Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Az újonnan kifejlesztett UH15-38 állatkísérletek alapján hatásos védelmet adhat súlyos influenzás megbetegedés ellen még 5 nappal a fertőzés után is.
Az amerikai járványügyi központ kedden közzétette a vírus genomszekvenciáját, ami megerősíti, hogy a kórokozó abba a csoportba tartozik, aminek terjedését és emlősökhöz történő alkalmazkodását az utóbbi években egyre nagyobb aggodalommal figyelik a szakemberek.
A múlt héten több mint 28 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. Európában december végén robbant be a szezonális influenza, miközben a covidos fertőzések száma esni kezdett.
Ismét egyre gyakrabban hallani fertőzött családtagokról, csoportos megbetegedésről, és több magyarországi kórházban újra bevezették a járvány idején alkalmazott óvintézkedéseket. Mi a helyzet itthon és Európában?
Kínai kutatók hét évig vizsgáltak helyi kutyainfluenza-vírusokat, és olyan mutációkat találtak, amik megkönnyíthetik a kórokozónak, hogy átugorjon az emberre. Eddig szerencsére egyetlen emberi kutyainfluenzás fertőzést sem dokumentáltak, de az ördög nem alszik.
A Project Next Gen célja olyan oltások és terápiák, például orrba adható vakcinák létrehozása, amik jobban és tartósabban védhetnek a SARS-CoV-2 jövőbeli változatai és más koronavírusok ellen.
Kanadai ragadozókban nemrég olyan madárinfluenza-vírusokat mutattak ki, amelyek elkezdtek emlősökhöz alkalmazkodni. Müller Viktor biológus szerint ott még nem tartunk, hogy a vírus hatékonyan tudjon terjedni közöttük, de tény, hogy „nagyon tud valamit”.
Egy spanyol nyércfarmon már emlősről emlősre is terjedni kezdett a vírus, ami minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványát okozza. A vírusok evolúciójával foglalkozó Müller Viktor szerint a vakcinafejlesztés és a nyércfarmok bezárása mellett fontos, hogy ne lankadjon a pandémiás figyelem.
Az orosz-ukrán háború, az ellátási láncok akadozása, a rossz szabályozás, a gyártó cégek és az egyes kormányok mind hozzájárulnak az európai patikákban tapasztalható hiányhoz. A magyar helyzetet a gyógyszergyártókra karácsony előtt kivetett különadó is bonyolítja.
Az emberi immunrendszer az agyhoz hasonlóan tanul, emlékezik, de amivel régóta nem találkozott, azt bizony el is felejti. Így a covid-pandémia éveiben általánosan gyengülhetett a védettségünk az influenza, a nátha és szinte az összes visszatérően fertőző betegség ellen, amelyek a covid elleni védekezés miatt kevésbé terjedtek az elmúlt években.
A 2009-eshez hasonló járványt okozó influenzatörzsek ellen kevéssé védenek a ma elérhető oltások. Egy kutatócsoport most jelentős lépést tett az univerzális influenzavakcina felé.
Az USA-ban nemrég felmerült a víruskísérletek szabályozásának szigorítása, ami heves szakmai vitát váltott ki: igazolja-e a kutatások haszna a kockázatokat, és jó-e, ha a tudomány enged a társadalmi nyomásnak? Aki válaszol: Kemenesi Gábor virológus és Müller Viktor, a vírusok evolúciójával foglalkozó biológus.
Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.