Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) két elnökségi tagja bíróság előtt megtámadta azokat a határozatokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a HUN-REN négy intézetét az ELTE-be olvasszák.

Az ELTE július 7-i határozatait, a HUN-REN Irányító Testületének döntését és a Magyar Államkincstár törzskönyvi bejegyzéseit támadják. Szerintük az ELTE működési rendjének módosításáról, kutatóegységek létrehozásáról, az ELTE szervezeti egységeibe való beolvadásról szóló, valamint az ELTE–HUN-REN–KIM háromoldalú szerződés főbb sarokpontjairól szóló szenátusi határozatok jogellenesek.

Mint ismeretes, a HUN-REN Irányító Testülete (IT) június 20-i döntésében határozatot hozott a HUN-REN magyar kutatási hálózat négy kutatóközpontjának (a Társadalomtudományi, Közgazdaság- és Regionális Tudományi, Bölcsészettudományi és Nyelvtudományi Kutatóközpont) ELTE-hez csatolásáról.

Az ADF szerint az IT-nek nincs törvényi felhatalmazása a kutatóhálózat és intézményei más kutatóhellyel vagy egyetemmel való egyesítésére. Erre törvénymódosítással lett volna lehetőség, de ilyesmire nem került sor. A HUN-REN IT határozatát követően a miniszterelnök aláírásával a magyar kormány határozatban „veszi tudomásul” a négy kutatóközpont húsz kutatóintézetének az ELTE-hez csatolását, mintegy 1200, többségében kutató munkatárssal.

Az ADF közleménye így fogalmaz: „a felülről erőltetett hatalmi rendelkezést jól illusztrálja, hogy a kormányhatározat közzétételének időpontjában az ELTE még semmilyen érdemi döntést nem hozott a kutatóintézetek befogadásáról”.

A közlemény aláhúzza, hogy az ELTE-hez csatolás valódi indokait nem ismertették a tudományos közösséggel, ezért az érdekvédelmi szervezetek felmérést készítettek a dolgozók körében az ELTE-hez csatlakozás támogatottságáról. A válaszadók közel kilencven százaléka elutasította a beolvadást.

Az ELTE Szenátusa július 7-i ülésén a kutatóközpontok beolvadását nagy többséggel támogatta, azonban az egyetem közössége előtt nem számolt el döntésével, az ELTE egyetemi polgárai számára elérhető szenátusi jegyzőkönyv erősen kivonatos, a hallgatóságot zárt ülés elrendelése mellett eltávolították, illetve az ülés hangfelvétele sem megismerhető, sorolja a közlemény.

Az ADF álláspontja szerint a július 7-i határozatok jogellenesek, a szervezeti, tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási és beszámolási szabályok szinte minden rendelkezését megsértették. Az augusztus elsejei beolvadás után derült ki, hogy az ELTE nem tudja vállalni a kiszakított és beolvasztott négy központhoz tartozó ingatlanok fenntartását, mert nincs rá költségvetési fedezete, írja az ADF. Szerintük a kutatóközpontok ex-lex helyzetben működnek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

„Munkavégzésének helye: változatlan”– rideg levelet kaptak az ELTE-hez átpasszolt kutatók

Qubit.hu tudomány július 17.

„Tegnap kaptam az alábbi levelet a KASTÉLYBÓL, melyben tudatják velem, hogy engem – 1199 sorstársammal együtt –, mint bútordarabot augusztus 1-én áttolnak a szalonból az ebédlőbe” – írja Kertesi Gábor közgazdász, az MTA doktora.

Az Akadémia nem ért egyet leválasztott kutatási hálózatának megbontásával

Vajna Tamás tudomány augusztus 4.

Bár a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok 2025. augusztus 1-től az ELTE-hez tartoznak, működésük finanszírozásáról nem született megállapodás.

Az új rektor szerint az ELTE „megmenti” a négy kutatóintézetet, csak az nem világos, hogy mitől

Nagy Gergely vélemény július 2.

Hosszú interjút adott Darázs Lénárd, az ELTE új rektora a HUN-REN négy intézetének átvételéről. A magyarázata érdekes fénytörésbe helyezi az elmúlt két hét történéseit, de homályban hagy fontos részleteket – ilyen az, amikor egy folyamat nem transzparens.