Így néz ki a magasból a rekordalacsony Duna

július 30.
tudomány

Kedden 28 centiméteres, rekordalacsony vízállást mértek a Dunán Budapestnél, amivel megdőlt a 2018-as, 33 centiméteres negatív rekord. Csütörtök délelőtt már mindössze 26 centimétert mértek Budapesten, és az Országos Vízjelző Szolgálat előrejelzése szerint további apadás várható.

A példátlanul alacsony vízszint miatt a biztonsági és környezetvédelmi szabályoknak megfelelően az elmúlt napokban visszavették a Paksi Atomerőmű 1-es és 2-es blokkjának teljesítményét, és leállították az erőmű 3-as blokkját. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön azt közölte, hogy a Duna alacsony vízszintje miatt akár már ma vagy pénteken teljesen leállíthatják az atomerőművet, ami 2000 megawatt teljesítménykiesést jelent majd a magyar villamosenergia-hálózatból.

A Duna vízszintjének csökkenése szerte az országban rendkívül látványos volt az elmúlt hetekben, és az elmúlt napokban már tényleg olyan mederszakaszok tárultak fel, amik a mérések kezdete óta sosem voltak még szárazon – ezeket örökítettük meg július 29-én készült drónfelvételeken. Igaz ez a Margit-sziget déli csúcsának egyes részeire, ami az elmúlt napokban különösen népszerű fotó- és szelfihellyé vált a budapestiek és turisták körében.

A Margit-sziget szárazon lévő déli csúcsa a Margit-híd középső pillérénél, 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Hajógyári-sziget

A Duna rekordalacsony vízállása drasztikus hatást gyakorol a Hajógyári-sziget partvonalára. A sziget északi csücske egyre nagyobb területen látszik ki a vízből, miközben a Kis-Duna-ág is egyre sekélyebb.

A Hajógyári-sziget északi csücske 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

A Kis-Duna-ág medrének budai, egyelőre még iszappal borított oldala is egyre nagyobb területen bukkan elő a víz alól.

A Kis-Duna-ág és a Hajógyári-sziget északi csücske az Újpesti vasúti híd felé nézve, 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Így a két part egyre közelebb ér egymáshoz, és az ág folyamatosan keskenyedik.

A Kis-Duna-ág, délen a Hajógyári-sziget északi csücskével 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Az alacsony vízállás miatt egy stég is a partra vetődött a Kis-Duna-ágban a Hajógyári-szigettel szemben, a budai parton.

Egy stég a Kis-Duna-ágban 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

A Hajógyári-sziget keleti partján, ahol normál esetben a Dunának kellene folynia, még július 15-én örökítettünk meg drónfelvételen egy algás tavat. Az aszályhelyzetet és a folyó apadását tökéletesen illusztrálja, hogy mára ez is majdnem kiszáradt.

Egy kiszáradóban lévő tó a Hajógyári-sziget keleti oldalán, a Duna-medrében 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Népsziget

Néhány száz méterrel arrébb, az Újpesti vasúti híd túlsó oldalán talán még látványosabb a Duna rekordalacsony vízállása. A Népszigetet és a Palotai-szigetet elválasztó keskeny öböl helyét július végén két tó borítja.

A Népszigetet és Palotai-szigetet elválasztó öböl 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

És az öböl bevezető csatornája csontszáraz.

A Népsziget és a Palotai-sziget közötti öböl kiszáradt bevezető csatornája 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Az öböl már annyira kiszáradt, hogy a benne hátramaradt tavak nem alkotnak összefüggő vízfelületet.

A Népsziget és a Palotai-sziget közötti öböl vízfelülete már két tóra vált szét 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Római-part

A Duna alacsony vízállása miatt a Római-part sávja is a szokásosnál sokkal látványosabban rajzolódik ki egy északra tekintő drónfelvételen.

A Római-part 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit

Jól látszik, hogy a Római-part csónakleeresztő rámpáit évtizedekkel ezelőtt nem ilyen vízállásra tervezték. Ez jól mutatja, hogy milyen sokféle infrastruktúrát érint súlyosan a klímaváltozás, az öreg rámpáktól egészen az atomerőművekig.

A Római-part csónakleeresztő rámpái 2026. július 29-én
Fotó: Tóth András/Qubit