Megsülnek, kényszerérnek és kalciumhiányosak az idei aszályban termett zöldségek és gyümölcsök

Nem kímélte az idei hosszú szárazság Magyarország vizeit, de nem jártak jobban a termőföldek és a konyhakertek sem. A mezőgazdaságban a brutális időjárás miatt benyújtott kárigény már július végén megközelítette az egymilliárd forintot, és még nem vagyunk a betakarítási szezon végén. Horváth Boldizsár környezetgazdálkodási agrármérnök, a Farm2Fork nevű, a tudatos vásárlókat a felelős termelőkkel összekötő vállalkozás alapítója, aki számos kis- és nagytermelővel tartja napi szinten a kapcsolatot, siralmas képet festett arról, milyen károkat okoz a növénytermesztésben a rendkívüli hőség.

Horváth szerint a nagy képet tekintve a magyar mezőgazdaság túl lassan alkalmazkodik az aszályhoz. „Minden évben csapadékdeficittel küzd az ország, ennek ellenére ugyanazokat a vízigényes növénykultúrákat termesztjük, pedig ez egyre kockázatosabbá válik” – mondta. Hozzátette, hogy az aszálykárokat ugyan enyhítik, de maga a kárenyhítési rendszer kevés ösztönzőt teremt a gyors alkalmazkodáshoz. Ehhez a gazdáknak helyben elérhető, gyakorlati segítségre, szaktanácsadói és oktatási hálózatra lenne szükségük, és ennek kiépítésében a politikának is nagyon komoly felelőssége van.

Megsülnek a növények

Idén nem csupán a június végén és augusztus elején tapasztalt, folyamatosan 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet, hanem a krónikus csapadékhiány is megkínozta a növényeket. „Az intenzív napsugárzás és a tartós hőség hatására gyakorlatilag megsül a paprika. A zeller levelei szintén megégnek, a fehérrépa fejlődése lelassul, a kukorica pedig még öntözés mellett is erősen megsínyli a tartós hőséget és a vízhiányt” – mondta Horváth.

Az agrármérnök azt mondta, meglepő módon ilyen időjárási körülmények során a fotoszintetizálás mértéke is csökken, sok esetben lesz kevésbé ép, kisebb, másodosztályú a termés, ez pedig a termelőnek okoz majd gazdasági nehézségeket, hiszen nehezebben értékesíti majd a piacon. „A szupermarketek első osztályú, hibátlan zöldség-gyümölcsökről szóló elvárásai nem alkalmazkodnak az aszályos évhez, ahogy a vásárlók is a hibátlan, tökéletes termést keresik. Emiatt például jó lenne a vásárlók felé is kommunikálni az aszályról” – mondta Horváth.

Kényszerérés

A szárazság és a hőség miatt számos gyümölcs korábban érik be. „A növény a hő- és vízstressz hatására a megszokottnál gyorsabban beérleli a termést, hogy biztosítsa a magok beérését. Ennek eredményeként a gyümölcsök sokszor kisebb méretűek, fakóbbak, és eltolódik a cukor és a savak aránya, vagyis kevesebb cukrot, valamint aromát tudnak felhalmozni” – mondta Horváth. Emellett sok gyümölcs egyszerűen lepotyog a fákról, és a kényszerérés hatására jelentősen romlik a tárolhatóság és a pulton tarthatóság mértéke, ami szintén azzal jár, hogy a termelők kevésbé tudják értékesíteni a gyümölcsöket.

Az alma esetén például megvannak a standard méretek, hogy mi minősül első osztályú almának – milyen színű, méretű, súlyú legyen. Az első osztályú alma termésének aránya 2020 előtt még jóval nagyobb százalékot tett ki, mint idén, mondta az agrármérnök. Az aszály miatt kisebb az almák mérete, kevesebb kerülhet első osztályba. Ezzel szintén csökken a gyümölcs értéke és így a gazdák bevétele is.

