Amerika minden eszközt bevet, hogy megállítsa Kína technológiai fejlődését

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Az Amerikai Egyesült Államok egyre keményebb eszközökkel próbálja meg korlátozni Kína technológiai fejlődését. A legújabb, október elején meghozott amerikai szankciók példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizációnk alapját adó chipek gyártásához szükséges.

Joe Biden amerikai elnök kormányzata október 7-én bejelentett széles körű exportkorlátozásai jelentősen hátráltatják a kínai vállalatok hozzáférését a csúcstechnológiás chipekhez és a gyártásukhoz szükséges berendezésekhez, és azt is megnehezítik, hogy Kína fenntartsa jelenlegi szuperszámítógépeit, vagy újakat építsen. Ezeket a hatalmas teljesítményű számítógépeket az USA szerint Kína a hangsebességnél ötször gyorsabb hiperszonikus fegyverek és lopakodó technológia fejlesztésére, valamint titkosított kommunikáció feltörésére használta.

Az amerikai szankciók után másfél héttel, vasárnap nyitotta meg Hszi Csin-ping kínai elnök a kommunista párt kongresszusát, ahol a várakozások szerint felhagynak az elmúlt évtizedek gyakorlatával, és Hszit a harmadik elnök ciklusára is megválasztják majd. A pártkongresszusra egy olyan időszakban kerül sor, amikor az elnök „zero-covid” politikája megtépázta a kínai gazdaságot, és tovább nőtt Kína és a nyugat közötti feszültség.

A mai félvezetőipar alapjait az Egyesült Államokban rakták le. A tranzisztort a Bell laboratórium kutatói találták fel, és az első, 1971-ben kereskedelmi forgalomba kerülő processzor az amerikai Intel vállalat Intel 4004-es processzora volt. Az USA-nak jelenlegi globális technológiai vállalatai révén (ilyen az Intel mellett az Apple, az AMD, at NVIDIA vagy a Qualcomm) továbbra is jelentős befolyása van az iparágra.

„Amerika lényegében háborút indított az ellen, hogy Kína fejleszteni tudja a gazdasági és katonai fejlődéséhez szükséges nagy-teljesítményű számítógépes rendszereit” – mondta a Financial Timesnak Paul Triolo, az Albright Stonebridge tanácsadócég Kína- és technológia-szakértője. Triolo szerint a döntés fontos választóvonal lehet az amerikai-kínai kapcsolatokban és a két ország közti technológiai háborúban. Egy másik, szintén az FT-nek adott nyilatkozatában Triolo arra hívta fel a figyelmet, hogy a lépés a kínai mesterséges intelligencia fejlesztéseket is visszavetheti, akár a gyógyszerkutatások, akár az orvosi diagnosztika területein.

Biden az amerikai kereskedelmi minisztérium szankciói előtt két hónappal írta alá a kongresszus által júliusban elfogadott CHIPS and Science törvényt, ami 280 milliárd dollárt biztosít az amerikai félvezetőgyártás és a kutatás-fejlesztés megerősítésére. A törvény legnagyobb nyertese az Intel, amelynek vezérigazgatója, Pat Gelsinger hetekkel később a törvény hatására az elnök jelenlétében letette az Intel 2025-től üzemelő ohiói processzorgyárának alapkövét.

Nem sikerült az amerikai szövetségeseket bevonni, ezért a Biden-kormányzat egyedül lépett

A New York Times értesülése szerint az új szankciókat az amerikai hírszerzés egy tavaly októberi jelentése előzte meg, ami a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítógépek és a félvezetők terén elért kínai fejlesztések kockázatait ismertette. Júliusban újabb aggasztó hírek érték el a Fehér Házat és kongresszust arról, hogy a kínai SMIC chipgyártó jelentős technológiai ugrást ért el, ami a korábbi szankciók elégtelenségét jelezte az amerikai kormányzatnak és képviselőknek.

