Az ausztrál gyerekek többé nem görgethetik a social media feedjeit: az országban december 10-től betiltották a 16 éves kor alattiak közösségimédia-használatát. Ez a gyakorlatban a kamaszok fiókjainak felfüggesztését jelenti, és aki eddig nem regisztrált, innentől hivatalosan – amíg be nem tölti a 16 éves kort – nem is teheti meg a Facebookon, az Instagramon, a Snapchaten, a Threadsen, a TikTokon, az X-en, a YouTube-on, a Redditen, a Kicken és a Twitchen sem. Az ausztrál emberi jogok bizottsága szerint a kormányzat a korlátozással az online zaklatástól és a káros tartalmaktól tartaná távol a fiatalokat, és a szülőknek adna kiemelt szerepet abban, hogy tudatos közösségimédia-használatra tanítsák a gyerekeiket, ellenőrzött körülmények között. Az indoklás szerint a tinédzserek adatinak védelme mellett az egészséges fejlődésük miatt is szükséges a szigorú szabályozás bevezetése.

Az ausztrál kamaszok már a törvény életbe lépése előtt tiltakoztak: aggályaikat fejezték ki online kapcsolataik teljes megszűnésével és a szólásszabadságuk megcsonkításával kapcsolatban. Ráadásul a felmérések azt mutatják, hogy a tinédzserek többsége nem fogja betartani az ausztrál kormány ma életbe lépő szabályozását.

Mi értelme a szigorú korlátozásnak?

Egy, a Conversationben hétfőn megjelent kutatás szerint a tinédzserek rendszeres és túlzott közösségimédia-használata összefügghet a figyelemzavarok megjelenésével, és hozzájárulhat az ADHD egyre növekvő előfordulási arányához. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia oldalán közzétett tanulmányban a kutatók mintegy nyolcezer, tíz és tizennégy év közötti gyerek fejlődését követték nyomon, miközben digitális szokásaikról – videojátékokról, tévé- és videónézésről, valamint közösségi médiahasználatról – gyűjtöttek adatokat, amelyeket összevetettek a figyelmetlenség és a hiperaktivitás mértékével.

Az eredmények alapján a közösségimédia-használat fokozatosan növekvő figyelmetlenséggel járt együtt, míg a videójátékozás és a YouTube-videók nézése nem mutatott hasonló összefüggést, sőt a játékok egyes esetekben nagyobb mértékű koncentrációt is elősegíthettek, mivel nem szakították meg folyamatosan a figyelmet. A kutatás szerint miközben a folyamatosan online lévő tinédzserek aránya 2015 és 2023 között 24-ről 46 százalékra nőtt, ezzel párhuzamosan az ADHD-diagnózisok száma is emelkedett. Ugyanakkor az összefüggések értelmezésénél figyelembe kell venni a javuló diagnosztikai lehetőségeket és az egyéb tényezőket, például a genetikai faktorokat is.

Az ausztrál tinédzserek közel háromnegyede nem hisz a tiltásban

Bár a közösségi média túlzott használatának következményei tudományos és törvényhozói körökben is egyre nagyobb figyelmet kapnak, a gyakorlatban jóval nehezebb lesz a tinédzserek eddigi közösségimédia-használati szokásait szűk keretek közé terelni. Ausztráliában körülbelül 440 ezer 13 és 15 év közötti tinédzser használja aktívan a Snapchatet, 350 ezer az Instagramot és 200 ezer a TikTokot – írta múlt vasárnap a New York Times az eSafety februári felmérése alapján. A tiltást már csak azért sem lesz egyszerű betartatnia a kormányzatnak, mert az ausztrál kamaszok kreatív megoldásokkal készültek fel a korlátozás megkerülésére. Az ABC december elején közölt felmérése szerint a 9 és 15 éves kor közötti, több mint 13 ezer közösségi médiát használó tinédzsernek közel háromnegyede nem hisz a tiltásban, és nem támogatja a törvény bevezetését sem.

A felmérésből kiderült, hogy a válaszadó tinédzserek közel 80 százaléka használja a közösségi médiát; a három legnépszerűbb platform a YouTube, a Roblox és a TikTok volt. A tiltás után a YouTube- és a TikTok-videók továbbra is elérhetők lesznek böngészőből felhasználói fiók nélkül is, de az Instagram és a Snapchat elsötétül. Ráadásul a felmérés szerint a tinédzserek nemcsak, hogy nem hisznek a tiltásban, de 75 százalékuk nem is tervezi abbahagyni a közösségmédia-használatot a törvény életbelépése után sem.

