Az állatok elhullását valószínűleg H5N1-el fertőzött csirkehús okozta. A hatóságok jelenleg vizsgálják a járványkitörés eredetét.
Az Egyesült Államokban márciusban észlelt járvány eddigi 231 tejgazdaság szarvasmarha-állományát érintette. Kutatók most állatkísérletekkel arra jutottak, hogy a vírus a fejés során adódhat át a tehenek között.
Madárinfluenzával fertőzött csirkéket öltek le mezőgazdasági dolgozók Coloradóban, és maguk is megfertőződtek.
Dél helyett ugyanis már 10:30-ra kimerül az aznap felszolgálható tojáskészlet.
Sokan kifejezetten kérik a H5N1 vírussal fertőzött állatok tejét, mert azt hiszik, hogy védettséget kapnak tőle a betegséggel szemben. Erre nincs bizonyíték, igaz, még beteg sem lett tőle senki.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
Az amerikai járványügyi központ kedden közzétette a vírus genomszekvenciáját, ami megerősíti, hogy a kórokozó abba a csoportba tartozik, aminek terjedését és emlősökhöz történő alkalmazkodását az utóbbi években egyre nagyobb aggodalommal figyelik a szakemberek.
Egy friss kutatás különböző vírusok gazdaváltásait vizsgálta, és egy hatalmas víruscserélő hálózatot tárt fel gerinces állatok között. François Balloux genetikus a Qubitnek elmondta, nem egy-egy fenyegető vírusra, hanem a széleskörű felderítésre kellene koncentrálni.
A magas fertőzőképességű vírus elérte Dél-Georgiát, ahol színes és óriási pingvinpopuláció gyűlik össze az évnek ebben az időszakában.
Az eset bizonyítja, hogy a H5N1 variáns a világ legeldugottabb területein is fertőz, ráadásul nem csak madarakat, hanem emlősöket is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület becslése szerint a magas patogenitású H5N1 megtizedelhette a 200 ezer egyedből álló vonuló populációt.
A hajdúnánási telepről származó mintákban a H5N1 magas patogenitású altípusát mutatta ki a Nébih laboratóriuma.
A módszerrel olcsóbban és hatásosabban lehetne visszaszorítani a H5N1 vírust, amely tavaly Európában és az USA-ban is megtizedelte a madárállományt.