Évekkel a testsúlyvesztés után is megőrizhetik immunsejtjeink az elhízás emlékét
Brit kutatók T-sejtek epigenetikai mintázatait vizsgálták. Eredményeik arra utalnak, hogy az elhízás hosszú távú hatást gyakorol az immunrendszerre.
Brit kutatók T-sejtek epigenetikai mintázatait vizsgálták. Eredményeik arra utalnak, hogy az elhízás hosszú távú hatást gyakorol az immunrendszerre.
Egy nagyszabású kutatás szerint a kórházi kezelést igénylő covidfertőzés herpeszvírusokat és anellovírusokat aktiválhat újra. Ezek egy része súlyosbíthatja a covid lefolyását és hozzájárulhat a poszt-covid tünetek kialakulásához.
A Nature Health friss tanulmánya több mint 400 betegségre vetítve, több mint tízmillió ember adatait alapul véve térképezte fel a születési sorrend és a betegségkockázat összefüggéseit.
Ausztrál kutatók szerint ez a biológiai ára annak, hogy a női immunrendszer reaktívabb és többnyire ellenállóbb, mint a férfi.
Ez a diabétesz egyik ritka formája, ami a gyerekek hat hónapos koráig alakul ki.
Az eljárás után a tesztegerek szervezete képes volt befogadni a beültetett inzulintermelő sejteket, ugyanakkor az emberi kezeléshez további kutatásokra van szükség.
Az EBV szinte mindenkit megfertőz élete során, de csak ritkán okoz olyan súlyos autoimmun betegségeket, mint a sclerosis multiplex, vagy a lupusz. Egy 700 000 felnőtt egészségügyi adatain alapuló kutatás szerint ennek részben genetikai okai lehetnek.
A szív és az agy között kapcsolatot teremtő idegek működését befolyásolva új terápiákat fejleszthetnek a szívroham kezelésére.
Svájci kutatók egérkísérletei szerint a tetoválófesték felhalmozódik a nyirokcsomókban, ami negatívan befolyásolja a szervezet védekezési mechanizmusait.
Nem kell, hogy a vírus bejusson a szervezetbe, már egy taknyos vagy kiütéses ember látványa is kiváltja az immunreakciót.
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
A mesterséges környezetből hiányoznak bizonyos mikrobák, amelyek hasznosak lehetnek az immunrendszer számára. Nem biztos azonban, hogy jó ötlet ezeket betelepíteni.
Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.