Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
Az 1968 előtt születettek olyan antitestekkel rendelkezhetnek, amik hatékony védelmet jelentenek a ma keringő H5N1-törzsekhez hasonló influenzavírusok okozta komolyabb megbetegedésekkel szemben.
A fiatalt november eleje óta ápolják intenzív osztályon, és most kiderült, hogy a megbetegedéséért felelős H5N1 madárinfluenza ijesztő mutációkat szedett össze, amik megkönnyíthetik, hogy a vírus embereket fertőzzön meg és járványt okozzon.
Az állatok elhullását valószínűleg H5N1-el fertőzött csirkehús okozta. A hatóságok jelenleg vizsgálják a járványkitörés eredetét.
Az Egyesült Államokban márciusban észlelt járvány eddigi 231 tejgazdaság szarvasmarha-állományát érintette. Kutatók most állatkísérletekkel arra jutottak, hogy a vírus a fejés során adódhat át a tehenek között.
Madárinfluenzával fertőzött csirkéket öltek le mezőgazdasági dolgozók Coloradóban, és maguk is megfertőződtek.
A járványmegelőzéssel foglalkozó szervezet és vezetője, Peter Daszak a covid eredete miatt került össztűzbe, de az úttörő kutatásaik támogatásának megvonásával Kemenesi Gábor virológus szerint sebezhetőbbé váltunk a jövő pandémiáival szemben.
Sokan kifejezetten kérik a H5N1 vírussal fertőzött állatok tejét, mert azt hiszik, hogy védettséget kapnak tőle a betegséggel szemben. Erre nincs bizonyíték, igaz, még beteg sem lett tőle senki.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Arra nincs egyelőre bizonyíték, hogy a H5N1 vírus az emberek között is terjedne. Állatról emberre azonban terjed, és ezekben az esetekben igen nagy a halálozási arány.
Az amerikai járványügyi központ kedden közzétette a vírus genomszekvenciáját, ami megerősíti, hogy a kórokozó abba a csoportba tartozik, aminek terjedését és emlősökhöz történő alkalmazkodását az utóbbi években egyre nagyobb aggodalommal figyelik a szakemberek.
A magas fertőzőképességű vírus elérte Dél-Georgiát, ahol színes és óriási pingvinpopuláció gyűlik össze az évnek ebben az időszakában.
Az eset bizonyítja, hogy a H5N1 variáns a világ legeldugottabb területein is fertőz, ráadásul nem csak madarakat, hanem emlősöket is.
A hajdúnánási telepről származó mintákban a H5N1 magas patogenitású altípusát mutatta ki a Nébih laboratóriuma.