A precíziós fermentációval előállított mesterséges tejfehérje lehet a megoldás az állatmentes, de textúrájában mégis az eredetire hasonlító tejtermékek előállítására.
Az Egyesült Államokban márciusban észlelt járvány eddigi 231 tejgazdaság szarvasmarha-állományát érintette. Kutatók most állatkísérletekkel arra jutottak, hogy a vírus a fejés során adódhat át a tehenek között.
Amerikai pszichológusok kidolgoztak egy olyan interakciós skálát, amellyel állítólag pontosan mérhető, hogy miként érzi magát a gyógyításba bevont állat a terápiás helyzetben.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) a Qubit kérdésére azt írta, az Európában jelen lévő A(H5N1) vírusváltozatok pillanatnyilag alacsony kockázatot jelentenek a lakosságra.
Kiderült, hogy az amerikai hatóságok által márciusban észlelt járvány hónapokkal korábban kezdődhetett. Virológusok szerint félő, hogy a tehenek közötti terjedéstől a madárinfluenza jobban alkalmazkodhat az emberhez.
Az MIT kutatói szerint a helyi adottságokhoz igazítva használt legelők olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhatnak ki a légkörből egyetlen év alatt, amennyihez az erdőknek harminc évre van szükségük.
Az emberiség története összefonódik a szarvasmarháéval, és mára egymilliárd él belőlük a Földön, de jótéteményeik mellett van egy hatalmas bűnük is.
Új-Zélandon az állattenyésztők extra adóztatásával korlátoznák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Hogy mi ezzel a baj?
Állatok bélmozgásában ekkora klímavédelmi lehetőség még nem rejtőzött.
A szántást elhagyó regeneratív talajművelési technológia alkalmazásával a legelők még akkor is több légköri szén-dioxidot képesek megkötni, ha a húsukért tartott szarvasmarhák legelnek rajtuk.
Az extrém hőségben úgy hullanak a tehenek, mint a legyek, az állateledelgyárak pedig már nem bírják a tempót. A dögöket rakodógépekkel zúzzák össze és dolgozzák be a szemétdombba, ezt a kansasi törvények eredetileg nem tennék lehetővé, de a tömeges elhullás miatt most engedélyezték.
A kutyák és macskák mellett a nagy testű haszonállatok is életveszélyben vannak a háborúban. A 100 ezer ukrán lóból jó esetben pár ezret sikerülhet kimenekíteni, a sok millió szarvasmarha és sertés viszont aligha hagyhatja el a veszélyzónákat.
Magyar kutatók a Temes folyó szerbiai szakaszán vizsgálták a legelő-tipró művelés ökológiai hatásait. Kiderült, hogy ahol legeltetnek, ott jelentősen alacsonyabb az idegenhonos fásszárú fajok száma és mennyisége, ugyanakkor fajgazdag mocsári és réti gyepszint fejlődik.
Egy friss kutatás szerint évente 15900 amerikai haláláért felelős a mezőgazdaság légszennyezése, ennek nyolcvan százalékát pedig az állattartók juttatják a légkörbe. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a vidéki friss levegő sem olyan egészséges, mint sokan hiszik.
Lovász Lilla, a Bázeli Egyetem zoológus doktorandusza és kollégái a francia-német-svájci hármas határnál végeznek élőhelyrekonstrukciót.