Íme Veronika, az első bizonyítottan eszközhasználatra képes tehén
Osztrák kutatók két héten át figyelték a Karintia tartományban élő svájci barna tehén különleges viselkedését, aminek során az állat botokkal és seprűvel vakarózott.
szarvasmarha
Kulcsszerepet játszottak a robotizált víruskimutató rendszerek a száj- és körömfájás elleni küzdelemben
Malik Péter, a Nébih ÁDI Virológiai Laboratóriumának vezetője szerint automatizált PCR-rendszerük nélkül képtelenség lett volna tesztelni a magyarországi ragadós száj- és körömfájás- és madárinfluenza-járványokból származó sok százezer mintát.
Facebookos konteók és miniszteri kavarások zajában sikerült legyőzni az 50 év után felbukkanó RSZKF-járványt
Mesterséges vírusról és a globális összeesküvésről szóló elméletek terjedtek, de végül a modern tudomány és járványkezelés eszközeivel sikerült felszámolni a mezőgazdaságot megbénító száj- és körömfájást Magyarországon.
Megvizsgálták a száj- és körömfájás miatt leölt és Hegyeshalom mellett elföldelt állatok környezeti hatását
Áprilisban 3000 marhát földeltek el Csemeztanyán, ahol ezután a föld alól felbugyogó sötét folyadék keltett riadalmat a lakókban. Most elkészült a szakértői vizsgálat arról, hogy a tetemek milyen hatással vannak a felszín alatti vízkészletre.
Évekbe telhet, mire sikerül pótolni a száj- és körömfájás miatt leölt tehénállományt
„A biológia jelen állása szerint a pár hetes borjúból a leggondosabb nevelés mellett sem lesz 28-30 hónapnál előbb, fajtától függően napi 30-40 liter tejet adó haszonállat” – mondja egy kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa. Eddig 8300 állatot öltek le a járvány miatt, pótlásuk 6,5 milliárd forintba kerülhet.
Ezért nehéz megfékezni a Magyarországon 52 év után felbukkant ragadós száj- és körömfájás vírust
A kórokozót a szél messzire el tudja szállítani, ráadásul alig kell vírus ahhoz, hogy a szarvasmarhák megfertőződjenek. Az országnak vissza kell nyernie a mentességét, és ehhez kevés lenne az állatállomány vakcinázása.
Állatorvos magyarázza el, miért kell levágni marhák ezreit, hogy megmeneküljön a magyar mezőgazdaság
Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.
„Itt az igazság: ezért ölik le az állatainkat!”
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
Kevesebb metánt bocsát ki Hilda, a jövő marhája
A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött, génmódosított borjú egyfajta mintaprojekt: ilyen lehet a jövő szarvasmarhája, amely kevésbé terheli a környezetet üvegházhatású gázkibocsátással.
Boldogok a sajtkészítők: kifejlesztették a nyúlós sajtot, amihez nincs szükség tehénre
A precíziós fermentációval előállított mesterséges tejfehérje lehet a megoldás az állatmentes, de textúrájában mégis az eredetire hasonlító tejtermékek előállítására.
Megfejtették, hogyan terjedhet az amerikai tehenek között a H5N1 madárinfluenza
Az Egyesült Államokban márciusban észlelt járvány eddigi 231 tejgazdaság szarvasmarha-állományát érintette. Kutatók most állatkísérletekkel arra jutottak, hogy a vírus a fejés során adódhat át a tehenek között.
Ölelgess tehenet! A szarvasmarha-asszisztált terápia az embert és az állatot is boldogítja
Amerikai pszichológusok kidolgoztak egy olyan interakciós skálát, amellyel állítólag pontosan mérhető, hogy miként érzi magát a gyógyításba bevont állat a terápiás helyzetben.
ECDC: Még nem detektálták az amerikai szarvasmarhák között terjedő madárinfluenza változatot Európában
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Hónapokig észrevétlenül terjedt tehenek között a H5N1 madárinfluenza, ami az emberi fertőzéseknek is utat nyit
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Ha megfelelően használjuk a legelőket, akkor a marhahúsnak sem kell búcsút intenünk
Az MIT kutatói szerint a helyi adottságokhoz igazítva használt legelők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhatnak ki a légkörből egyetlen év alatt, amennyihez az erdőknek harminc évre van szükségük.