génmódosítás

A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti

A GMO nem hordoz nagyobb egészségügyi kockázatot, mint a háziasítás, a génszerkesztés pedig egyes fajok klímaváltozáshoz alkalmazkodását is segítheti

04.25.

Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.

Génkezelt csirkeembriók hozhatják el az állatjóléti Nirvánát a Brit-szigetekre

Génkezelt csirkeembriók hozhatják el az állatjóléti Nirvánát a Brit-szigetekre

2021.12.03.

Évente 4-6 milliárd kakast kell levágni, csak mert nem tojnak tojást, mint a tyúkok. Brit kutatók kidolgoztak egy génszerkesztési eljárást, amivel a születendő egyedek neme már a korai, 6-12 sejtes korban megadható. Az eljárást először egereken fogják alkalmazni, de ha bevezetik a nagyüzemi állattartásban, a génkezelt tojásokból csak a tyúkok fognak kikelni, a kakasok nem.

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

Drasztikus módszerrel írnák át a denevérek genomját, hogy ne legyenek többé koronavírus-járványok

2021.07.05.

A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.