Nem a méltányosság, hanem a hatékonyság számít, ha az emberek döntéshozókat választanak

Egy frissen publikált amerikai kutatásban 9000 résztvevőnek kellett eldöntenie, hogy az ember vagy az algoritmus döntéseit tartja-e megfelelőbbnek az adott helyzetben. Két szituációról kellett dönteniük, az egyik a büntetőeljárás előtti szabadlábra helyezéshez kapcsolódott, a másik pedig a hitelbírálathoz. Ezekben a helyzetekben ugyanis sokan elfogultsággal vádolják mind az embereket, mind az algoritmusokat, ugyanakkor az ember kiiktatása a rendszerből a korábbi felmérések szerint a méltányosság elvesztéséhez vezethet.

A kutatás résztvevőinek arról kellett döntenie, hogy algoritmust vagy embert választanának a döntéshozatalhoz, mindkettő helyzetben külön-külön. Ehhez segítségül azonban csupán generált adatokat kaptak az adott ágens (gép vagy ember) döntéshozatali teljesítményéről.

A statisztikai adatokból tehát nem lehetett részletes következtetéseket levonni, ugyanakkor a vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az emberek a hatékonyságot tartották szem előtt a választás során és egyáltalán nem a méltányosságot tekintették döntő tényezőnek. Ez a teljes vizsgált mintán konzisztens volt, sem a nem, sem az életkor, sem más szociodemográfiai adatok nem befolyásolták.

Emellett a politikai beállítódás sem jelentett szignifikáns különbséget, bár a republikánusok inkább emberpártinak tartották magukat a döntési helyzetekben, szemben a demokratákkal, akik úgy gondolták magukról, hogy nyitottabbak.

A legmeglepőbb eredmény mégis az, hogy a megkérdezett válaszadók többsége a méltányosságot nevezte meg legfontosabb értékként, ennek ellenére a döntéseiket nem ez vezérelte, hanem a hatékonyság. Így a kutatásvezetők szerint úgy néz ki, hogy a hatékony döntéshozatal lehet a kulcs ahhoz, hogy az algoritmusokat elterjedtebben alkalmazzák a döntéshozatalban és ez minél kevesebb ellenérzést váltson ki az emberekből.