Egy friss kutatásból kiderült, hogy egy fehérje kiiktatásával a hímek minden érdeklődésüket elveszítik a nőstények iránt. A felfedezés segíthet a szúnyogok által terjesztett betegségek megfékezésében.
Mi történt a GMO gyűjtőnéven hírhedtté vált genetikailag módosított organizmusokat létrehozó első próbálkozások óta eltelt négy évtizedben? Van-e különbség a GMO-növények és az orvosi génterápiák között? Aki válaszol: Varga Máté, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének fejlődésgenetikusa.
A nemzeti konzultáció eredménye szerint a magyarok 99 százaléka nem kér az ukrán GMO-növényekből. Csakhogy valójában épp az orosz invázió vágta el az EU-t a GMO-mentes ukrán gabonától, és nyitott utat például a génmódosított amerikai és brazil kukorica előtt.
Azt szeretnék, ha mentesítenék az elavult uniós GMO-szabályok alól az új génszerkesztési technológiákat, mert a hagyományos növénynemesítési módszerek túl sokáig tartanak, és a klímaváltozás korában nincs rájuk idő.
Az Európai Bizottság hétfőn megjelent javaslata szerint a szigorú uniós GMO-szabályozás nem terjedne ki az elmúlt húsz évben fejlesztett génszerkesztési módszerekkel nemesített növények közcélú termesztésére. Óriási a tiltakozás.
Az állatjóléti szervezetek előre tartanak attól, hogy milyen szerencsétlen állatok jöhetnek majd így létre.
Most még csak pár nyárfacsemetét ültettek, de 1200 hektárnyi erdőre van már szerződése a Living Carbon projektjének, ami 27 százalékkal növelheti a fák fotoszintetizáló képességét.
A bioetika megkerülhetetlen egy olyan korszakban, amikor a génmanipuláció a mindennapi élet részévé vált. Milyen tudományetikai, állatjóléti és morálfilozófiai aspektusai vannak a kérdéskörnek? Meddig szólhat bele az ember a környezete alakításába? Válaszok a Glossza videójában.
Az amerikai Florida Keys szigetcsoport szigetein egy éve megkezdett nagyszabású kísérlet első eredményei szerint a betegségterjesztő nőstények gyérítését célzó géntechnológiai módosítás legalább három szúnyognemzedéken át érvényesült a vadon élő populációban.
Egy amerikai biotechnológiai cég kutatói a CRISPR génszerkesztési módszerrel távolították el a macskaallergiáért felelős fehérjét kódoló géneket az állatok sejtjeiből, így hamarosan megkezdődhet a genetikailag hipoallergén macskák tenyésztése.
A lila héjú és húsú paradicsom tízszer többet tartalmaz az áfonyában is megtalálható, antocián nevű antioxidáns pigmentekből, mint a hagyományos paradicsomfélék. Az egészségesebb és tartósabb lila paradicsomot elsőként az USA-ban engedélyezhetik.
Évente 4-6 milliárd kakast kell levágni, csak mert nem tojnak tojást, mint a tyúkok. Brit kutatók kidolgoztak egy génszerkesztési eljárást, amivel a születendő egyedek neme már a korai, 6-12 sejtes korban megadható. Az eljárást először egereken fogják alkalmazni, de ha bevezetik a nagyüzemi állattartásban, a génkezelt tojásokból csak a tyúkok fognak kikelni, a kakasok nem.
Bár hivatalosan eddig egyetlen génszerkesztett sportolóról sem tudni, szakértők szerint nem kell sokat várni, hogy beköszöntsön a genetikai dopping kora. Van, aki szerint a CRISPR és társai titokban már a tokiói olimpián is bemutatkozhattak.
A gene drive technológiával évek óta kísérleteznek a maláriát terjesztő szúnyogoknál és a Lyme-kórral fertőzött egereknél; most kipróbálnák, működhet-e patkósorrú denevéreken. Bár a megvalósításnak komoly korlátai vannak, ha a módszer beválna, a koronavírusokat már maguk a denevérek elpusztítanák, és így esélytelen lenne, hogy átterjedjenek az emberre.
A dohánymolytetű természetes génmódosításnak vetette alá magát, hogy ellenálljon a növényi mérgeknek. A horizontális géntranszfer jelensége felettébb ritka a bonyolultabb testfelépítésű eukariótákban.