A 2009-eshez hasonló járványt okozó influenzatörzsek ellen kevéssé védenek a ma elérhető oltások. Egy kutatócsoport most jelentős lépést tett az univerzális influenzavakcina felé.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Kínában először mutatták ki embernél a H3N8 madárinfluenzát, miközben a H5N6 továbbra is sok fertőzéses esetet okoz az országban. Az USA-ban nemrég egy H5N1-es megbetegedést regisztráltak. Mit kell tudni ezekről a vírusokról, és mennyire kell tartani terjedésüktől?
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológus kutatója a legújabb nemzetközi kutatások alapján arra figyelmeztet, hogy az elmúlt szezonok kihagyásával a populáció általános védelmi szintje lecsökkenhetett, ezért várhatóan súlyosabb influenza- és RSV-járványokkal lehet számolni.
A koronavírusok és az influenzavírusok alapvetően eltérő működésű RNS-vírusok, amelyek nem képesek egymással kombinálódni. Maga a kettős fertőzés viszont egyáltalán nem ritka: a SARS-CoV-2 koronavírus felbukkanása előtt is számtalanszor előfordulhatott, hogy valamelyik nátha-koronavírus és szezonális influenzavírus valakit egyszerre fertőzzön meg.
Idén eddig 25 embert fertőzött meg a súlyos megbetegedéseket okozó H5N6 madárinfluenza-vírus Kínában, ami ötszöröse a tavalyi esetszámnak. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a vírus nem terjed emberről emberre, így közvetlen járványveszély sem áll fenn, de oda kell figyelni a kórokozóra.
Akik elkapták az influenzát, azoknál éppúgy felléphetnek a hosszú távon jelentkező szimptómák, mint a koronavírusos betegeknél.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
A betegségek elnevezése mindig is politikai kérdés volt, és bár a pusztító spanyolnátha-járvány óta eltelt némi idő, úgy tűnik, hogy ez a mai napig nem változott. Vuhanban a vuhani vírus elnevezés miatt tiltakoztak, Indiában az indiai miatt, a WHO javaslatára így ez utóbbit már udvariasan csak deltának nevezik. Ha elfogynak a görög ábécé betűi, kezdődhet a fejvakarás.
Az influenzavírus B egyik altípusát és az A típusú influenzavírus egyik legtöbb problémát okozó csoportját a COVID-19 elleni intézkedések kezdete óta nem észlelték, ami az influenza elleni védőoltás szempontjából is jó hír: négy helyett elég lehet három összetevőjű vakcinát gyártani, kevesebb hibalehetőséggel.
Szoros volt a verseny, de a zsűri nem volt nehéz helyzetben: a nyunyóka, a novicsok és az influenza nyerte a Qubit szokásos év végi versenyét.
A déli féltekén nemrég ért véget az influenzaszezon, és az adatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott intézkedések, az iskolák bezárása, a maszkviselés és a távolságtartás teljesen gátat szabtak az influenzavírus terjedésének. Dél-Afrikában a szigorú korlátozások eredményeként idén csak egy ember kapta el az influenzát, míg a COVID-19 fertőzést több mint 660 ezren.
Jakab Ferenc és Kemenesi Gábor arra figyelmeztetnek, hogy minden eddiginél fontosabb az influenzaoltás.
A brit közegészségügy kis mintás kutatásából az is kiderült, hogy a két vírus egyidejű fertőzésekor nagyobb volt a súlyos megbetegedés kockázata, de az influenzás betegek kisebb valószínűséggel kapták el a koronavírust.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.
A WHO adatai szerint a szezonális influenza idén csaknem felével kevesebb áldozatot követelt a COVID-19-járvány, illetve a pandémia elleni védekezés miatt. A jelenségnek statisztikai okai is vannak: kevesebben mentek orvoshoz.
Robert Redfield nem győzi hangsúlyozni, milyen krízist hozhat az influenzaszezonnal együtt érkező újabb koronavírus-hullám, miközben a Fehér Ház az általa vezetett CDC-t hibáztatja a járvány alakulásáért.
A tünetmentesen fertőző hordozók miatt Pekingben attól tartanak, hogy a COVID-19 évente végigsöpör majd a világon, és nem sikerül majd úgy megfékezni, mint korábban a SARS kórokozóját.
Robert Redfield szerint a COVID-19 újabb hullámára kell számítani télen, egy időben a szezonális influenzajárvánnyal. Lennének ötletei, hogy az államok hogyan készüljenek, de az USA-ban óriási a nyomás a gazdaság újraindítására.
Magyarország azon kevés országok egyike, amelynek sikerült szereznie a Japánban kifejlesztett, Kínában gyártott influenzagyógyszerből. A favipiravir az Ebola ellen már bizonyított, és most a COVID-19 ellen is hatásosnak vélik. Hatásmechanizmusát és eddigi szereplését Keserű György akadémikus, gyógyszerkutató, a szer hazai bevezetésének egyik kulcsfigurája mutatta be a Qubitnek.
Egereken már működik, embereken még tesztelni kell a PittCoVacc nevű szert. Az influenza elleni védőoltások előállítása során alkalmazott eljáráshoz hasonlóan laboratóriumban előállított vírusfehérjékkel operáló vakcina a tesztek szerint jóval hatékonyabb indítja be az immunreakciókat, mint az eddig próbált mRNS-alapú oltóanyagok.
A szezonális influenza sokkal kevésbé veszélyes, mint a COVID-19-et kiváltó SARS-CoV-2, amely fertőzőbb, halálosabb, és nagyobb eséllyel tarolja le az egészségügyi rendszereket.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.
Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.
100 éve pusztított el 50-100 millió embert a spanyolnáthavírus. A járványügyi szakemberek ma világszerte ismét az influenzavírust tartják a legesélyesebbnek arra, hogy a Föld lakosságát megtizedelje. A H1N1 és a H5N1 altípus után most a H7N9 az új mumus.