A tíz európai ország 1998 előtti és 2010 utáni tételeit, köztük egy villányi kékfrankost és egy tokaji sárgamuskotályt is elemző vizsgálat riasztó eredményekre jutott.
Nem fél liter, nem is egy egész, de még csak nem is egy pint – egy üveg bor leggyakrabban 75 centiliteres, és ez így van már emberemlékezet óta. Így is hosszú út vezetett odáig, hogy a nullahetvenötös palack világhódító útra indulhasson, de a fordulópont az lehetett, amikor az angolok rákaptak a bordeaux-i borra.
Egy friss kutatás szerint a füsttel érintkező szőlőből készült pinot noir iránt még kereslet is lenne, ami nagyban függ attól, hogy a célcsoport egyébként kedveli-e a füstös ízeket.
Egy új kutatás szerint a vírus megváltoztatja kötőszöveti sejtjeinek anyagcseréjét, amitől több, szúnyogokat vonzó szerves vegyület távozhat a bőrről. Már csak ki kellene találni, hogyan gátoljuk ezt meg.
A fogyasztók attól tartanak, hogy az elnök által kilátásba helyezett vámok miatt ezek a termékek jelentősen megdrágulnak majd, így még időben nekiláttak bespájzolni belőlük.
Egy nemrégiben készült brit felmérés szerint a mai fiatalok már azt sem tudják, hogy mi az a dugóhúzó, értelemszerűen emiatt azt sem fogják fel, miről maradnak le, ha nem tudják használni. De mióta van, honnét jön, és hová tart a dugóhúzó?
Egy friss brit felmérés szerint csak a fiatalok 27 százaléka birtokol dugóhúzót, a többiek vagy csavarkupakosat isznak, vagy nem is isznak egyáltalán.
A Standford Egyetem kutatói egy egér belső szerveibe láttak bele, miután az állatok bőrére kenték a sárga élelmiszerfestéket.
A korábbi kutatások hibái miatt az alkoholnak tulajdonított előnyöket eltúlozták, így a közvéleménybe tévesen épült be az a nézet, hogy egy-egy pohár bor vagy egy hűsítő sör még jót is tesz.
A robotarcra helyezett bőr az emberéhez hasonlóképpen ráncolódik, így a valósághű humanoid robotok fejlesztése mellett a kozmetikai iparban is fel lehet használni.
A kétezer éves andalúziai fehérbor mára vöröses-barnás árnyalatot vett fel, és leginkább a sherryhez hasonlít – a benne úszkáló csontmaradványok miatt azonban egyelőre a kutatók sem kóstolták meg.
Az amerikai kutatók által kifejlesztett viselhető szenzor jeleit mesterséges intelligencia alakítja beszéddé. Az eszköz 95 százalékos pontosságra képes, kényelmesebb a jelenlegi megoldásoknál, de még évekbe telhet, amíg eljut a betegekhez.
A DermaSensor 96 százalékos érzékenységgel azonosítja a bőrrákot, mesterséges intelligencia és fény segítségével.
Hány réteg bőrt lehet egy emberről lehúzni? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az algoritmus sosem téved, ha azt kell megállapítani, hogy honnan származik egy bordeaux-i bor.