Mi számít ma munkának, és mihez kezdenénk magunkkal, ha kevesebbet kellene dolgozni? Antal Miklós ökológiai közgazdásszal a munka és a szabadidő elmosódó határairól és a hazai termelékenyégi ugrás esélyeiről beszélgettünk.
Tartható-e a minimálbér emelésének tervezett pályája? Mi segítene igazán a magyar felzárkózásban? A napokban elsőként Kézdi Gábor-díjjal jutalmazott Lindner Attilával, a University College London közgazdaságtan-professzorával beszélgettünk.
Ez derült ki egy amerikai kutatásból, ahol algoritmusok és valódi emberek döntései közül kellett választania a kísérletbe bevont személyeknek.
Hiába képes a placebo pozitív változásokat elérni egyes betegek állapotában, a publikált kísérletek és az engedélyeztetéshez szükséges vizsgálatok azt igazolják, hogy a valódi hatóanyagok jelentősen jobb eredménnyel járnak.
A friss kutatások vegyes képet mutatnak arról, hogy a járvány kitörése óta mennyire vált be a távmunka. Annyi biztos, hogy időt és pénzt spórol a munkavállalóknak, akik közül vannak, akik inkább felmondanának, csak ne kelljen újra irodában dolgozniuk.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
Tényleg Európa-bajnokok vagyunk térkövezésben és aszfaltozásban? Mennyire görcsöljünk rá a környezettudatosságra? Szabad-e húst ennünk ezután is? Mennyire fontos a szívószálak elleni harc? Bartus Gábor környezetgazdász, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára a Qubit podcastjában.
Először 1955-ben, humoros esszéként jelent meg az Economistban, de Cyril Northcote Parkinson brit történész könyvét mára komoly vezetéstudományi munkaként tartják számon.