India és az USA nemzetbiztonsági kockázatnak tartja Kína első nemzetközileg is népszerű mobilappját, a TikTokot, amit egyre többek szerint csak egy trendi videómegosztónak álcázott adatgyűjtő szolgáltatás. A tizenévesek kedvenc közösségi platformja szándékosan addiktív, és könnyen tömegmanipulációs eszközzé alakítható.
A streamingszolgáltató az amerikai elnök felhasználói fiókját gyűlöletbeszéd miatt függesztette fel. Hasonló indokkal zárták be a Redditen Trump rajongói fórumát is, az elnök és a közösségi média viszonya egyre bonyolultabb.
Néhány nappal az után, hogy a Twitter kiigazította két bejegyzését, az amerikai elnök arra kényszerítené a közösségi oldalakat működtető techcégeket, hogy vállaljanak felelősséget minden felhasználói tartalom után. Ez Trump szándékaival ellentétesen nem nagyobb szólásszabadságot, hanem még komolyabb cenzúrát eredményezhet.
A kutatók szerint a közösségi média nagy veszélye, hogy az ember hajlamos úgy gondolni rá, mint a cukorra: kis mennyiségben ártalmatlan. Mára azonban annyira átalakította a személyes kapcsolatokat, hogy a fiatalok egészsége múlik rajta.
Jimmy Wales a Wikipédia után újra megváltoztatná az internetet: WT.Social nevű, adományokból fenntartott közösségi oldalán nincsenek hirdetések, és algoritmusok helyett a közösség dönt arról, hogy melyik információ a leghitelesebb. Wales a Wikipédia múltjáról és az internet jövőjéről is beszélt a Qubitnek.
Töretlenül halad a kipukkadás felé az influenszerlufi, de a közösségi média sztárjai addig is készülhetnek a kemény bírságokra, ha még az 5 oldalasra egyszerűsített szabályzatot sem hajlandók betartani, megtévesztve ezzel követőiket.
Az Instagram után hamarosan a Facebook is tesztelheti a lájkszámláló eltüntetését a hírfolyamból, hogy csökkentse a közösségi média okozta irigységet és öncenzúrát.
Az automatikusan elinduló YouTube-videóktól a végtelenségig görgethető Facebook-hírfolyamig minden olyan trükköt büntetne a törvényjavaslat, ami pszichésen függővé teszi a felhasználókat.
A zöld hozzáállást terjesztő kommunikációs praktikák között egyre inkább megjelenik azok megszégyenítése, akik bírálóik szerint nem élnek elég környezettudatosan. Van-e értelme a megszégyenítésnek a jó cél érdekében, és milyen más út kínálkozik a környezetbarát szemlélet terjesztésére?
Ha tönkremennek, arról 99,75 százalékban nem a Facebook tehet, és nem is a Snapchat.
A technikai fejlődés révén előállt új élethelyzetek új szabályokat is kívánnak, de sokan úgy gondolják, hogy hiába szán a Google és a Facebook dollármilliókat a probléma felszámolására, az ő pénzükből született megoldások csak felemásak lehetnek.
A Facebook tinderesítéséről és az Instagram facebookosításáról is szót ejtett Zuckerberg és csapata a Facebook F8 nevű konferenciáján. A veszélyes hírfolyam helyett a szűkebb közösségekre vinnék át a fókuszt a közösségi oldalnál.
Egy hétéves fiú lett 2018 legjobban kereső youtubere, miközben a videomegosztó próbálja távol tartani a pedofilokat a gyerekek csatornáitól. De kié az a rengeteg pénz, amit a gyerekek megkeresnek, és nem gyerekmunka ez véletlenül?
Alig eszmélt rá a világ a klímaváltozásra, félő, hogy rögtön rá is un a témára, mutat rá egy interdiszciplináris kutatás. Több milliárd tweet elemzéséből az derült ki, hogy az emberek a változó időjárást is képesek megunni, ha túl sok az extrém jelenség.
Egy felmérés szerint 2017 óta egyedül az 55 év felettiek körében növelte a bázisát a Facebook, és az amerikai internetezők 29 százaléka már inkább az Instagramra és a Snapchatre esküszik.
Közgazdászok egy kísérletben megvizsgálták, mennyire hajlandóak letenni a Facebookot a felhasználók, és hogyan érzik magukat utána. Kiderült: a Facebook mellőzése nincs nagy hatással a hírfogyasztásra, de az elvonás csökkenti a szélsőségességet.
Közgazdászok kimutatták, hogy 280 ezer forintért a legtöbben egy éven keresztül tudnának lemondani a virtuális közösségi életről. Egynapi absztinencia ára körülbelül hétszáz forintra jönne ki.
Hat év alatt 49-ről 32 százalékra esett a személyes beszélgetést favorizálók aránya a 13 és 17 éves amerikai gyerekek között, ezzel az üzenetküldés át is vette a vezetést. Eközben a Facebook már csak a harmadik kedvenc közösségi platformjuk.
A 18-29 éves korosztály 44 százaléka törölte a telefonjáról a Facebook-alkalmazást az elmúlt hónapokban az USA-ban.
A jelek szerint mind ugyanazt az életet éljük az Instagramon (már aki fent van).
Nagy-Britanniában egyre több pénzt fordítanak a netfüggőség kezelésére, de Simon Stevens szerint ez nem elég: arra lenne szükség, hogy a közösségi hálózat megelőzze a függőség kialakulását.
Csak májusban és júniusban 70 millió profilt függesztettek fel. Az aktív felhasználók 336 millióan vannak.
A digitális jólét nevében hamarosan az Android és az iOS is mutatja majd az egyes appokkal eltöltött időt, a Facebook és az Instagram pedig beleáll a kezdeményezésbe.
Tudatosan vették meg a felhasználókat, most mégis a Facebookot bünteti a legnagyobb hirdetők némelyike, köztük a Mozilla és a Kommerzbank. Zuckerberg cége jelentős bírságokra is számíthat, miközben a felhasználók maguk járultak hozzá, hogy adataikat kiszolgáltatják.
December 18-tól hatékonyabban lépnek fel a gyűlöletkeltés, a zaklatás és az erőszak ellen, de az alt-right ezt máris tisztogatásnak és a szólásszabadság elleni támadásnak tekinti.