Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
A mesterséges környezetből hiányoznak bizonyos mikrobák, amelyek hasznosak lehetnek az immunrendszer számára. Nem biztos azonban, hogy jó ötlet ezeket betelepíteni.
Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Influenzás időkben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e erősíteni az immunrendszerünket, vagy ez csupán mítosz? Ami biztos: vannak dolgok, amiket el kell kerülni, és már ez is sokat számít a fertőzésekkel szembeni ellenállásban.
Az 1968 előtt születettek olyan antitestekkel rendelkezhetnek, amik hatékony védelmet jelentenek a ma keringő H5N1-törzsekhez hasonló influenzavírusok okozta komolyabb megbetegedésekkel szemben.
Nagy-Britanniában már szabadalmi oltalom alatt áll az a táplálékkiegészítő, amelyet a Rosario-i Egyetem kutatócsoportja fejlesztett.
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóinak eredményei az Alzheimer- és Parkinson-kór, vagy a demencia terápiájához is közelebb vihetnek.
Egy friss kutatás szerint rosszabbul reagál a bakteriális fertőzésekre azoknak az immunrendszere, akik dohányoznak, és bizonyos hatások még évekkel a leszokás után is megmaradhatnak.
Egy friss kutatás szerint a pénzügyek okozta stressz az immunrendszerre, az idegrendszerre és a hormonrendszerre is hatással van.
A Science ismertette azt a kutatást, amely során amerikai kutatók egérkísérletekben találták meg az életveszélyes tünetegyüttes neurológiai magyarázatát.
A mesterséges édesítőszer egy friss kutatás szerint veszélytelen: napi 10 szukralózos üdítőt vagy 30 csésze kávét kellene meginni, hogy átlépjük az egészséges szintet. Magas dózisban azonban tompította az egerek T-sejtes immunválaszát, ami akár emberi betegségek egyszerű és hatékony terápiáját is előrevetítheti.
A minibeleket őssejtekből hozták létre azért, hogy az emberéhez sokkal hasonlóbb környezetben kísérletezhessenek.
Az alig néhány sejt vastagságú szöveti struktúra immunológiai szerepét feltáró dán és amerikai kutatók úgy vélik, eredményeik az Alzheimer-kór megelőzését és terápiáját is segítik.