Két évtizeden át működött szinte teljes titokban egy Dialog nevű privát elit klub – a milliárdos befektetők, vállalkozók, politikusok és katonai vezetők éves találkozóinak vendéglistája, helyszíne és puszta ténye sem volt nyilvános, és az itt-ott felbukkanó nyomai ellenére idáig a sajtó sem szerzett róla tudomást. A szervezetet 2006-ban alapította Peter Thiel milliárdos technológiai befektető és konzervatív ideológus, és bár húsz évig sikerült a szándékainak megfelelően titokban tartani a társaság létezését, egy amatőr hiba miatt most mégis fény derült rá.

A Dialog belső dokumentumainak egy részét ugyanis véletlenül nyilvánosan láthatóvá tették egy weboldal forráskódjában, egy svájci hacktivista pedig észrevette a biztonsági rést. A Wired magazinnak kiszivárogtatott fájlok felfedték az éves összejövetelek résztvevőit, és olyan érzékeny személyes adatokat is tartalmaztak (telefonszámokat, születési dátumokat, vészhelyzeti kapcsolattartókat, politikai irányultságot), amelyekről a tagokat biztosították, hogy örökre titokban maradnak. Ha ez nem lenne elég, az idén augusztusra tervezett dublini találkozó témái között a harmadik világháború, a szektaalapítás és a halhatatlanság is helyet kapott, így az ügy nemcsak a konteóhívők étvágyát csillapíthatja (lásd a Bilderberg-csoportot érintő vádakat), de az ezoterikus és disztópikus ideákhoz vonzódó Peter Thiel befolyására is rávilágít.

Ki az a Peter Thiel, és mi az a Dialog?

Akinek esetleg nem ismerős a neve: Peter Thiel többek között a PayPal társalapítója, a Facebook első nagy befektetője, illetve a Palantir Technologies nevű adatelemző cég megalkotója – ez utóbbi ügyfelei között megtaláljuk a Pentagont, a CIA-t és az amerikai bevándorlási hivatalt (ICE) is – nem véletlenül emlegetik a céget a modern megfigyelőállamok láthatatlan digitális motorjaként. Kockázatitőke-befektetőként olyan cégek indulásában vagy felfuttatásában segédkezett, mint a SpaceX, a Tesla, az Airbnb, az OpenAI és az Anduril nevű haditechnológiai vállalat. Thiel a Forbes szerint 28 milliárd dollár körüli vagyonával a világ 87. leggazdagabb embere, ami még a kőgazdag techmágnásnak is új helyzet: egészen 2023-ig 2-4 milliárd dollár között ingadozott a vagyona, ám a mesterséges intelligencia (AI) berobbanásával úgy meglódult a Palantir részvényárfolyama, hogy 2024-ben 7,5 milliárd, 2025-ben pedig már 16,3 milliárd állt a neve mellett, idénre pedig kis híján újra megduplázódott az összeg.

Thiel a Szilícium-völgy egyik legbefolyásosabb, egyben legkülönutasabb figurája: radikális libertáriusként nyíltan vallja, hogy a modern demokrácia gátolja a technológiai haladást. Emiatt az utóbbi évtizedben az amerikai republikánus politika egyik legmeghatározóbb háttéremberévé vált. Már 2016-ban – a technológiai elit körében szinte egyedülálló módon – Donald Trump egyik első és legfontosabb támogatója lett, és közvetlen befolyást szerzett a Fehér Ház technológiai kabinetjének összeállításában. Befolyása azóta csak nőtt: 2022-ben több mint 15 millió dollárral dobta meg annak a J.D. Vance-nek a szenátori kampányát, aki korábban az egyik befektetési cégénél alkalmazottja volt, azóta viszont már az Egyesült Államok alelnöke.

