A Föld felső légkörében száguldó futóáramlatok útvonalának megváltozása felboríthatja az esős és aszályos időszakok mintázatait.
Az Atlanti-óceánt biztosan átszelő lepkék maguktól legfeljebb 780 kilométert tudnának megtenni, fél életüket kitöltő utazásuk így kontinenseket összekötő légi folyosók jelenlétére – és kedvező széljárásra – utal.
Egy friss kutatás szerint 1979 és 2020 között 55 százalékkal nőtt az erős turbulenciák előfordulása egy népszerű repülési útvonalon, mert a melegedő légkörben megváltozott a szélsebesség.
A múlt heti tavasz után most megint hidegebb idővel kell beérnünk, de ez nem csak nekünk kellemetlen, hanem a természetet is rosszul érinti a Másfélfok összegzése szerint.
Semmit sem adnak ingyen, így a szélenergiának is vannak vesztesei. Arra, hogy a szélturbinák lapátjainak hangja rákot és számtalan egyéb betegséget okoz, semmi bizonyíték, de a madarak, a denevérek, sőt, a radartechnikusok sem rajonganak ezért az energiaforrásért.
A klímamodell-szimulációk és a mérési adatok szerint a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével. Viharos jövő elé nézünk.
A Föld klímáját jelentősen befolyásoló tengeri, illetve óceáni áramlatok sebessége 1990 óta évtizedenként 5 százalékkal növekedett. A Science Advance-ben megjelent tanulmány szerint a globális felmelegedéssel sebesebbé váló szelek hajtják őket.
124 km/h-val süvített a szél a János-hegyen, ezzel megdőlt a napi szélrekord, de az abszolút rekord egyelőre nincs veszélyben.
Képek után hangot is küldött a Földre a Mars belső szerkezetét és tektonikus folyamatait kutató InSight űrszonda.
Különleges, alulról építkező forgószél támadt az M3-as mellett hétfő délután.
Az Aeolus fellövését már majdnem húsz éve tervezik, a műholdat augusztus 22-én állították pályára. A Kourouból fellőtt szatelitnek fontos missziója van: ez az első olyan eszköz, amely az egész világra kiterjedő adatokat szállít a kutatóknak a Föld szeleiről.