Megtalálják a kiskapukat

„Szereztem egy fotót anyukámról, és azt tettem a kamera elé, és egyszerűen átengedett. Azt írta, köszönjük, hogy igazoltad az életkorod” – idéz a BCC egy tizenhárom éves lányt a Snapchat életkor ellenőrző rendszeréről. „Számos módszer terjed már most is a közösségi oldalakon, például egy 20 dolláros halloween-maszk használata az arcfelismerés kijátszására, vagy az, hogy sok gyerek olyan új alkalmazásokra vált, amelyek nem tartoznak a tiltás alá” – nyilatkozta az ausztrál ABC-nek Daswin De Silva, a La Trobe Egyetem mesterséges intelligenciával és analitikával foglalkozó professzora.

A törvény megkerülésére tett kísérletek nem indokolatlanok: sok ausztrál kamasz fél az izolációtól, vagy olyan mentális betegsége van, amelyen segít az online kapcsolódás lehetősége. „Sok autista tinédzser, mint én is, a közösségi médiát használja arra, hogy barátságokat kössön. Ez a tilalom csak akadályozza őket abban, hogy társasági életet éljenek, különösen, ha nincs más kapcsolattartási lehetőségük. Nem hiszem, hogy ez a tilalom sokáig fog tartani” – idézi kutatásából az egyik 14 éves, névtelen válaszadót az ABC. A kamaszok a felmérésből kiemelt válaszaikban elsősorban a táv- és szociális kapcsolataik fenntartását féltették, emelletta kreatív ötletek és a művészi inspiráció hiányát is megemlítették a törvény negatív hatási között.

Két ausztrál tinédzser a korlátozás igazságtalanságára, a szólásszabadság és a szabad tájékozódás korlátozására hivatkozta támadta meg a törvényt, és az ügy november végén az ausztrál legfelsőbb bíróságáig is eljutott. A kamaszok ügyét segítő Digitális Szabadság Projekt (DFP) nevű szervezet szerint a valódi megoldás a digitális műveltségi programok, a megfelelő adatvédelem és a működő életkorellenőrző rendszerek bevezetése lenne. A bírósághoz forduló egyik tinédzser, Noah Jones szerint azért hibás a kormány döntése, mert „mi vagyunk az igazi digitális bennszülöttek, és műveltebbek, ellenállóbbak és tájékozottabbak szeretnénk maradni a digitális világban”.

Ugyanakkor az eSafety biztosa és a Headspace mentálhigiénés szervezet kutatása szerint az ausztrál fiatalok több mint fele találkozott már online bullyinggal (zaklatással), és az iskolák és családok is próbálták különböző eszközökkel csökkenteni az online térben keletkező károkat. Az ausztrál Torrens Egyetem közegészségügyi mesterképzésének hallgatója, Chenai Dunduru és Fahad Hanna egyetemi docens közös tanulmánya szerint 2019-ben hetente három, online zaklatáshoz köthető öngyilkosság történt Ausztráliában. Az ausztrál szülők, bár aggályosnak tartják gyerekeik közösségimédia-használatának mértékét és annak lehetséges következményeit, a mostani tiltás következményeitől jobban félnek, írja a BBC.

A techcégek kénytelenek engedelmeskedni

A radikális ausztrál közösségimédia-korlátozás nemcsak a kamaszoknak felkavaró, hanem a techcégek elé is eddig elképzelhetetlen elvárásokat állított. A tiltás által érintett tíz közösségimédia-platformot működtető techcég annak alapján azonosíthatta a 16 év alatti felhasználókat, hogy a fiókjaik mennyi ideje voltak aktívak, kapcsolatban álltak-e más, hasonló korú felhasználókkal, illetve arc- és hangelemzést is alkalmazhattak. A hatóságok nem büntethetik sem a fiatalokat, sem a szüleiket, ezért a vállalatokon vasalnák be a bírságokat: a techcégek akár 49,5 millió ausztrál dolláros, azaz több mint 10 milliárd forintos pénzbüntetést is kaphatnak, ha nem törlik a tinédzserek fiókjait.

A szigorú büntetés belengetése után a Meta már novemberben elkezdte értesíteni 13-15 éves felhasználóit (a Facebookra és a többi Meta-szolgáltatásra 13 éves kortól lehet regisztrálni), hogy a fiókjaikat december 10-től végleg törölni fogják, és december elején el is kezdték lezárni a kamaszok Instagram-, Facebook- és Threads-profiljait. Ugyanakkor a Meta szóvivője a BBC-nek elmondta, hogy „bár a Meta elkötelezett a törvény betartása mellett, úgy véljük, hogy hatékonyabb, egységesebb és a magánéletet jobban védő megközelítésre van szükség.” A Metához hasonlóan a TikTok is értesítette 16 év alatti felhasználóit fiókjaik törléséről: „Megértjük, hogy ezek a változások felkavarók lehetnek, de szükségesek ahhoz, hogy a TikTok megfeleljen az ausztrál törvényeknek”.