Kalciumhiány

„A nagy hőség egy kevésbé látványos problémát is okoz: egyre gyakoribb a kalciumhiány. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy kevés a kalcium a talajban, hanem azt, hogy a vízhiány miatt a növény nem tudja megfelelő mennyiségben eljuttatni azt a termésekhez, így nem tudja felvenni a szükséges tápanyagokat” – mondta az agrármérnök.

Ennek következménye lehet például a paprika csúcsrothadása vagy más minőségi hiba, ami sok esetben értékesíthetetlenné teszi a termést. A megfelelő kalciumellátás ráadásul az eltarthatóságot és a pulton tarthatóságot is jelentősen befolyásolja, például a gyümölcsök és a zöldségek is sokkal gyorsabban romlanak - mondta Horváth. Hozzátette, hogy a kalciumon kívül még a kálium lehet olyan ásványi anyag, amiből hiányt szenvedtek a növények. Ez a vízháztartás szabályozásában játszik szerepet, és növeli a növény szárazságtűrését.

Évek óta mondják, hogy alkalmazkodni kell

Július végén jelent meg Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai tanulmánya a Geography and Sustainability című folyóiratban. A kutatók szerint az Alföldön közel egymillió hektárnyi területen lenne szükség a tájhasználat átalakítására és a vízvisszatartás erősítésére, ami jelentősen javíthatná a térség vízháztartását, és mérsékelhetné az egyre gyakoribb aszálykárokat. A kutatók azt javasolják, hogy a jelenlegi szántóföldi művelést olyan tájhasználati formák, például vizes élőhelyek kialakítása vagy más, vízzel kompatibilis tájhasználat váltsák fel, amelyek jobban alkalmazkodnak a megváltozott klímához.

„Ezeket a változtatásokat már évekkel ezelőtt el kellett volna kezdeni. A talajművelési módszerek megújítása, a vízvisszatartás előtérbe helyezése, a korszerű és takarékos öntözés fejlesztése, valamint a támogatási rendszer átalakítása sürgős kérdések. Ha ezek továbbra is késnek, egyre több olyan évvel kell számolnunk, amikor nemcsak a termés mennyisége, hanem a minősége is jelentősen romlik” – mondta Horváth.

Az agrármérnök azt is hozzátette, hogy az ipari módszereket alkalmazó mezőgazdaságban az elmúlt években általános probléma a monokulturális rendszer kiépülése, ami a talaj és a természet kizsigerelésével jár – ezt kellene lebontani, amihez teljes rendszerváltó gondolkodásra lenne szükség.

Horváth azt mondta, maga is keresi az alternatív növényeket a szántóföldi gazdálkodásban, vagyis aszálytűrő, klímaadaptációhoz jól illeszkedő növényeket igyekszik ültetni. Ilyen lehet a homoki bab, a csicseriborsó, a köles és a borsó is. Utóbbi jól termeszthető a megváltozott klímában is, hiszen korán terem, így korai vetéssel a tenyészidő jelentős része még a nyári hőhullámok előtt lezajlik.

Szemlélet- és növényváltás a könyhakertben

Az agrármérnök szerint a konyhakerti zöldség- és gyümölcstermesztésben sokkal fontosabb a szemléletváltás, mint az, hogy milyen új növényfajokat hozunk képbe. „A rendelkezésre álló víz megtartása, az esővíz használata és újrahasználata, az árnyékolás mind-mind kulcsfontosságú” – mondta.

Szerinte a nagy mezőgazdasági területekre és a konyhakertre is igaz, hogy a nagyobb biodiverzitás csökkentheti a kockázatát annak, hogy a teljes termést egyszerre tegye tönkre a klímaváltozás. Horváth szerint az agrárstratégiának és az iránymutatásoknak is ebbe az irányba kellene menniük.

Emellett említett néhány olyan növényfajt, amelyek jól tolerálják a szárazságot és a meleget, és érdemes lehet velük kísérletezni. Ilyen például az édesburgonya, esetleg a mángold, a padlizsán vagy az indiai-közel-keleti származású, ízre a zöldbabra vagy a cukkinire hajazó okra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: