Szantorini és a régió más görög szigetei egy „példátlan szeizmikus hullám vagy válság kellős közepén vannak” – állítják szakértők. Szantorini 15 ezer lakosának mintegy háromnegyedét evakuálni kellett, miután szerdán egy 5,2-es erősségű rengés – az eddigi legnagyobb – rázta meg a szigetet. Csütörtökön újabb, már kisebb rengéseket észleltek.

Szantorinin rendkívüli állapotot hirdettek a napok óta tartó földrengéssorozat miatt, a veszélyhelyzet előreláthatólag március elsejéig marad érvényben. A térségben néhány percenként reng a föld, január 26. óta több mint hétezer földmozgást regisztráltak, ebből több mint 6100 érte el vagy haladta meg az egyes erősséget.

A BBC annak járt utána, hogy mi zajlik valójában Szantorinin, mi a magyarázata a földrengéseknek?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a szigeten rendkívül bonyolult geológiai jelenség tapasztalható. „Ez valóban példátlan, ilyesmit még nem láttunk a modernkori Görögországban” – idézi a BBC Athanassios Ganast, az athéni Nemzeti Obszervatórium kutatási igazgatóját.

Szantorini a görög vulkáni ívben, azaz a vulkánok által létrehozott szigetek láncolatában helyezkedik el. Az utóbbi időben azonban nem volt nagyobb kitörés, sőt, az 1950-es évek óta nem is tapasztaltak ilyet. „Most egy viszonylag kis területen belül van sok földrengés, és nem illeszkednek a fő- és utórengés-sorozat mintázatába”, magyarázza Ganas, aki szerint mindez a Szantorini vulkán tavaly nyári ébredésével kezdődött. Januárban aztán megugrott a szeizmikus aktivitás, és kisebb földrengéseket regisztráltak, majd ez az aktivitás fokozódott az elmúlt napokban.

Vasárnap óta több ezer földrengést regisztráltak, a szerdai volt az eddigi legjelentősebb. Margarita Segou, a Brit Földtani Intézet munkatársa a BBC-nek úgy jellemezte a rengéseket, hogy azok „lüktetés-szerűen”, napi rendszerességgel bekövetkeznek: amikor egy jelentősebb, például négyes erősségű földrengés történik, „a szeizmikus aktivitás egy-két órára megnő, majd a rendszer ismét megnyugszik”.

Hogy mindez meddig tarthat, azt lehetetlen megmondani. A remények szerint a szerdai, éjszaka bekövetkezett rengés lehet a legnagyobb, amely a szigetet érte, de a szeizmológusok a BBC-nek azt mondták, hogy nehéz biztosra menni. A hatóságok mindenesetre arra figyelmeztetnek, hogy a tevékenység hetekig is eltarthat.

A szakértők jelenleg azt sem tudják, hogy ez a rengéslánc egy nagy földrengést megelőző folyamat, vagy pedig önálló esemény. De ami most történik, az nem vulkanikus földrengés, legalábbis Ganas szerint. A vulkanikus földrengések jellegzetessége az alacsony frekvenciájú hullámformák előfordulása, és ezek itt nem mutatkoztak.

Kutatók most a térségben történt korábbi földrengéseket elemzik egy olyan módszerrel, amely képes előrejelzéseket is készíteni, hogy megtudják, miként következtek be a 2002-es és 2004-es földrengések a térségben. Azok nem voltak annyira intenzívek, mint a mostaniak, de az, hogy miként kezdődtek és végződtek, segíthet képet alkotni arról, hogy milyen mintázatokra kell figyelni most Szantorinin.