Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.
A globális elit sötét terve? Rituális állatáldozatok? Fél évszázad után jelent meg újra a ragadós száj- és körömfájás Magyarországon, és a facebookos kommentelők már azt is tudják, ki áll mögötte: Bill Gates, a műhúslobbi, az ENSZ, a világkormány és a tudjukkik. De mi az igazság?
A macskák, rókák, tehenek és emberek után újabb emlősfajban mutatták ki a vírust – a fertőzött juhot a további terjedés megelőzése érdekében levágták.
A fertőzött tetemeket elfogyasztó halfarkasokon és a környékükön élő sűrű pingvinkolóniákon keresztül kapcsolhat nagyobb fokozatra a H5N1 a Déli-sarkvidéken.
A betegség eddig több mint 50 ember halálát okozta, a végzetes esetek többségében a halál a tünetek megjelenése utáni 48 órában beállt.
A tünetmentes infekció kockázatára az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ legfrissebb heti jelentése hívja fel a figyelmet.
Influenzás időkben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e erősíteni az immunrendszerünket, vagy ez csupán mítosz? Ami biztos: vannak dolgok, amiket el kell kerülni, és már ez is sokat számít a fertőzésekkel szembeni ellenállásban.
Egy új kutatás szerint a vírus megváltoztatja kötőszöveti sejtjeinek anyagcseréjét, amitől több, szúnyogokat vonzó szerves vegyület távozhat a bőrről. Már csak ki kellene találni, hogyan gátoljuk ezt meg.
Az első járványt eddig a 15. századra datálták, de néhány lelet vizsgálata arra utal, hogy a betegségcsoport már sokkal korábban megjelent a Földön.
Eddig csak egy macskánál mutatták ki a vírust Magyarországon, de napi 50-100 mintát vizsgálnak, hogy elkerülhető legyen a nagyobb baj. Bálint Ádám állatorvosi virológus a H5N1-gyel fertőződött kanadai tinédzser esetéről is beszélt a Magyar Zoonózis Társaság rendezvényén.
A fiatalt november eleje óta ápolják intenzív osztályon, és most kiderült, hogy a megbetegedéséért felelős H5N1 madárinfluenza ijesztő mutációkat szedett össze, amik megkönnyíthetik, hogy a vírus embereket fertőzzön meg és járványt okozzon.
Budapest, Bologna, Koppenhága, Róma és Rotterdam szennyvizét vizsgálták, és kiderült, minden városnak megvannak az egyedi baktériumközösségei, amelyek metagenomikai alapú vizsgálatokkal azonosíthatók.
Nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte is emelkednek az esetszámok, ami több tényező együttállásának tudható be. Csilek András infektológus: a csecsemők védelme érdekében azt ajánlja, hogy a várandósok adassák be maguknak az oltást a betegség ellen, ami tízszer fertőzőbb a covidnál.
Madárinfluenzával fertőzött csirkéket öltek le mezőgazdasági dolgozók Coloradóban, és maguk is megfertőződtek.
Az újonnan kifejlesztett UH15-38 állatkísérletek alapján hatásos védelmet adhat súlyos influenzás megbetegedés ellen még 5 nappal a fertőzés után is.