Amerika rájött, mi kell ahhoz, hogy megnyerje az AI-versenyt: áram

„Több áramra van szükségünk” – mondta május elején az amerikai szenátus mesterséges intelligenciával (AI) foglalkozó meghallgatásán Brad Smith, a Microsoft elnöke. Az Egyesült Államok nem titkolt célja, hogy megnyerje a globális AI-versenyt, ehhez viszont kevés lesz az, hogy a legismertebb chatbotok (ChatGPT, Gemini) amerikaiak, ahogy a legfejlettebb AI-modellek (o3, Gemini–2.5-Pro) is az USA-ból származnak.

A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és futtatásához ugyanis chipek, szerverek, adatközpontok kellenek, na meg persze rengeteg energia, ami mindezeket működteti. „Az energián keresztül tudunk nyerni” – mondta Ted Budd, Észak-Karolina republikánus szenátora, aki meg szeretné reformálni az engedélyeztetési eljárásokat, hogy az energiaszektorbeli beruházások hamarabb megvalósulhassanak. Budd szerint ugyanis az Egyesült Államok azon képessége, hogy új energiatermelő kapacitást építsen ki, és fejlessze villamosenergia-hálózatát, rendkívül fontos a Kínával folytatott versenyben.

Ebben a versenyben az Egyesült Államok egyelőre nem áll jól. Tavaly a világ legnagyobb gazdasága 38,5 gigawatt teljesítményt adott hozzá energiarendszeréhez, amit még a tengerentúlról túlszabályozottnak tűnő Európai Unió is lekörözött 78,5 gigawattjával – hát még Kína a maga 429 gigawattjával.

Bár a léptékek látványosan eltérnek, egyvalami közös a három globális gazdasági és stratégiai versenytárs esetében: az energiatermelés növekedését a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia kapacitásának robbanásszerű bővülése hajtja – nem véletlenül tűnik úgy, hogy beléptünk a napenergia korszakába.

A természtüknél fogva változékony teljesítményű megújuló energiaforrásokkal együtt az energiatároló rendszerek is kezdenek egyre inkább kiépülni: tavaly az USA 10,3, az EU 3,7, Kína pedig 37 gigawatt teljesítményű akkumulátoros energiatárolót létesített. Ezek képesek elraktározni a napelemek nappali túltermelésének egy részét, és az éjszaka folyamán akár több órán át áramot biztosítani.

2024-ben az Egyesült Államoknak 1300 gigawatt, az Európai Uniónak nagyjából 1000 gigawatt, Kínának 3350 gigawatt teljesítmény állt a rendelkezésére, hogy azt a lakosság, a közszolgáltatások, az ipar, és az AI-adatközpontok ellátására fordítsa. Az energia iránti igény 2023-hoz képest 2024-ben az USA-ban, az EU-ban és Kínában is nőtt, amiből az adatközpontok is kiveszik a részüket. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi jelentése szerint 2030-ig a mostani több mint duplájára növekedhet a világ adatközpontjainak energiafogyasztása, 415-ről 945 terawattórára – ami meghaladja Japán teljes jelenlegi energiafogyasztását.

Az adatközpontokon belül a növekedés közel feléért az AI-modelleket futtató szerverek felelősek, amik energiafogyasztása az előrejelzés szerint évente 30 százalékkal emelkedik majd. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy miért nő az emberiség energiafelhasználása (az IEA szerint 2030-ig akár 26 százalékkal), akkor az első öt helyre nem férnek be az adatközpontok.

Nem a szénből lesz amerikai energiareneszánsz