Kevesebb metánt bocsát ki Hilda, a jövő marhája

Állatorvosok és tudósok is jelentős pillanatnak nevezik a mesterséges megtermékenyítéssel született angliai borjú, Hilda születését, mondván, hogy ez felgyorsíthatja a tejipar és a marhatenyésztés útját a zéró kibocsátás felé.

Hilda génjeit úgy módosították, hogy megakadályozzák a káros üvegházhatású gázok kibocsátását – számol be a Telegraph nyomán az Euronews.

A szarvasmarhák emésztése során keletkező metán kibocsátása jelenleg az összes légszennyezés öt százalékát teszi ki, és ez komoly hatást gyakorol a globális klíma-viszonyokra, mivel a metán sokszorosan jobban melegíti a légkört, mint a szén-dioxid. Az emberiség jelenleg mintegy kétszázszor több marhahúst és tejterméket fogyaszt, mint 1900-ban, így az állatok jelentette környezetterhelés hatalmasat nőtt.

A borjú a dumfriesi Langhill marhaállományhoz tartozik, amely több mint fél évszázada az Egyesült Királyság tejiparának fontos adatforrása. Ő az első olyan borjú a tizenhat generációs állományban, amely mesterséges megtermékenyítés segítségével született – emeli ki az Independent. Hilda jelentheti a fenntartható marhatenyésztés valamint hús- és tejtermelés egyik fontos példáját, egyben azt vetíti előre, hogy megkezdődhet a Hildához hasonló borjúk „sorozatgyártása".

Hilda a Cool Cow nevű projektben született, amely a Scotland's Rural College (SRUC) közreműködésével zajlik. A projektben részt vevő tudósok elmondták, hogy a technika alkalmazása – amelynek során Hilda anyjának petesejtjeit gondosan kiválasztott bika spermájával, laboratóriumban termékenyítették meg – azt jelentette, hogy a csorda következő generációja nyolc hónappal korábban érkezett meg, mint korábban lehetséges volt. A tudósok szerint az eljárással felgyorsítható a „metánhatékonyabb” állatok kiválasztásának és tenyésztésének folyamata.