A magyarok az uniós átlagfizetés felénél is kevesebbet keresnek

Az Eurostat szerdán közölt adatai szerint az Európai Unió munkavállalóinak éves, teljes munkaidőre számított, kiigazított bruttó átlagkeresete 5,2 százalékkal nőtt 2024-ben: tavaly ez az összeg 39 800 euró volt Európában, míg 2023-ban 37 900 eurós átlagról számoltak be. A 27 uniós tagállam közül Luxemburg (83 000 euró) teljesített a legjobban, majd Dánia (71 600 euró) és Írország (61 100 euró) követte a rangsorban. Ezzel szemben a legalacsonyabb bruttó átlagkereset Bulgáriában (15 400 euró), Görögországban (18 000 euró) és Magyarországon (18 500 euró) volt, csekély javulást mutatva a két évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A statisztika szerint Magyarország előtt közvetlenül Szlovákia és Románia áll, ahol szintén nőtt a munkavállalók átlagbére, míg a magyar munkavállalók kevesebbet keresnek, mint az Európai Uniós átlagkereset fele. Az éves fizetési adatokat a nemzeti statisztikák és munkaerő-felmérések alapján számították ki; a részmunkaidős béreket úgy egészítették ki, mintha ezek a munkavállalók is teljes munkaidőben dolgoznának.

Miközben a bruttó átlagbérek elmaradnak az uniós országokétól, az adó- és járulékterhek meglehetősen magasak Magyarországon. Az Eurostat számításai szerint a teljes munkaerő-költséget, azaz az adóéket a bruttó bérbevételre kivetett jövedelemadó, valamint a munkavállalói és munkáltatói társadalombiztosítási járulékok összege jelenti. A 2024-es, legalacsonyabb bérű munkavállalók adóékét felmérő adatok szerint a munkaerő-költségek Belgiumban, Németországban, Ausztriában és Magyarországon voltak a legmagasabbak.