2023-ban rendezték meg az első Inota fesztivált a 2001-ben leszerelt Inotai Hőerőmű épületeiben. A zenei és fényművészeti fesztivált az ország leginkább egy hatalmas technobuliként ismeri, ahol nemzetközi lineup várja az érdeklődőket.

De nemcsak a zenei felhozatal vegyes: idén hét különböző ország művészei hozták el fényinstallációikat. Köztük a finn Niko Tiainen, aki a Finnagora támogatásával érkezett Magyarországra. Ő az 1-es hűtőtoronyba tervezett látványos és komplex fényalkotást.

Rend a rendszertelenségben

Decoherence (dekoherencia) című műve a természetből merít. A kvantummechanikai fogalom nemcsak nevében jelenik meg, hanem az egész installációt áthatja. Tiainen a fajkihalási adatokat használta fel a fényrendszerek irányítására szolgáló algoritmusok programozásához. Ezek autonóm, mégis egymással összefüggő rendszert képeznek a zenével és a többi fényrendszerrel. Így áll össze a Decoherence egy üzenetértékű munkává: egyszerre hívja fel a figyelmet az ember és a természet szoros kapcsolatára és arra, hogy az emberi tevékenység súlyosan veszélyezteti a többi fajt. Mégis, bármennyire ellentmondásos is, így alkot jelenleg egy rendszert a Föld élővilága.

Tiainen már 20 éve foglalkozik művészettel, azon belül is 8 éve kifejezetten fényművészeti installációkat készít. Klasszikus zenei múltja – korábban klasszikus zongoristaként és zeneszerzőként tevékenykedett – kiváló alapot biztosít számára ahhoz, hogy ne csak a vizuális elemeket, hanem a zenét is létrehozza a munkáihoz.

Évente akár 30 fényinstallációt készít világszerte, de ezek közül nincs kedvence. Kérdésünkre elmondta, hogy egy-egy munkával „annyi időt töltök, amennyi van rá. Ha 2 nap, akkor 2 napot, ha 2 hónap, akkor 2 hónapot”. A Decoherence-re másfél hónapot áldozott, és a magyarországi helyszín meglehetősen kontrasztban áll az előzővel, ahol alkotott: a z indusztriális, kicsit romos és poros inotai épületegyüttes helyszínére New Yorkból érkezett.

A hűtőtorony épületét nem ő választotta, a fesztivál szervezői kérdezték meg tőle, hogy kipróbálná-e magát ezen a terepen. „Én pedig azt mondtam, miért is ne?” – mesélte Tiainen. Ezután készített 3D-s modelleket a terveiről, amiknek egy jó részét teljesen újra kellett gondolnia a telepítés során. Végül teljesen a helyszínre szabva született meg a Decoherence, amit a látogatók kívülről nézhetnek meg, így ők nem találkozhatnak az éjszakai órákban arra repkedő denevérekkel.

Kazánház, turbinacsarnok, alkatrészraktár

Bár távolról kétségtelenül a hűtőtornyok a legfeltűnőbbek, az Inotai Hőerőmű területét mindenképpen érdemes bejárni a Fényerőmű című fényfesztivál ideje alatt. Idén először augusztus 15-e és 24-e között mindenki megnézheti a műveket, nem csak az Inota zenei fesztivál látogatói.

Esténként pedig el lehet veszni az inspiráló alkotásokban, amik a zenével együtt működnek egymás szomszédságában, a falakon, termekben, kihasználva az elhagyatott ipari létesítmény adottságait. Fényfestéssel találkozhatunk a falakon, a tornyok külső oldalán, máshol pedig egészen a részévé válhatunk egy-egy installációnak.

Rozsdaövezeti techno

Bár a csarnokoknak alig több mint 20 éve még teljesen más feladatuk volt, mára belepte őket a por, sok helyen pedig utat tört magának a természet. A hőerőmű területén bárányok legelnek – őket csak a fesztivál idejére terelik kerítések közé. Mégiscsak egy évtizedekig használt hatalmas ipari létesítményről van szó, amelyben mindössze néhány éve rendeznek rendszeresen művészeti fesztivált. Az adottságai azonban lehetővé teszik, hogy egészen újszerű terepen újszerű kihívást biztosítson a vállalkozó kedvű alkotóknak, az Inota fesztivál látogatóinak pedig nem mindennapi bulihelyszínt nyújt.

A Fényerőmű kiállítás megnyitóján a városvezetés és a szervezők is hangsúlyozták, hogy a település mindenben támogatja az Inotai Erőmű biztonságos és célszerű használatát. Ez egyben garantálja a fesztivál jövőjét, valamint a bővítési lehetőségeket is. Amíg ugyanis Inota izgalmas partihelyszín az idelátogatóknak, addig a fesztivál egy fenntartható hasznosítási lehetőség a tulajdonosoknak.

A videó elkészítését a Finnagora támogatta.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mire ment Pécs és Veszprém azzal, hogy egy-egy évig Európa Kulturális Fővárosa volt?

Qubit Podcast podcast január 16.

A kultúrára sokat hivatkoznak a városfejlesztési projekteknél, de a politikai és a befektetői akarat előbb-utóbb kitakarja az eredeti célokat. A két hazai EKF-város, Pécs és Veszprém példája nyomán keressük a választ a kérdésre, hogy létezik-e kulturális alapú városfejlesztés.