A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött, génmódosított borjú egyfajta mintaprojekt: ilyen lehet a jövő szarvasmarhája, amely kevésbé terheli a környezetet üvegházhatású gázkibocsátással.
A hínárkivonattal etetett tehenek 25 százalékkal kevesebbet finganak, mint a normál diétán lévők, de a tejükért is többet kell fizetni. Ha a fogyasztóknak is tetszik, több tehén kaphat hínárt, és tovább lehet csökkenteni a kibocsátást.
A 2030-tól kivetett adóval a metánkibocsátás csökkentése a cél a jelentős tej- és húsexportőrnek számító országban.
2025-től biztosít majd adatokat a MethaneSat, az a mosógép méretű műhold, ami naponta 15-ször kerüli majd meg a Földet és 140 méteres felbontással azonosítja a kibocsátási pontokat.
A hétvégén sikeresen tesztelték az észak-ír földgázhálózatban a mezőgazdasági gázüzemekben előállított biometánt.
Már 80 országban érhető el az alacsonyabb metánkibocsátású szarvasmarhák tenyésztéséhez szükséges sperma.
Új-Zélandon az állattenyésztők extra adóztatásával korlátoznák az üvegházhatású gázok kibocsátását. Hogy mi ezzel a baj?
Egy friss kutatás szerint a használaton kívüli kutak irtózatos mennyiségű metánt juttatnak a légkörbe. Texasban akadnak olyan kutak is, amelyek körül mérgező tavak alakultak ki, a szennyezés legnagyobb részéért ez a régió, ezen belül pedig csak néhány kút felelős.
A haszonállatok bélgázából és böfögéséből több káros anyag kerül a légkörbe, mint az összes közlekedési eszközből. Egy nemzetközi kutatócsoport a szarvasmarhák mikrobiomjának radikális átalakításával csökkentené az állatok által kibocsátott metán mennyiségét.
Három év múlva több mint kétezer háztartás elektromos energiája mellett 1500 hidrogéncellás autó napi üzemanyag-szükségletét is megtermelheti a Los Angeles agglomerációjában felépítendő Tri-Gen.