WHO: Hatalmas a kockázata annak, hogy a H5N1 állatokról emberekre is átterjed
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
Az amerikai járványügyi központ kedden közzétette a vírus genomszekvenciáját, ami megerősíti, hogy a kórokozó abba a csoportba tartozik, aminek terjedését és emlősökhöz történő alkalmazkodását az utóbbi években egyre nagyobb aggodalommal figyelik a szakemberek.
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
A magas fertőzőképességű vírus elérte Dél-Georgiát, ahol színes és óriási pingvinpopuláció gyűlik össze az évnek ebben az időszakában.
Az eset bizonyítja, hogy a H5N1 variáns a világ legeldugottabb területein is fertőz, ráadásul nem csak madarakat, hanem emlősöket is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület becslése szerint a magas patogenitású H5N1 megtizedelhette a 200 ezer egyedből álló vonuló populációt.
A hajdúnánási telepről származó mintákban a H5N1 magas patogenitású altípusát mutatta ki a Nébih laboratóriuma.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.
Lengyelországban macskák, Finnországban rókák lettek madárinfluenzásak, Nagy-Britanniában két ember is megbetegedett. A virológusok szerint nem kellene hagyni, hogy a kórokozó megszokja az emlősöket.
Két esetben merült fel a H5N1-fertőzés gyanúja, az egészségügyi minisztérium a biztonság kedvéért az egyikben kontaktkutatást rendelt el. Arra nem utal semmi, hogy a vírus emberről emberre terjedhetett volna.
Kínai kutatók hét évig vizsgáltak helyi kutyainfluenza-vírusokat, és olyan mutációkat találtak, amik megkönnyíthetik a kórokozónak, hogy átugorjon az emberre. Eddig szerencsére egyetlen emberi kutyainfluenzás fertőzést sem dokumentáltak, de az ördög nem alszik.
Kanadai ragadozókban nemrég olyan madárinfluenza-vírusokat mutattak ki, amelyek elkezdtek emlősökhöz alkalmazkodni. Müller Viktor biológus szerint ott még nem tartunk, hogy a vírus hatékonyan tudjon terjedni közöttük, de tény, hogy „nagyon tud valamit”.
A brit járványügyi szakértők szerint pánikra semmi ok, de azért gyakrabban tesztelik majd H5N1-re az emlősöket és az embereket is.
Egy spanyol nyércfarmon már emlősről emlősre is terjedni kezdett a vírus, ami minden idők legnagyobb madárinfluenza-járványát okozza. A vírusok evolúciójával foglalkozó Müller Viktor szerint a vakcinafejlesztés és a nyércfarmok bezárása mellett fontos, hogy ne lankadjon a pandémiás figyelem.
A 2009-eshez hasonló járványt okozó influenzatörzsek ellen kevéssé védenek a ma elérhető oltások. Egy kutatócsoport most jelentős lépést tett az univerzális influenzavakcina felé.