A mogulnak azonban van egy még ennél is kevésbé ismert arca: a civilizáció összeomlásával és az emberiség végső kérdéseivel megszállottan foglalkozó gondolkodóé. Idén márciusban például Rómában tartott titkos, meghívásos előadássorozatot az Antikrisztus témájában. Az esemény híre akkora botrányt keltett, hogy a vatikáni egyetemek, amiket eleinte társszervezőként tüntettek fel, mind visszaléptek, és nyilvánosan tagadták a részvételüket. Az előadások René Girard katolikus gondolkodó (Thiel egyik legfontosabb szellemi mentora, akinél még a Stanfordon tanult), Carl Schmitt jogfilozófus és mások munkáira támaszkodva azt vizsgálták, hogy az AI, az atomfegyverek és a klímaválság hogyan kapcsolódhatnak az apokaliptikus fenyegetések fogalmához. És ez nem egyszeri alkalom volt az életében: Thiel már évek óta ír és előad az Antikrisztusról és az Armageddonról mint az emberiség előtt álló civilizációs döntések metaforáiról – ha máshonnan nem, a South Parkból már sokan értesülhettek erről is.

A Dialog nevű klubot az adatipar egyik ismert vállalkozójával, Auren Hoffmannal alapította közösen. Egy meghívásos alapon működő, zárt társaságról van szó, amelynek tagjait a politikai, katonai, technológiai, gazdasági és tudományos elitből válogatták össze – tehát valami olyasmiről, mint a Bilderberg-csoport vagy a davosi Világgazdasági Fórum, csak ezt teljes titokban, a tagok és a témák nyilvánosságra hozatala nélkül szervezték meg. Annyi még kiderült a kiszivárgott adatokból, hogy a társaság találkozóit évente legalább egyszer megrendezték 2006 óta, és a korábbi összejöveteleket olyan helyeken tartották, mint a Ritz-Carlton szállodalánc különböző amerikai egységei vagy a velencei San Clemente Palace hotel. A részvételi díj egy 2022-es meghívó alapján fejenként 16 ezer dollár volt, vagyis mai árfolyamon kb. ötmillió forint.

Az idei találkozót Dublinban rendezték volna meg augusztusban – mivel arról nincs információ, hogy a kiszivárgás hírére lemondták volna az eseményt, lehet hogy meg is tartják. A Dialog ráadásul terjeszkedik: az Axios tavaly arról számolt be, hogy a titokzatos szervezet ingatlant vásárolt Washington közelében, ahol állandó campust tervez kiépíteni. Ez a hír is azt mutatja, hogy a társaság ügyei elvétve már megjelentek a sajtóban, sőt a találkozó korábbi résztvevői is nyilatkoztak már az általános hangulatról (zárt ajtók mögötti, felszabadult beszélgetésekről, közös gondolkodásról számolnak be általában), de a konkrét részletek sosem derültek ki.

Egy 26 éves anarchista hacker lett a vesztük

A Dialog hivatalos, de látszatra csak egy üres lapot tartalmazó weboldalának forráskódjában szereplő adatokra elsőként maia arson crimew, a 26 éves svájci anarchista hacker és szoftverfejlesztő hívta fel a figyelmet, akinek neve nem ismeretlen a kiberbiztonsági szakmában: ő leplezte le 2023-ban az amerikai reptéri tiltólistát (No-Fly List), amelyet egy rosszul konfigurált Amazon-szerveren talált (a lista közel másfél millió nevet tartalmazott), és ő törte fel 2021-ben a Verkada megfigyelőkamera-vállalat rendszereit is, amelynek következtében több száz kórház, börtön és rendőrkapitányság belső kamerafelvételei váltak hozzáférhetővé. A hacktivista a Wirednek elmondta: a Dialog.org biztonsági résére egy névtelen bejelentő ajánlása nyomán bukkant rá.

Amit azonban ott talált, ahhoz szinte nevetségesen könnyen hozzá lehetett férni: csak rá kellett kattintani a „Forrás megtekintése” gombra egy egyszerű böngészőben. Ezzel párhuzamosan egy másik forrás eljuttatta a Wired szerkesztőségébe a Dialog 2026-os elvonulásának teljes regisztrációs listáját is. Az adatokat az Airtable nevű kereskedelmi adatbázis-szolgáltatásban tárolták, szintén megfelelő védelem nélkül. A lista nemcsak neveket tartalmazott: telefonszámok, e-mail-címek, születési dátumok, vészhelyzeti kapcsolattartók, belépési tokenek (gyakorlatilag jelszavak), politikai beállítottság és egy párkeresési kérdőív válaszai is benne voltak. A Dialog ezeket az adatokat úgy kérte be, hogy mindenkit biztosított: az információkhoz soha senki sem férhet hozzá.

