Az egész társadalom érdeke, hogy a börtönökben élők ne veszítsék el kapcsolatukat a külvilággal
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Netflix négyrészes minisorozata, a Kamaszok (Adolescence) az év egyik legnagyobb dobásának bizonyult, aminek heteken keresztül sikerült lázban tartania a közvéleményt. A sorozat technikai megoldásai, a hosszú, vágatlan jelenetek a nézőben is hasonló szorongást idézhet elő, mint a szereplőkben, akik egy cseppet sem kényelmes helyzetben próbálnak emberek maradni.
A Kamaszok egy Angliában élő négyfős család történetét meséli el, ahol egy 13 éves gyermek egy kimondottan súlyos bűncselekményt követ el. A nézők ízelítőt kapnak a rendőrök dilemmáiból, az igazságszolgáltatás működéséből, valamint abból is, hogy mi lesz egy családdal akkor, ha az egyik gyerek már egy évre távol van a szeretteitől.
A podcastban a sorozat részleteiről és egyes jeleneteiről is beszélgetünk, tehát spoileres.
Beszélni kell a magyar helyzetről
Az, hogy a börtönökben élő emberekkel hogyan bánunk, rengeteget elmond a társadalomról. Magyarországon még bőven van hová fejlődni e téren, 2017 óta viszont a civilek nem láthatják el a korábban évtizedekig betöltött monitorozó, megfigyelő funkciójukat. Krámer Lili, a Magyar Helsinki Bizottság kriminológus-szociológusa a Qubit podcastjában arról beszélt, hogy a magyar rendszer működéséről csak nagyon kevés információ áll rendelkezésre, többek között azt sem lehet tudni, hogy az érintettek milyen tájékoztatást kapnak a nemzetközi ajánlások alapján.
Gasteiger Nóra, a Fogvatartottakat és Családjukat Képviselő Csoport (FECSKE) Támogatói Csoport koordinátora, kriminológus, művészet- és családterapeuta évek óta dolgozik együtt olyan családokkal, akiknek húsbavágó közvetlen élményük van a magyar büntetés-végrehajtási rendszerrel. Véleménye szerint az integratív szemlélet sokat segítene nemcsak a fogvatartottak perspektívájának felépítésében, hanem a komplett családokat övező stigmák és tabuk lebontásában is.
A beszélgetésben szóba kerülnek még jó és rossz gyakorlatok, a jogvédelem és az emberi jogok szerepe a börtönökben, a fiatalkorú és felnőtt bűnelkövetők vizsgálatának menete, a hazai börtönkörülmények, továbbá a sorozatból megismert család mintáján keresztül az is, hogy mi lesz egy családdal akkor, amikor kiderül, hogy a gyermek egy súlyos bűncselekmény elkövetője.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
A fekete pontok és az osztályzatok az iskola valódi céljáról terelik el a figyelmet
Pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség a magyar iskolákban, de ezt a kötött tanterv mellett a szelekciós nyomás is nehezíti. Podcastunkban Szimler Bálint filmje, a Fekete pont apropóján beszélgettünk Berényi Eszter oktatáskutatóval és Knausz Imre pedagógiai szakíróval.
A pszichiátriai tömegintézmények valójában embergyárak, működésük súlyosan szakmaiatlan és jogsértő
Veszélyesek-e a kényszergyógykezeltek a társadalomra? Ha nem, mégis mért vannak bezárva? A magyar pszichiátriai ellátórendszer problémáiról és a legnagyobb hazai intézet, a szentgotthárdi viszonyairól beszélgettünk az utóbbiról könyvet író Bacsák Dániellel és Boros Ilonával, a TASZ Egyenlőség programjának vezetőjével.
