Az európai polgárok közhangulata, illetve az állami intézményekbe vetett hit kontinens szinten kezd meglazulni a Politicón megjelent friss felmérés szerint. Az FGS Global nemzetközi stratégiai és kommunikációs cég 2025. november 10. és 23. között több mint 11 ezer európai felnőttet kérdezett meg: legalább 500 interjút készítettek 23 EU-s tagállam mindegyikében. Összességben az látható, hogy a megkérdezett európai polgárok 77 százaléka szerint „nehezebb lesz a következő generáció számára” az országaikban boldogulni. Az kutatás paramétereit a nemzeti demokrácia állapota, Donald Trump nemzetközi politikája, illetve a világon folyó aktuális háborúk által kiváltott hangulat adta.

Az európaiak disztópikus jövőképe sem véletlen, hiszen az aktuális kormányzási stratégiákkal sem elégedettek: a megkérdezettek 65 százaléka úgy vélte, hogy az ország, ahol él, rossz irányba halad a kormányzati döntések miatt. Bár Lengyelország, Litvánia és Dánia állnak a leginkább orosz nyomás alatt, és nagyban függenek a keleti nagyhatalomtól, mindhárom országban a válaszadók több mint fele elégedett volt a nemzeti kormányzás minőségével. Ugyanakkor a franciák, a belgák és a magyarok a legborúlátóbbak az országok jelenlegi kormányzásával kapcsolatban; a három listavezető ország lakosságának mintegy kétharmada úgy érzi, hogy a nemzeti kormányaik a hanyatlás felé vezetik az országaikat.

Az északkelet-európai országok pozitív véleményének és a borúlátó tagállamok álláspontjának tendenciái a politikai rendszerekbe vetett bizalom változó mértékével magyarázhatók. Craig Oliver, az FGS Global globális stratégiai társvezetője szerint „az emberek nagyon erősen érzik, hogy vezetésre vágynak; egyértelmű iránymutatást akarnak a kormányoktól.” Ráadásul mind a 23 országban a válaszadók 70 százaléka úgy vélte, hogy „jogosan várhatna el többet a kormánytól”. A kormányok politikai és gazdasági döntéseit ért kritikákon túl a kontinensen egyre több ország állampolgárai fordítanának nagyobb figyelmet a határvédelemre, illetve a közbiztonságra is.

A megkérdezettek 57 százaléka támogatta a „védelmi és biztonsági kiadások növelését”, amely tendencia egybecseng az Európai Unió által is támogatott védekezési stratégiák és lakossági felkészültség átfogó kidolgozásával. Ehhez az európai trendhez nagy részben hozzájárultak Donald Trump nemzetközi politikájának fenyegetései is, mint például a Grönland megszerzésére irányuló amerikai törekvések. Ráadásul a megkérdezett lakosság szerint az unióba érkező migrációs hullámok is aggodalomra adtak okot. A válaszadók 71 százaléka úgy gondolta, hogy „az Európai Uniónak sokkal magasabb fokú ellenőrzést kellene biztosítania a tagállamoknak saját határaik felett, hogy az országok jobban tudják kezelni a bevándorlást”.

Kapcsolódó cikk:

A magyarok az uniós átlagfizetés felénél is kevesebbet keresnek

Kuglics Sarolta gazdaság 2025. november 14.

A legfrissebb adatok szerint az EU-ban tavaly nőtt a teljes munkaidős átlagfizetés, de Magyarország továbbra is az utolsók között kullog.