1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?
Azt azonban ők sem tudják, hogy miért. A szolgáltató szerint további vizsgálatokra van szükség, hogy feltárhassák a jelenség okát.
Az oldal üzemeltetése egyre több akadályba ütközik a szigorodó működési feltételek miatt. A cenzúravádak, a kínai hírszerzés toborzóakciói, valamint a Peking és Washington részéről egyaránt növekvő kormányzati nyomás lehetetlen helyzetbe hozzák a vállalatot.
Miközben az USA-ban a Facebook felaprítását készítik elő, Mark Zuckerberg bejelentette: a cég evolúciójának következő állomása a virtuális világ létrehozása. Hírhedt sci-fi-regényeken, lövöldözős játékokon és a Pokémon Gón keresztül vezetett az út odáig, hogy a nagy techcégek elhiggyék, megvalósulhat a 3D-s digitális világ álma.
Miután kiderült, hogy védett amazóniai erdőket is árultak a közösségi médiában, a cég bejelentette, hogy a Marketplace hirdetéseit mostantól össze fogja vetni az ENSZ által nyilvántartott védett területek listájával, és ha valaki esőerdőt akar eladni, letiltják a hirdetését.
Még a Facebook sem kellett hozzá, hogy beinduljanak a találgatások, mi történhetett hétfőn Zuckerbergéknél: hekkertámadás, adatszivárgás vagy valami egészen más döntötte be a közösségi média első számú csatornáját?
A nagy hétfői Facebook-leállás rögtön a cég eddigi legnagyobb botrányát követte. Egy korábbi alkalmazott több ezer belső dokumentumot szivárogtatott ki, amelyek szerint a Facebook tisztában van a demokráciára, a fiatalok mentális egészségére és az általános közbeszédre gyakorolt negatív hatásaival, és bűncselekmények fölött is szemet huny, ha nem az USA-ban történnek.
A szolgáltatás üzemeltetői legalább 2019 óta tudják, hogy a platform súlyosbíthatja a testképzavaros tinédzserek mentális egészségét, de még a közelmúltban is tagadták, hogy ez lenne a helyzet. Az üzemeltetők változást ígérnek, de közben tervezik a platform 13 éven aluliaknak szánt verzióját is.
A TikTok minden nagy Facebook-appot beelőzött 2020-ban a legtöbbet letöltött mobilalkalmazások rangsorában, és Kína után már az USA-ban is a kínai appot töltötték le legtöbbször – ott, ahol nemrég még be akarták tiltani.
A világjárvány idején a közösségi médiában különösen népszerűnek számítottak a spirituális tartalmak, így a Facebook is új szolgáltatást vezet be: lehet közösen imádkozni. Bónuszként jönnek majd a különböző hitéleti emojik is.
Az amerikai elnök rendeletben szólította fel a kormány szerveit, hogy tegyenek meg mindent a túl nagyra nőtt techcégek hataloméhes, a versenyt és az innovációt megsemmisítő gyakorlatai ellen. Ennek megfelelően igazi versenyjogi forradalmárokat nevezett ki fontos pozíciókba. Az Amazon és a Facebook kikéri magának.
Vége a daliás időknek, amikor az ember még alsóneművel a fején, a tetoválásait villogtatva piszkálhatta az orrát a kínai TenCent WeChat nevű streamszolgáltatásán. A techcég csütörtökön közleményben tudatta, hogy ezentúl mit tekint helytelen viselkedésnek, az előbb felsorolt tevékenységek mellett például jövendőt mondani is tilos.
Pszichológusok és agykutatók szerint azonban a techcégek, élükön a Facebookal, mindent megtesznek azért, hogy elbagatellizálják a problémát, így a világ talán legnagyobb emberkísérlete zajlik – minden bizonnyal a gyerekek kárára.
Az elméletek korrektségét ma már a matematikai szépség alapozza meg, a kísérlet legfeljebb korlátozhatja a túl flexibilis kereteket. A korábbi korszak elméleti fizikusai még nem voltak ilyen arrogánsak – állítja a Harvard elméletifizika-professzora, a közösségi médiát is hibáztatva a káros trendért. A megoldás egyszerű: ismét el kell fogadni a mért adatok irányítását.
Ha nem szeretnénk, hogy a fiatal lányok sztereotipikusan nőkhöz köthető és ezáltal alacsonyabb presztízsű karriert válasszanak, azt is el kell érni, hogy a technológiát sokszínű csoportok hozzák létre, és a nők élhető alternatívaként tekintsenek az adattudományos pályára, hangzott el a nőnapon rendezett Women in Data Science konferencián.
Kanada az ausztráliaihoz hasonló szabályozásra készül a Facebook ellen a médiacégek védelmében. Szerintük ha több ország lép fel egyszerre, a Facebook elvágólagos hozzáállása tarthatatlanná válik. Egy médiaszakértő szerint azonban mindenki veszítene ebben a harcban.
Egy friss kutatás szerint a közösségi médiában már azelőtt felbukkant a COVID-19, hogy hivatalosan megérkezett volna Európába: a 2014 és 2020 márciusa között posztolt tweetekben 2019 végén többször fordult elő a tüdőgyulladás kifejezés, mint korábban bármikor.
Az algoritmusok ébredése, bukásra ítélt kísérlet a természet leutánzására, anekdoták a videojátékok hajnaláról és a koronavírus-járvány válságkezelési kudarcának tanulságos története – erről szóltak a tavalyi év tech-tudományos dokumentumfilmjei.
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.
Az üzenetküldő app mellett az asztali Facebook csevegése is akadozni kezdett csütörtök délelőtt, többek között Magyarországon is. A kommentek alapján a távoktatást is érinti a leállás.
A közösségimédia-óriások összehangolt akcióval próbálják megelőzni a koronavírus-vakcináról szóló rémhírek terjesztését. A több platformot is átfogó tényellenőrző kampány januárban indulhat.
Hamis profilok százait törölte a Facebook, amelyek részben az Instragramon is garázdálkodó román trollfarmhoz, részben pedig a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő Epoch Timeshoz kötődtek.
India és az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Kína első nemzetközileg is népszerű mobilappját, a TikTokot, amit egyre többek szerint csak egy trendi videómegosztónak álcázott adatgyűjtő szolgáltatás. A tizenévesek kedvenc közösségi platformja szándékosan addiktív, és könnyen tömegmanipulációs eszközzé alakítható.
A streamingszolgáltató az amerikai elnök felhasználói fiókját gyűlöletbeszéd miatt függesztette fel. Hasonló indokkal zárták be a Redditen Trump rajongói fórumát is, az elnök és a közösségi média viszonya egyre bonyolultabb.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Jimmy Wales a Wikipédia után újra megváltoztatná az internetet: WT.Social nevű, adományokból fenntartott közösségi oldalán nincsenek hirdetések, és algoritmusok helyett a közösség dönt arról, hogy melyik információ a leghitelesebb. Wales a Wikipédia múltjáról és az internet jövőjéről is beszélt a Qubitnek.
Töretlenül halad a kipukkadás felé az influenszerlufi, de a közösségi média sztárjai addig is készülhetnek a kemény bírságokra, ha még az 5 oldalasra egyszerűsített szabályzatot sem hajlandók betartani, megtévesztve ezzel követőiket.
Az Instagram után hamarosan a Facebook is tesztelheti a lájkszámláló eltüntetését a hírfolyamból, hogy csökkentse a közösségi média okozta irigységet és öncenzúrát.
Az automatikusan elinduló YouTube-videóktól a végtelenségig görgethető Facebook-hírfolyamig minden olyan trükköt büntetne a törvényjavaslat, ami pszichésen függővé teszi a felhasználókat.
A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?
Ha tönkremennek, arról 99,75 százalékban nem a Facebook tehet, és nem is a Snapchat.
A technikai fejlődés révén előállt új élethelyzetek új szabályokat is kívánnak, de sokan úgy gondolják, hogy hiába szán a Google és a Facebook dollármilliókat a probléma felszámolására, az ő pénzükből született megoldások csak felemásak lehetnek.
A Facebook tinderesítéséről és az Instagram facebookosításáról is szót ejtett Zuckerberg és csapata a Facebook F8 nevű konferenciáján. A veszélyes hírfolyam helyett a szűkebb közösségekre vinnék át a fókuszt a közösségi oldalnál.
Egy hétéves fiú lett 2018 legjobban kereső youtubere, miközben a videomegosztó próbálja távol tartani a pedofilokat a gyerekek csatornáitól. De kié az a rengeteg pénz, amit a gyerekek megkeresnek, és nem gyerekmunka ez véletlenül?
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
Egy felmérés szerint 2017 óta egyedül az 55 év felettiek körében növelte a bázisát a Facebook, és az amerikai internetezők 29 százaléka már inkább az Instagramra és a Snapchatre esküszik.
Közgazdászok egy kísérletben megvizsgálták, mennyire hajlandóak letenni a Facebookot a felhasználók, és hogyan érzik magukat utána. Kiderült: a Facebook mellőzése nincs nagy hatással a hírfogyasztásra, de az elvonás csökkenti a szélsőségességet.
Közgazdászok kimutatták, hogy 280 ezer forintért a legtöbben egy éven keresztül tudnának lemondani a virtuális közösségi életről. Egynapi absztinencia ára körülbelül hétszáz forintra jönne ki.
Hat év alatt 49-ről 32 százalékra esett a személyes beszélgetést favorizálók aránya a 13 és 17 éves amerikai gyerekek között, ezzel az üzenetküldés át is vette a vezetést. Eközben a Facebook már csak a harmadik kedvenc közösségi platformjuk.
A 18-29 éves korosztály 44 százaléka törölte a telefonjáról a Facebook-alkalmazást az elmúlt hónapokban az USA-ban.
A jelek szerint mind ugyanazt az életet éljük az Instagramon (már aki fent van).
Nagy-Britanniában egyre több pénzt fordítanak a netfüggőség kezelésére, de Simon Stevens szerint ez nem elég: arra lenne szükség, hogy a közösségi hálózat megelőzze a függőség kialakulását.
Csak májusban és júniusban 70 millió profilt függesztettek fel. Az aktív felhasználók 336 millióan vannak.
A digitális jólét nevében hamarosan az Android és az iOS is mutatja majd az egyes appokkal eltöltött időt, a Facebook és az Instagram pedig beleáll a kezdeményezésbe.
Tudatosan vették meg a felhasználókat, most mégis a Facebookot bünteti a legnagyobb hirdetők némelyike, köztük a Mozilla és a Kommerzbank. Zuckerberg cége jelentős bírságokra is számíthat, miközben a felhasználók maguk járultak hozzá, hogy adataikat kiszolgáltatják.
December 18-tól hatékonyabban lépnek fel a gyűlöletkeltés, a zaklatás és az erőszak ellen, de az alt-right ezt máris tisztogatásnak és a szólásszabadság elleni támadásnak tekinti.