Eddig figyelmen kívül hagyott gének okozhatják a csecsemőkori cukorbetegség kialakulását
Ez a diabétesz egyik ritka formája, ami a gyerekek hat hónapos koráig alakul ki.
immunrendszer
Az immunrendszer átnevelése lehet a cukorbetegség új kezelési módszere
Az eljárás után a tesztegerek szervezete képes volt befogadni a beültetett inzulintermelő sejteket, ugyanakkor az emberi kezeléshez további kutatásokra van szükség.
Kiderült miért csak egyes embereknél vált ki súlyos megbetegedést az Epstein-Barr-vírus
Az EBV szinte mindenkit megfertőz élete során, de csak ritkán okoz olyan súlyos autoimmun betegségeket, mint a sclerosis multiplex, vagy a lupusz. Egy 700 000 felnőtt egészségügyi adatain alapuló kutatás szerint ennek részben genetikai okai lehetnek.
A szívrohamból való felépülésben kulcsszerep jut az agynak is
A szív és az agy között kapcsolatot teremtő idegek működését befolyásolva új terápiákat fejleszthetnek a szívroham kezelésére.
A tetoválások tartósan megváltoztathatják az immunrendszer működését
Svájci kutatók egérkísérletei szerint a tetoválófesték felhalmozódik a nyirokcsomókban, ami negatívan befolyásolja a szervezet védekezési mechanizmusait.
Az emberi immunrendszer már azelőtt reagál a kórokozókra, hogy kapcsolatba kerülne velük
Nem kell, hogy a vírus bejusson a szervezetbe, már egy taknyos vagy kiütéses ember látványa is kiváltja az immunreakciót.
Háromszor lassabban gyógyulnak az ember sebei más emlősök bőrsérüléseinél
Ami evolúciós szempontból nem feltétlenül hátrány.
Magyar kutatók fényt derítettek a hosszú covid kialakulásában szerepet játszó agyi folyamatokra
Világszerte több millióan küzdenek elhúzódó tünetekkel covidos megbetegedésük után. Dénes Ádám agykutató és kollégái öt évnyi kutatómunkával tárták fel a COVID-19 által okozott gyulladás és idegrendszeri károsodás hátterét.
Megvan, hogy miért élnek 400 évig a grönlandi cápák
Egy japán-norvég kutatócsoport azt állítja, sikerült azonosítaniuk a faj hosszú és egészséges életéért felelős genetikai mechanizmust.
Túl steril a Nemzetközi Űrállomás, és ez nem tesz jót az űrhajósok egészségének
A mesterséges környezetből hiányoznak bizonyos mikrobák, amelyek hasznosak lehetnek az immunrendszer számára. Nem biztos azonban, hogy jó ötlet ezeket betelepíteni.
Csodaszer-e a D-vitamin, és milyen betegségeket okoz a hiánya?
Mi mindenre jó a D-vitamin? Mit együnk, és mennyit napozzunk a D-vitamin pótlásához? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Tényleg képesek vagyunk erősíteni az immunrendszerünket?
Influenzás időkben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e erősíteni az immunrendszerünket, vagy ez csupán mítosz? Ami biztos: vannak dolgok, amiket el kell kerülni, és már ez is sokat számít a fertőzésekkel szembeni ellenállásban.
Védettebbek lehetnek az idősebb emberek a madárinfluenza ellen
Az 1968 előtt születettek olyan antitestekkel rendelkezhetnek, amik hatékony védelmet jelentenek a ma keringő H5N1-törzsekhez hasonló influenzavírusok okozta komolyabb megbetegedésekkel szemben.
Flavonoid-dopping védheti a méhek idegrendszerét a növényvédőszerekkel szemben
Nagy-Britanniában már szabadalmi oltalom alatt áll az a táplálékkiegészítő, amelyet a Rosario-i Egyetem kutatócsoportja fejlesztett.
Lehet-e biológiai alapja a férfináthának?
Különbözőképpen érzékeli a náthát és az influenzaszerű megbetegedéseket a nők és férfiak szervezete, vagy csak arról van szó, hogy a férfiak még akkor is látványosabban élik meg a betegséget, ha ezt immunrendszerük és hormonális működésük nem indokolja?