Úgy tudjuk, 1936-ban halt meg az utolsó tasmán tigris, azaz erszényes farkas. Centikre vagyunk attól, hogy génkísérletek visszahozzák a fajt, de meglehet, nem kéne rászabadítani egy csúcsragadozót az ökoszisztémára.
A 18 hónapos Opal Sandy egy génhiba miatt siketként született, de most a terápiának köszönhetően szinte tökéletesen hall. A klinikai vizsgálatot vezető orvos lenyűgözőnek nevezte az eredményeket.
Egy génvariáció kettős előfordulása mellett szignifikánsan nagyobb eséllyel alakul ki a betegség.
Egy receptorfehérje vizsgálata során kikapcsoltak egy gént, ami különleges, hatlábú egérembriót eredményezett. Az eredmény használható lehet a rákkutatásban is.
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Egy friss brit kutatás szerint a genetikai háttér alapján megállapítható mellrák-kockázat 20 százalék körül mozog, az online genetikai tesztek viszont akár 60-80 százalékos kockázatot is jelezhetnek.
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.
Ehhez egy 150 millió dolláros technológiára és egy génszerkesztett galambra lenne szükség.
A ma élő állatok nagy többségét is hibridek alkotják: ezek a háziállatok. De mitől lesznek egyes hibridek sikeresek? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
A mai ember elődje több mint 500 ezer évvel ezelőtt az agysejtek drámai szaporodását okozó genetikai mutáció birtokába kerülve győzhette le az evolúciós versenyben neandervölgyi rokonát.
A kevesebb fehérjét és több szénhidrátot tartalmazó étrend egészségügyi hasznát már egy ideje hangoztatják az orvoskutatók, de a diéta élethossznövelő hatását egyetlen hormon szabályozhatja – ezt találták most meg egerekben.
Egy új kutatás szerint az úgynevezett Angelina Jolie-gén lehet a felelős azért, hogy más főemlősöknél sokkal hajlamosabbak vagyunk a rákos betegségekre.
A Humán Genom Projektnek 2003-ban az emberi genom 92 százalékát sikerült azonosítania, a tudósok azóta próbálták a hátramaradó 8 százalékot felderíteni. A génszekvenálási technológia fejlődésének és közel száz tudósnak hála ez mára sikerült.
A fekete alapon fehér vagy fehér alapon fekete kérdéséről időről időre fellángoló nagy zebravitát a Rhabdomys pumilio nevű afrikai rágcsáló pigmentsejtjeit aktivizáló genetikai mechanizmus segíthet eldönteni.