egészségügy

A magyarok jelentős része nem tud, vagy a megbélyegzés miatt nem is akar pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni

Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak.

A hegymászók oxigénpalackjaira is szükség van a nepáli kórházakban

Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.

A pszichedelikus szerek reneszánsza a gyógyításban

A koronavírus nem csupán életünket és halálunkat, mindennapjainkat és ünnepeinket változtatja meg, hanem új perspektívákat, korábban járhatatlannak vélt utakat is megnyithat. Ilyen szürke, kifehéredő zóna a pszichedelikus szerek alkalmazása a gyógyításban, leginkább az életvégi szakaszban, súlyos depresszióban vagy poszttraumás stresszben élők lelki és testi szenvedéseinek kezelésében.

A fejlett országok egészségügyi rendszereiben kiirthatatlan csótányként él tovább a kőkorszaki találmány, a fax

Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.

A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány

Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.

Fegyvertelenül maradtak a járványban az egészségügyi nyomorban élő pesti negyedek

Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.

Magyar Orvosi Kamara: Idős, veszélyeztetett kollégák, rengeteg túlórával, védőeszköz nélkül szolgálnak a frontvonalban

Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.

Megnyílt az első opiátautomata Kanadában

Az országban az elmúlt négy évben csaknem 14 ezren haltak meg, és több mint 17 ezren kerültek kórházba kábítószer-túladagolás következtében, ezért a kanadai kormány átfogó intézkedéseket vezetett be, amelyekkel drasztikusan csökkentheti a rémisztő számokat.

A magyar társadalombiztosítási rendszerben többet költünk a magasabb keresetűekre, mint a szegényekre

Kereseti csoportokként, sőt megyénként is eltér, hol mennyit költ a társadalombiztosítás a betegekre. A jövedelem alapján mért eltérés annak is tulajdonítható, hogy aki keveset keres, rosszabb egészségi állapotban van, mint aki gazdag, tehát drágább az ellátása, derül ki Bíró Anikó és Prinz Dániel friss tanulmányából.

100 éve született a Béres Csepp atyja, aki ugyan a rák ellenszerét nem fedezte fel, de alaposan felkavarta a szocializmus állóvizét

A Béres Csepp helye ma megkérdőjelezhetetlen a hungarikumok vitrinjében, ott is a legmagasabb polcon, ahova talán csak Puskás vagy a gulyás fér még fel. Korántsem volt ennyire egyértelmű a helyzet a szer feltalálása idején, a hetvenes években, amikor a Kádár-kor egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó vitája zajlott a cseppekről és feltalálója, Béres József személyéről.