Fiatalabbak gyakrabban fertőződnek meg a H5N1-törzs okozta inluenzavírussal és okoz náluk komolyabb megbetegedést, mint az idősebb generáció tagjai. Legalábbis ezt figyelte meg a tudományos közösség az elmúlt időszakban, írja a New Scientist.

A különbség alapja az lehet, hogy a törzshöz hasonló más vírustörzsek korábbi fertőzéseiből visszamaradt antitestek legalább részleges immunitást alakítanak ki a szervezetben. A lap a H1N1 altípus okozta 1918-as influenzajárványt, valamint az 1957-es H2N2-es járványokat említi. Utóbbi törzs 1968-ig világszerte elterjedt, majd a rendszeres szezonális megbetegedést okozó H3N2 vált uralkodóvá az emberi influenza-megbetegedéseket okozó vírusok között.

A H3N2 nem áll rokonságban a H5N1-gyel, így az előbbi ellen hatásos oltások nem jelentenek védelmet a madárinfluenza-vírussal szemben. Azonban a korábbi H2N2-fertőzés segíthet a szervezetnek a H5N1-vírus elleni védekezésben.

Scott Hensley, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa a kollégáival 121 philadelphiai lakos vérmintáját elemezte, hogy megállapítsa, tényleg lehet-e összefüggés az immunitás és az életkor között. A vizsgált személyek 19 és 90 év közöttiek voltak, nagyjából 60-an születtek 1968 előtt.

Azoknak a vérében, akik legalább 56 évesek voltak, mintegy háromszor annyi, a H5N1-törzzsel szemben hatékony hemagglutinin volt, mint a fiatalabbak vérmintájában. Ez az antitest a vírusokba való bejutásra szolgál, és ugyan nem tudják megakadályozni a fertőzést, de megjelölik a vírust, hogy az immunsejtek felismerjék és mihamarabb elpusztítsák őket.

A hatékony hemagglutinin jelenléte a kutatók szerint a korábbi H1N1 vagy H2N2 fertőződés eredménye lehet, és azáltal, hogy antitestek maradnak vissza a szervezetben, a korábbi betegség segíthet a H5N1 vírusfertőződés okozta komolyabb megbetegedések elkerülésében. Ez, főleg idősebb korban kulcsfontosságú, mivel ekkorra már gyengül az immunrendszer, így a szervezet természetes ellenálló képessége jóval sérülékenyebb, mint fiatalabban.