Magyar kutató részvételével egereken végzett kutatás tárta fel, hogyan hat a stressz a különböző agyterületeken keresztül az immunsejtek viselkedésére és a vírusos fertőzésekkel szembeni adaptív immunválasz hatásosságára.
Világszerte több kutatócsoport várja azok jelentkezését, akik heteken át egy ágyban aludtak súlyos tüneteket produkáló Covid-betegekkel, mégsem fertőződtek meg.
Mitől támad az immunrendszerünk a saját mozgásszerveinkre? Miért épp a 35-50 év közötti nőknél a leggyakoribb a reumatoid artritisz? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak most publikált eredményei révén jobban megérthető, hogy az immunrendszer miért reagál bizonyos molekulákra, míg másokat miért képtelen felismerni akkor is, ha azok lényegesen különböznek a sajátjaitól.
Bécsi kutatóknak sikerült azonosítaniuk koraszülötteknél azokat a változásokat a mikrobiomban, amelyek előrejelezték a bekövetkező agykárosodást. A Klebsiella itt is a főkolomposok közé tartozik.
Az immunterápia forradalmasítja a daganatos betegségek kezelését, de sok páciens nem reagál rá. Hogy kinek jó, azt ma még nehézkes megállapítani, de a szegedi kutatók kidolgozták egy egyszerűbb vizsgálati módszer elméleti alapjait.
Nemcsak a koronavírus elleni vakcina, hanem egyik oltás sem jelent teljes védelmet mindenkinek, aki megkapja. A SARS-CoV-2 esetében a mutációk és az immunrendszer egyedi sajátosságai okozhatják a jelenséget.
Ha nincs mellékhatás, vajon az oltás által szerzett védettség is gyengébb? Miért fordulnak elő ritkábban mellékhatások az idősebbeknél és férfiaknál? A Cardiff Metropolitan Egyetem virológus előadója tisztázta ezeket a kérdéseket.
Még mindig nem tudni biztosan, miért hat a koronavírus az egyik emberre így, a másikra úgy. Egy szigorúan ellenőrzött emberkísérletben most a fertőzésen átesett fiatalok szervezetén tanulmányozzák az immunrendszer reakcióját.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
Toldi Gergely, a Birminghami Egyetem kórházának neonatológusa a Conversation című nemzetközi tudományos magazinban számolt be kutatócsoportjának legfrissebb eredményeiről.
Nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus átjuthat a vér-agy gáton. A fertőzéssel járó citokinvihar túlhajtja az immunrendszert, elködösíti a tudatot, fáradtabbá tesz, és rontja a kognitív képességeket.
Aki az egyik fajta oltóanyagból kapta az első adagot, kaphatja-e a másodikat egy másik vakcinából? Aki részt vett a vakcinakísérletekben, kapjon-e a piacra kerülő oltásból? A Manchesteri Egyetem immunológusa három alapvető kérdést tárgyalt a piacra kerülő vakcinákkal kapcsolatban.
Komoly gyakorlati haszna lehet annak a két kutatásnak, amelyek különböző irányból, de ugyanarra az eredményre jutottak: a COVID-betegség súlyos lefolyásában nagy szerepet játszhat az immunrendszer molekuláris védvonalát alkotó I. típusú interferonok hiánya. Fontos részeredmény, hogy a hibás immunműködéssel rendelkező páciensek 94 százaléka férfi volt.
Bemutatjuk a legígéretesebb oltóanyagokat, elmagyarázzuk az egyes vakcinatípusok hatásmechanizmusát, és elmondjuk, miért kell óvatosan bánni a vakcinák elkészülésének időpontjára vonatkozó becslésekkel.
Aljakszandr Lukasenka szerint nincs itt semmi látnivaló, a vodka, a szauna és a jéghoki majd legyőzi a koronavírust is. Türkmenisztánban inkább a gyógyfüvekhez fordulnak, a brazil elnök pedig a helyiek legendás immunrendszerében bízik.
A koronavírus-járvány idején elengedhetetlen a változatos táplálkozás, mivel csak így tartható fenn a mikrobiom rendkívül gazdag biológiai és genetikai diverzitása. A baktériumflóra és a további mikroorganizmus-populáció egészsége kulcsszerepet játszik a koronavírus által kiváltott túlzott immunválaszok megfékezésében.
Kínai kutatók szerint a mikrogliasejtek kulcsfontosságú szerepet játszanak a memória megtartásában – legalábbis a laboregereknél. Amennyiben ugyanez a mechanizmus működik az emberi agyban is, akkor az amnézia, az Alzheimer-kór és a memóriát befolyásoló más betegségek terápiája is megoldódhat.
A Cardiffi Egyetem kutatói azt állítják, megtalálták azt a receptort, amelynek segítségével a T-limfociták felismerik a daganatos sejteket, és így le is tudják győzni a rák legtöbb típusát. A megoldás állatkísérletekben bizonyított, de szükség van még a humán immunrendszerre is kiterjedő vizsgálatokra.
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
A béltraktus immunsejtjeinek egyértelmű szerepe lehet lehet a különféle kóros metablikus szindrómák, pl. az elhízás, a cukorbetegség, sőt az érszűkület kialakulásában – derült ki egy egereken elvégzett kísérletből.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.
A sejtstruktúra a nyirokcsomóknál található, normális állapotában alig lehet észrevenni, olyan vékony – de ha a test egy olyan fertőzéssel találkozik, amelyben már része volt, a mikroszerv akcióba lendül.
Javult a tejsavbacilusokkal beoltott rágcsálók memóriája, egy talajlakó baktérium pedig az egerek stressztűrő képességét fokozta jelentősen. Gyűlnek a tudományos eredmények az emésztőszervek és az agy közötti közvetlen kapcsolatról, a bélbaktériumok akár az orvoslás jövőjét is jelenthetik.