egészségügy

Fogszabályzásra kell vinnem a kisfiamat, kaphatnék egy időpontot? Természetesen, 2023. március 28., délután fél 5!

A hivatalos adatok szerint ebben a pillanatban 56 ezren várnak egészségügyi beavatkozásra Magyarországon, de a helyzet valójában ennél is elkeserítőbb, és a több mint 10 ezer térdprotézis-műtétre váró beteg között van, aki másfél év múlva kerül sorra. Az állam aránytalanul keveset költ az egészségügyre, és azt sem hatékonyan teszi, miközben a magyarok egészségi állapota sokkal rosszabb annál, amit az ország fejlettsége indokolna, állítja az egészségügyi közgazdász.

Magyar szakértők: Nem volt sikeres a hazai járványkezelés, és továbbra sem vagyunk felkészülve az újabb hullámra

A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.

A MOK titkára szerint a járványadatok eltitkolása nem segíti a védekezést, kizárólag politikai haszna van

Anélkül, hogy a betegeknek módjukban állna megismerni az orvosok minőségi mutatóit, éppúgy semmi értelme a szabad orvosválasztás intézményének, mint ahogy egy új vírus okozta, potenciálisan halálos járvány idején sem lehet egyéni mérlegelés tárgya a védőoltás felvétele, állítja Nagy Marcell, a Magyar Orvosi Kamara titkára.

A magyarok jelentős része nem tud, vagy a megbélyegzés miatt nem is akar pszichológushoz, pszichiáterhez fordulni

Az okok között szerepelnek a segítségkéréshez kapcsolódó megbélyegzés kulturális hatásai, a szakemberek alacsony száma és az általánossá vált magánrendelések megfizethetetlensége. A feloldatlan lelki nehézségek és kezeletlen mentális betegségek nem csupán az életminőségen rontanak, de a korai halálozási adatokhoz is hozzájárulnak.

A hegymászók oxigénpalackjaira is szükség van a nepáli kórházakban

Nepálban is tombol a covid második hulláma, nincs elegendő oxigén, lélegeztetőgép és kórházi ágy, ezért arra kérik az országban tartózkodó hegymászókat, hogy adják a rászorulóknak az oxigénpalackjukat. A miniszterelnök szerint jól működik az országban a járványkezelés, a helyiek szerint viszont lassan már a holttestek elégetéséhez szükséges fa is elfogy.

A pszichedelikus szerek reneszánsza a gyógyításban

A koronavírus nem csupán életünket és halálunkat, mindennapjainkat és ünnepeinket változtatja meg, hanem új perspektívákat, korábban járhatatlannak vélt utakat is megnyithat. Ilyen szürke, kifehéredő zóna a pszichedelikus szerek alkalmazása a gyógyításban, leginkább az életvégi szakaszban, súlyos depresszióban vagy poszttraumás stresszben élők lelki és testi szenvedéseinek kezelésében.

A fejlett országok egészségügyi rendszereiben kiirthatatlan csótányként él tovább a kőkorszaki találmány, a fax

Az orvosok, a nővérek és az egészségügyi szolgáltatók legnagyobb bosszúságára a világ számos kórházában még mindig a máshol több évtizede kidobott faxok uralkodnak –olyannyira, hogy néhány éve a Google kénytelen-kelletlen bevezetett egy felhőszolgáltatást a faxon érkező egészségügyi információk kezelésére. Az elavult technológia a járvány elleni védekezést is nagyban nehezíti.

A klímaváltozás úgy leterhelheti a kórházakat a jövőben, ahogy idén a járvány

Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.

Fegyvertelenül maradtak a járványban az egészségügyi nyomorban élő pesti negyedek

Egy józsefvárosi férfi átlagosan 7,6 évvel korábban hal meg, mint egy budapesti, de különösen rossz a helyzet a kerület szegregátumszerű utcáiban, ahol nemcsak az otthoni munka, de a házi karantén is megoldhatatlan. A Magdolnanegyedben a háziorvos előtt a férfiak 70, a nők 60 százalékánál ismeretlen marad a betegek haláloka – még „békeidőben” is.

Magyar Orvosi Kamara: Idős, veszélyeztetett kollégák, rengeteg túlórával, védőeszköz nélkül szolgálnak a frontvonalban

Az esetleges tömeges megbetegedés esetén nem a lélegeztetőgépek, hanem a személyzet hiánya jelenti majd a problémát Magyarországon. A rabok által is gyártott sebészmaszkok nem biztosítják az egészségügyi dolgozók védelmét, a lakosság tájékoztatása pedig kifejezetten elégtelen, hangzott el a Magyar Orvosi Kamara mai tájékoztatóján.