Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
Aljakszandr Lukasenka szerint nincs itt semmi látnivaló, a vodka, a szauna és a jéghoki majd legyőzi a koronavírust is. Türkmenisztánban inkább a gyógyfüvekhez fordulnak, a brazil elnök pedig a helyiek legendás immunrendszerében bízik.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
Kínai kutatók szerint a mikrogliasejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.
A Cardiffi Egyetem kutatói azt állítják, megtalálták azt a receptort, amelynek segítségével a T-limfociták felismerik a daganatos sejteket, és így le is tudják győzni a rák legtöbb típusát. A megoldás állatkísérletekben bizonyított, de szükség van még a humán immunrendszerre is kiterjedő vizsgálatokra.
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
A béltraktus immunsejtjeinek egyértelmű szerepe lehet lehet a különféle kóros metablikus szindrómák, pl. az elhízás, a cukorbetegség, sőt az érszűkület kialakulásában – derült ki egy egereken elvégzett kísérletből.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.
A sejtstruktúra a nyirokcsomóknál található, normális állapotában alig lehet észrevenni, olyan vékony – de ha a test egy olyan fertőzéssel találkozik, amelyben már része volt, a mikroszerv akcióba lendül.
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.