Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
Április 19-én van a fokhagyma világnapja, a növényé, ami nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes. Fokhagyma nélkül Odüsszeusz disznóvá változott volna, a piramisok talán meg sem épülnek, szegényebbek lennénk egy Drakulával, Olaszország talán sosem jön létre, és még rendes kolbászunk se lenne.
A helyi, szezonális gyümölcsök és zöldségek fogyasztása egészségesebb és környezetbarátabb is, hiszen a vitamin- és ásványianyag-tartalmukat hamar elvesztik, szállításuk pedig a klímaváltozást hajtja. Most egy térképre helyezték, hogy az egyes országokban melyik hónapban minek van szezonja.
Ádáz küzdelem folyik a Dél-kínai-tenger szigeteinek ellenőrzéséért, amelyekre Kína mellett több környékbeli országnak is fáj a a foga. Ha ugyanis egy szigetről kiderül, hogy képes eltartani saját lakóit, az alapjaiban rajzolhatja át a térség hatalmi erőviszonyait. De működik-e a homokból termőföldet varázsló csodapaszta?
Május közepétől a ceglédi, a tolnai, a máriapócsi és a gyöngyösi fajták palántái korlátozott mennyiségben elérhetők országszerte és négy budapesti átvételi ponton is.
Vannak dolgok, amiket észre sem veszünk, annyira hétköznapinak tűnnek: ide tartozik a káposzta is. A kínaiak, a görögök és a kelták is ették, orvosságként is használták, de még a reneszánsz mestert, Rabelais-t is megihlették a káposztafejek. Nagyjából mindenki evett káposztát, de nem mindenki ugyanolyat, így nem is csoda, hogy számtalan babona és népszokás kötődik hozzá.
A különböző amerikai cégek egymással versengve fejlesztik a műhúsokat, és a növényi alapú fehérjebevitel mostanra hétköznapivá vált, miközben a hüvelyesek, mint a bab, a borsó vagy a lencse még mindig nem túl népszerűek. Kár, mert a földnek is, az embernek is jót tesznek.
A harmincas években terjedt el a szuperspenót mítosza, a Popeye hatására gyermekek milliói szabadultak rá, aztán kipukkadt a spenótlufi. Most újra felfújták: német kutatók szerint egy természetesen előforduló szteroid miatt tényleg doppingszernek számít a nagyszerű spenót.
A görögöknél még félistenként tisztelték a (ló)bab hősét, Magyarországon pedig hasonló népszerűségnek örvend Bud Spencer, a hagymás bab félistene. Umberto Eco szerint Európa egyenesen a túlélését köszönheti a babnak.
A római halál hírnöke, a mindenható erekciósaláta elengedhetetlen összetevője, boszorkányorgiák főszereplője, Trisztán és Izolda vesztének okozója, vízhajtó, emésztéssegítő, májgyógyszer: bemutatkozik az emberiség kultúrkincsének évezredek óta fénylő állócsillaga, a zeller.
Helyes táplálkozással minden ötödik idő előtti haláleset megelőzhető lenne, állítja egy új kutatás. Ehhez elegendő lenne, ha a népegészségügyi kampányok a só- és a cukorbevitel korlátozása helyett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére helyeznék a hangsúlyt.
A magyarok 30 százaléka eszik naponta zöldséget, ez az utolsó előtti Romániához képest is jelentős lemaradás, az uniós átlag pedig elérhetetlen távlatnak tűnik. Gyümölcsügyben egy kicsit jobb a magyar helyzet.
Azok, akik több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, kevesebb mentális zavarral küzdenek, ideértve a depressziót, a megélt stresszt és a negatív hangulatot. Emellett nagyobb arányban számolnak be boldogságról, jó hangulatról és az élettel való elégedettségről.
Íme a helyes táplálkozás mikéntje kilenc egyszerű, könnyen érthető pontban, a tudomány jelenlegi állása szerint.