A lap információi arra utalnak, hogy a döntést az amerikai kormányzat eredetileg több szövetségesével – Japánnal, Dél-Koreával, Hollandiával, az Egyesült Királysággal és Izraellel – együtt kívánta meghozni, az Oroszország elleni koordinált szankciókhoz hasonlóan. Ugyanakkor ezek közül egyes kormányok nem akarták veszélyeztetni Kínával fennálló fontos kereskedelmi kapcsolataikat, így a Biden-kormányzatnak végül egyedül kellett megtennie a New York Times által az elmúlt évtizedek legnagyobb technológiai exportkorlátozásának nevezett lépést.

„A Kínai Népköztársaság jelentős erőforrásokat fektetett szuperszámítógépek fejlesztésébe, és 2030-ig a világ vezető mesterségesintelligencia-hatalma szeretne lenni. Ezeket a képességeket arra használja, hogy megfigyelje és nyomon kövesse saját állampolgárait, és fokozza katonai modernizációját” – közölte október elején egy nyilatkozatban Thea Rozman Kendler, az amerikai kereskedelmi minisztérium vezető tisztségviselője. Hozzátette, hogy „mostani döntéseink megvédik majd az amerikai nemzetbiztonságot és külpolitikai érdekeket, valamint aláhúzzák, hogy az amerikai technológiai vezető szerep nemcsak innovációról, hanem értékekről is szól”. Jelenleg a világ legerősebb szuperszámítógépe az amerikai Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban 2022-ben beüzemelt Frontiere, amely tudományos kutatások mellett az amerikai nukleáris arzenál fenntartásához szükséges szimulációkat és modelleket futtat.

Az USA Donald Trump elnöksége idején a kínai szuperszámítógépek fenntartását és építését korlátozó, „foreign direct product rule"-nak nevezett mechanizmussal nehezítette meg, hogy a Huawei kínai vállalat bármilyen amerikai technológiával rendelkező alkatrészt be tudjon szerezni. Két évvel azután, hogy a szankciókat meghozták, a kínai vállalatcsoport bevétele jelentősen csökkent, elveszítette vezető pozícióját a hálózati rendszerek és okostelefonok gyártói között, és az alapító szerint a csoport túlélése forog kockán.

Az ASML nélkül nem lesznek csúcstechnológiás kínai chipek

Amellett, hogy az új szabályok értelmében amerikai cégek nem exportálhatnak Kínába egyes chipek gyártásához szükséges eszközöket, még nagyobb hatású lehet az az a rendelkezés, aminek értelmében amerikai állampolgárok és cégek nem nyújthatnak semmilyen segítséget az ezek gyártásban résztvevő kínai vállalatoknak. Ez a Financial Timesnak nyilatkozó szakértők szerint akkor is szankcióként működhet, ha magát a technológiát nem érinti exportkorlátozás. Egy chipiparági vezető az FT-nek elmondta, hogy „az Egyesült Államok minden irányból támadja Kínát. Az az elképesztő ebben a lépésben, hogy széles körű eszköztárat állítottak össze. Nemcsak a katonai alkalmazásokat célozzák, hanem minden eszközzel próbálják megállítani Kína technológiai erejének fejlődését.”

Egy a kínai technológiai iparban dolgozó szakember szerint az amerikai döntés már most súlyos károkat okozott a kínai félvezetőiparnak. Jordan Schneider Kínával foglalkozó elemző a Twitteren is közölt írásában ezt azzal indokolta, hogy a félvezetőgyártáshoz elengedhetetlen vállalatok a szabályok hatására korlátozták a Kínának nyújtott szolgáltatásaikat és a rendszerek működéséhez szükséges folyamatos támogatást. Ilyen a szilíciumostyát (wafer) megmunkáló berendezéseket készítő amerikai LAM Research vagy a mikroprocesszorok gyártáshoz szükséges fotolitográfiai berendezéseket gyártó holland ASML Holding is, amely egyelőre megtiltotta amerikai állampolgárságú dolgozóinak, hogy bármilyen szolgáltatást nyújtsanak kínai cégeknek.

Európa legértékesebb technológiai vállalata a Bloomberg szerint eddig az USA és Kína között egyensúlyozva adott el łnai cégeknek mély ultraibolya fotolitográfiás (DUV) berendezéseket, viszont nem volt hajlandó olyan extrém ultraibolya fotolitográfiás (EUV) gépeket biztosítani, amelyek 5-7 nanométeres vagy kisebb folyamaton (process node) készülő processzorok és más chipek előállításához szükségesek. Bár az exportkorlátozás hatása idővel csökkenhet, a rendkívül komplex beszállítói rendszerrel rendelkező ASML lényegében monopolhelyzetben van az EUV berendezések piacán, és ezeket Kínának elképesztően nehéz és időigényes lenne belföldi megoldással kiváltania.

Egyelőre Tajvantól függ a nyugati csúcstechnológiás chipgyártás 

A világon ma három vállalat képes csúcstechnológiás processzorok előállítására: a világ legnagyobb félvezetőgyártója (foundry), a tajvani TSMC, valamint a dél-koreai Samsung és az amerikai Intel. A TSMC és a Samsung az ASML EUV gépeit már ma sorozatgyártásra használja, az Intel pedig jövőre veti majd be őket Intel 4 folyamatához és Meteor Lake kódnevű processzoraihoz. Ma a legfejlettebb, 5 nanométeres processzorokat, amiket például az Apple legújabb iPhone-jai is használnak, a TSMC gyártja a Tajvanon található fabjaiban, vagyis félvezető-gyártósorain. Az Apple mellett saját fabok hiányában az AMD, NVIDIA, Broadcom és a MediaTek is a TSMC-vel gyártat.

Ennek az a következménye, hogy jelenleg az USA és szövetségesei kritikus mértékben a TSMC-től és Tajvantól függenek, ha csúcstechnológiás chipeket akarnak előállítani. Tajvan ma de facto független, fejlett ipari demokrácia, ahova a Kínai Köztársaság (ROC) 1949-ben visszavonult a kínai polgárháború elvesztése után. A Kínai Népköztársaság (PRC), bár sosem kontrollálta a szigetállamot, Tajvant saját területének tekinti, amit akár katonai erővel is magához kíván csatolni. Az Egyesült Államok a földrajzilag stratégiai elhelyezkedésű Tajvan fő szövetségese, de arról, hogy a szigetországot katonai erővel is megóvná-e egy kínai támadástól, évtizedek óta „stratégiai kétértelműséget” tart fent, bár Biden elnök többször is ígértet tett Tajvan megvédésére.

A TSMC 2024-ben tervezi megnyitni a legfejlettebb processzorainak gyártására is alkalmas arizoniai fabját, ami csökkentheti az ellátási láncok kitettségét egy esetleges tajvani konfliktusnak. Eközben az Intelt 2021 februárja óta vezető Pat Gelsinger, aki először az 1980-as években kezdett mérnökként a cégnél dolgozni, nagyszabású fejlesztési programot indított, aminek a célja, hogy az Intel 2025-re visszavegye a vezetést a TSMC-től a világ legfejlettebb, Intel 18A folyamatú processzoraival.

Az USA és Kína közti nagyhatalmi verseny a gazdasági, technológiai és katonai frontok mellett a világűrben is aktívan zajlik. Amint arról tavaly decemberi összefoglalónkban írtunk, 2021-ben Kína elkezdte Mennyei Palota űrállomásának építését, és a Csu-zsung marsjáró hibátlan leszállást hajtott végre az Utopia Planitia területén, amivel az első működő nem amerikai marsi leszállóegységgé vált. A hidegháború vége után szovjet katonai vezetők szerint az amerikai félvezető- és technológiai ipar képességei óriási szerepet játszottak abban, hogy az USA megnyerte a hidegháborút. Most úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok ezt a sikert próbálja minden áron megismételni.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: