Az ADF a HUN-REN Irányító Testületének feloszlatását követeli, miután kiderült a vezetők 10 millió forintos fizetése

december 18.
tudomány
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a HUN-REN Irányító Testületének tagjainak lemondását követeli: a csütörtök éjjel a Facebookon közzétett posztjukban felszólították „Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát, hogy mondjanak le a testületben betöltött pozíciójukról. Ellenkező esetben úgy kell tekintenünk, hogy személyesen is erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállalnak a HUN-REN szabálytalan és pazarló működéséért.” Az ADF-et a Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózatokból kikerült foglalkoztatottak alapították 2018-ban, és a független kutatókkal közösen egyesületbe tömörültek.

Az ADF közleményében kiemelte, hogy „Gulyás Balázs elnöknek és Jakab Roland vezérigazgatónak, aki az első Digitális Polgári Kör alapító tagja, 10 millió forint körüli a bruttó havi bére”. Ezzel szemben a HVG információi szerint a HUN-REN-ben tevékenykedő kutatók átlag bére bruttó 800 ezer forint, ami már a 30 százalékos béremelések eredménye. Ezt a kormány 18 milliárdos forrásból tudta meglépni, ugyanakkor, hogy ez fenntartható legyen, idén nyáron az akadémiai intézeteket tömörítő HUN-REN a Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi, Bölcsészettudományi és Nyelvtudományi Kutatóközpontjait átadta az ELTE-nek. Ráadásul az ELTE-hez csatolt négy intézetben dolgozó kutatók bérei csak 10 százalékkal emelkedtek.

Jakab Roland, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatója, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára
Fotó: Bruzák Noémi/MTI/MTVA

Az ADF közleményében leírta, hogy az európai uniós támogatások és projektek is veszélybe kerültek, miután a HUN-REN nem állami szervnek, hanem magánszervezetnek minősül. „Egyrészt az átalakítás bizonytalanságai miatt már a szervezeti adatok közlésével kapcsolatban is komoly gondok merültek fel, másrészt a magánszervezetek teljesen más feltételek mellett vehetnek részt az uniós projektekben, mint a költségvetési szervek. Mindemellett maga Hankó Balázs miniszter számolt be arról, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemet is kizárhatják az uniós forrásokra jogosult egyetemek közül, hiába (látszólag) gazdasági társasággá, nem pedig alapítvánnyá alakították át. Továbbra is fennáll tehát a veszély, hogy az uniós tiltást a HUN-REN-re is kiterjesszék” – írja az ADF.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma nyilatkozatában követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a HUN-REN felső- és középvezetőinek béreit, juttatásait és a rájuk vonatkozó költségtérítések összegeit. Az egyesület szerint a HUN-REN-ben jelentős beruházások maradtak el, miközben drága fogadásokat tartottak, és a kutatóhálózat privatizációjakor magánkézbe kerülő ingatlanok rezsije is megugrott.