Kik szerepelnek a listán?

Az idei rendezvényt tehát augusztus 12. és 16. közöttre tervezték a dublini Powerscourt Hotelben, a regisztrációs lista alapján 222 vendég részvételével – közülük 87-en először lennének ott Dialog-találkozón, másoknak viszont már évtizedes kapcsolatuk van a társasággal.

A névsor önmagában is lenyűgöző olvasmány. A katonai és politikai oldalon szerepel Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka (aki 2021 óta jár Dialog-találkozókra), Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, Ted Cruz texasi republikánus szenátor, Cory Booker New Jersey-i demokrata szenátor, Shmuel Abramzon, az izraeli pénzügyminisztérium vezető közgazdásza, valamint Joe Lonsdale, a Palantir társalapítója is. Ott van még a névsorban Thiel régi bajtársa, Elon Musk, Jonathan Levin, a Stanford Egyetem rektora, Neal Mohan, a YouTube vezérigazgatója, Greg Brockman, az OpenAI elnöke, Sam Harris filozófus és Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója is.

Európai szemszögből a legnagyobb meglepetés Kaja Kallas neve: Észtország volt miniszterelnöke jelenleg az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki közismert kritikusa az amerikai technológiai oligarchia térnyerésének, és az elmúlt években hangosan kampányolt a techfüggőség ellen. Az Európai Bizottság a Wired keddi cikkének megjelenése után hivatalosan is cáfolta, hogy Kallas részt venne az augusztusi találkozón, azt azonban nem tisztázta, hogy egyáltalán kapott-e meghívót. Hollywoodból többek között Josh Brolin neve bukkan fel a vendéglistán, akinek a regisztrációhoz csatolt bemutatkozása jól illusztrálja, milyen fura elegyet alkot a tagság: „lófarmon nőttem fel, megmásztam az Everest egy részét, kaptam Oscar-jelölést, írtam könyvet, voltam korunk egyik legnagyobb művészének barátja, és szívtam cracket egy autó alatt hajnali háromkor San Franciscóban”.

A résztvevők névsorához képest már csak a kiszivárgott programpontok okoztak nagyobb meglepetést. Az idei témák között szerepelnek beszélgetések „Navigálás a harmadik világháborúban”, „Vissza az atomenergiához!” vagy „Pénzzel megvehető-e a boldogság?” címmel is, de sokak szeme megakadt a szektaalapításról szóló panelen is, amelyet a Pray.com nevű keresztény közösségi platform alapítója moderálna. Ezeken felül az AI-ról, a tömeges megfigyelő technológiákról, a halhatatlanság elérésének kutatásairól és a szinte korlátlan hatalomgyakorlás előnyeiről is terveztek beszélgetni a találkozón.

Ami a társaság tagjait a politikai-gazdagsági kapcsolatokon és a befolyásos státuszon túl összeköt, az a közeljövő alakulása iránti rögeszmés érdeklődés. A regisztrációs űrlapon a jövőről megkérdezett résztvevők szinte kivétel nélkül a mesterséges intelligenciához tértek vissza mint a gazdaságot és a hadászatot felforgató és civilizációs fordulópontot jelentő technológiához. Többen tömeges munkanélküliséget jósoltak, mások az AI-lufi kidurranását vizionálták, de az adatközpontok elleni belföldi terrorizmus és a tömeges vallási ébredés jelenségét is felvetették a gyors technológiai változás lehetséges következményeként.

A Wired cikkének megjelenése óta eltelt két nap alatt senki nem reagált a sajtómegkeresésekre sem a szervezők, sem a kiszivárgott névsor tagjai közül. Mindenesetre az iróniát nem nehéz észrevenni: a Dialog tagjai és vezetői között is találunk olyan cégvezetőket, akik ipari méretekben gyűjtik és kereskednek mások személyes adataival, illetve olyan politikusokat, akiknek épp ezt kellene szabályozniuk – a szupertitkos adatok HTML-forráskódból való törlése viszont már az elitnek is túl nagy feladatnak bizonyult.