Nem az ausztrál kormány az első, amelyik megpróbálja visszafogni a fiatalok közösségimédia-használatát

Ausztrália radikális szabályozása előtt már több ország is próbálkozott kormányzati szinten reagálni a tinédzserek folyamatosan emelkedő közösségimédia-használatának mértékére. Az Egyesült Államokban 2025 januártól a 13 év alatti gyerekek nem regisztrálhatnak ezekre a platformokra, a 17 évesnél fiatalabb tinédzsereket pedig tilos személyre szabott ajánlórendszerekkel zaklatni, ráadásul sok iskolában is korlátozták a közösségimédia-használatot. Ehhez hasonlóan az Egyesült Királyságban 2025 júliusa óta a tinédzsereknek igazolniuk kell a korukat – ez arcfelismerő rendszerekkel és fényképes igazolványuk ellenőrzésével történik – ahhoz, hogy használhassák a közösségi médiát. A szabályozás célja, hogy a 18 év alattiak minél kevesebb gyűlöletbeszédet és erőszakot lássanak ezeken a felületeken.

Franciaországban 2023 óta szülői beleegyezés kell a 15 évesnél fiatalabbak közösségimédia-regisztrációjához, és a 13-14 éves dán gyerekeknek is szülői engedélyre van szükségük a regisztrációhoz. Németországban szintén kell a szülők beleegyezése a 13-16 évesek regisztrációjához, Spanyolország pedig az eddig 14 évesnél fiatalabbakra vonatkozó korlátozást tervezi 16 évre kitolni. A világ egyik legszigorúbb, közösségimédia-használatra vonatkozó szabályozása Kínában van életben: a 18 év alattiaknak naponta legfeljebb egy órát tölthetnek online- és videójátékokka , és a TikTok kínai megfelelőjét, a Douyint napi 40 perc használatra korlátozta az ország kormánya a 14 évnél fiatalabbaknak.

Európában lassú a szabályozás, Nepálban visszavonták

Kína szélsőséges szabályaival szemben az európai országok önálló stratégiáihoz hasonló, egységes korlátozásokra készül az Európai Unió is. Novemberben az Európai Parlament megszavazta azt az állásfoglalást, amely szülői engedélyhez kötné a 13 és 16 év közöttiek regisztrációját, és a képviselők egy Európai Uniós életkorellenőrző alkalmazás kifejlesztésére is felszólították az Európai Bizottságot. Bár az uniós tagállamokban már fel-felbukkannak törekvések a közösségimédia-használat korlátozásra, Magyarországon eddig csak az okostelefonokat tiltották ki az iskolákból tavaly szeptemberben. A kormányrendelet szerint az iskolákban a tanítási idő kezdete előtt a tanároknak össze kell szedniük a telefonokat, amelyeket a szünetekben sem használhatnak a diákok.

A közösségimédia-használat korlátozására tett kormányzati kísérletek azonban súlyos következményekkel is járhatnak. Idén szeptember elején Nepálban próbálták betiltani a Facebookot, az X-et, a YouTube-ot és további platformokat. A tiltás bevezetése után a törvény ellen tüntetők és a rendőrök között kialakult összecsapásban tizenkilencen meghaltak. A nepáli kommunikációs miniszter, Prithvi Subba szerint erre a korlátozásra azért lett volna szükség, hogy a kormány visszafogja a hamis hírek terjedését, a gyűlöletbeszédet és az online csalásokat. A tüntetők ezzel szemben a hatalom drasztikus korrupciós és autoriter törekvéseit látták az intézkedésben, és heves tüntetéseket tartottak a parlament előtt. Bár a tiltást végül a kormány visszavonta, a rendőri erőszak számos tüntető halálát eredményezte.

Az ehhez hasonló szélsőséges reakciók azonban nem következnek törvényszerűen az ausztrál tiltásból, de az eddigi, fiatalkorúakra és kamaszokra vonatkozó törvények kontextusában legalábbis furcsán mutat a közösségi média szigorú korlátozása. Az ausztrál tinédzserek 16 és fél évesen jelentkezhetnek a hadseregbe, és 17 éves korukban csatlakozhatnak is, 16 éves koruktól regisztrálhatnak a választásokra, ugyanakkor csak 18 éves korukban szavazhatnak. Ráadásul az ausztrál kamaszok 14 éves koruktól kezdve teljes felelősséggel tartoznak a törvényszegéseikért, míg a 10-13 éves gyerekek esetében be kell bizonyítani, hogy tudatában voltak a tetteiknek. Az továbbra is kérdéses, hogy mennyire lesz hatékony a közösségi média radikális tiltása, és milyen ellenőrizhetetlen felületekre terelődnek át a fiatalok.