Január végén Marco Rubio amerikai külügyminiszter utasítására leállították az Egyesült Államok által finanszírozott összes külföldi segélyprogramot. Három hónapos felülvizsgálati időszakról volt szó, arra az elnöki rendeletre hivatkozva, amit Donald Trump elnök első hivatali napján írt alá, és amiben az USA külföldi segélyezését kritizálja, mert az részben ellentétes az amerikai érdekekkel. Miután napokig találgatások folytak az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, a USAID ( US Agency for International Development) jövőjével kapcsolatban is, február elején Elon Musk, a Tesla és a SpaceX tulajdonosa kezdte el sürgetni a szervezet bezárását, mondván, hogy azzal Trump is egyetért. A USAID munkatársait ezt követően arra utasították, hogy ne menjenek be az ügynökség washingtoni központjába. Több száz alkalmazott azzal szembesült, hogy február 3-ra virradóra kizárták őket az ügynökség számítógépes rendszereiből. A BBC arról számol be, hogy a szervezet több ezer munkatársát küldték szabadságra a mai naptól.

Az 1961-ben létrehozott, több mint tízezer embert foglalkoztató USAID a világ legnagyobb egyedi adományozója. Csak 2023-ban az Egyesült Államok világszerte 72 milliárd dollárnyi támogatást folyósított a legkülönbözőbb humanitárius célokra. A USAID évi negyvenmilliárd dollárból gazdálkodott, az ENSZ által tavaly nyomon követett összes humanitárius segély 42 százalékát nyújtotta. Egyebek mellett olyan közegészségügyi projekteket is finanszírozott, amelyek életbevágóak lehetnek az azokban résztvevőknek; ide tartoznak a Dél-Afrikában zajló AIDS- és HIV-terápia programok.

A New York Times csütörtöki cikkében a USAID-programok felfüggesztésének drámai aspektusát mutatja be. Ilyen a 22 éves, dél-afrikai Asanda Zondi története, akit a múlt héten arról értesítettek, hogy befagyasztják azt az egészségügyi tesztprogramot, amelyben önkéntesként maga is részt vesz. A projekt a dél-afrikai Vulindlela egyik klinikáján zajlott, ahol új eszközt tesztelnek a terhesség és a HIV-fertőzés megelőzésére. A szóban forgó eszközt Asanda Zondi testében helyezték el, és most, hogy a program leáll, azonnal el kellett távolítani.

A külügyminisztérium felügyelete alatt álló USAID által finanszírozott program csak egyike a számos olyan projektnek, amelyet azonnali hatállyal leállított a Trump-adminisztráció, Asanda Zondi pedig csak egy azok közül, akik a világ számos országában saját testükkel vesznek részt a különböző programokban, gyógyszerkísérletekben. Most megszűnik felettük az orvosi, kutatói felügyelet, ami adott esetben hatalmas kockázatot jelent. Maguk a kutatók és orvosok nem folytathatják tovább a munkát, és nem is szólalhatnak meg a projektekkel kapcsolatban, ez pedig a New York Times-nak névtelenül nyilatkozó orvosok szerint komoly dilemma elé állítja őket: vagy megszegik a munka felfüggesztéséről szóló utasítást és folytatják az önkéntesek gondozását, felügyeletét, vagy magukra hagyják őket, így azonban egyedül kell szembenézniük a lehetséges mellékhatásokkal, következményekkel.

A Times cikke több mint harminc olyan befagyasztott kísérletet sorol fel, amelyekben önkéntesek a kutatók felügyelete alatt közreműködtek. Többek között olyan programokról van szó, mint

• maláriakezelés öt év alatti gyermekeknél Mozambikban;

• kolera-gyógymódok vizsgálata Bangladesben;

• méhnyakrákszűrés és -kezelés Malawiban;

• tuberkulózis kezelése gyermekek és tinédzserek számára Peruban és Dél-Afrikában;

• gyermekélelmezési támogatás Etiópiában;

• kora gyermekkori fejlesztés Kambodzsában;

• a várandós és szoptató nők támogatása az alultápláltság ellen Jordániában;

• mRNS vakcinatechnológia-teszt a HIV-fertőzés ellen Dél-Afrikában.

Egy CATALYST nevű HIV-kísérletben öt országban önkéntesek ezrei tesztelnek egy hosszú hatású hatóanyagot, a cabotegravirt. A résztvevők kéthavonta kaptak injekciókat, hogy a HIV-fertőzés megelőzéséhez elegendő mennyiségű gyógyszer legyen a szervezetükben. Rendszeres injekciók vagy a gyógyszer használatának ellenőrzött befejezése nélkül a résztvevőkben nem lesz elég hatóanyag ahhoz, hogy egy új fertőzést megállítson, de ahhoz elég lehet, hogy ha mégis elkapnák a vírust, az könnyen mutálódjon és gyógyszerrezisztenssé váljon.

Angliában két klinikai kísérletben mintegy száz embert oltottak be egy malária elleni vakcinával. Mostantól ők sem tudnak kapcsolatba lépni a klinikai kísérletet lebonyolító személyzettel, ha a vakcina esetleg mellékhatást okoz a szervezetükben. A kísérlet célja egy olyan új generációs vakcina kifejlesztése volt, amely jobb, mint a jelenleg Afrikában használt oltás. Egy, a kísérletben dolgozó kutató azt mondta, reméli, hogy az Oxfordi Egyetemen, ahol a kísérletet végzik, átcsoportosítják a személyzetet, hogy reagálni tudjon, ha egy résztvevő alany megbetegszik. Őt azonban a múlt héten elbocsátották, és már nem fér hozzá semmilyen információhoz.

Nehéz megmondani, hány projekt állt le Trump döntése miatt, vagy azt, hogy mindez hány embert érint, mert a napokban a USAID adataihoz való hozzáférés is megszűnt, és az ügynökségnek már kommunikációs osztálya sincs.

A lap idézi Dr. Sharon Hilliert, a Pittsburghi Egyetem reproduktív fertőző betegségekkel foglalkozó professzorát, aki a múlt hét végéig egy ötéves, 125 millió dolláros, a USAID által finanszírozott projekt igazgatója volt, amely hat új HIV-megelőző termék biztonságosságát és hatékonyságát vizsgálta. A felfüggesztés miatt ő és kollégái nem tudják feldolgozni a biológiai mintákat, elemezni a már összegyűjtött adatokat, és így nem közölhetik az eredményeket sem a résztvevőkkel, sem a partner kormányszervekkel azokban az országokban, ahol a vizsgálatokat végezték.

„Visszaéltünk az egészségügyi minisztériumok és a szabályozó ügynökségek bizalmával azokban az országokban, ahol dolgoztunk, valamint azon nőkével is, akik beleegyeztek, hogy részt vegyenek a vizsgálatainkban és akik azt az ígéretet kapták, hogy gondoskodni fognak róluk” – mondta a lapnak Hillier. „A nemzetközi kutatásokban eltöltött negyven évem alatt még soha nem láttam ilyet. Ez etikátlan, veszélyes és meggondolatlan.”