Amilyen gyanakvással fogadta Európa a burgonyát, olyan fényes karriert futott be: William H. McNeill történész egyenesen történelemformáló zöldségnek tekintette, de a viktoriánus angolok még köszvény ellen is hatásosnak tartották.
Egy friss jelentés szerint 2021-ben az összes magyar termesztésű gyümölcsminta 22 százaléka, a vizsgált őszibarackok és cseresznyék közel fele volt szennyezett a növényvédő szerek adalékanyagaként az élelmiszerekbe kerülő káros PFAS-vegyületekkel.
A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
A növekvő kereslet miatt egyre több növényvédő szer fogy, és ennek megfelelően egyre több ilyen vegyszer is jut az ember szervezetébe: míg 2011-ben csak a vizsgált kivik 4 százalékán talátak maradványokat, 2019-ben már a 32 százalékukon akadt ilyesmi.
Az első tavaszi zöldségnek az idők során számtalan gyógyhatást tulajdonítottak. Meghűlés? Köhögés? Szívproblémák? Stressz? Skorbut? Hepatitisz? Rák? Retek!
A lila héjú és húsú paradicsom tízszer többet tartalmaz az áfonyában is megtalálható, antocián nevű antioxidáns pigmentekből, mint a hagyományos paradicsomfélék. Az egészségesebb és tartósabb lila paradicsomot elsőként az USA-ban engedélyezhetik.
A Sunions márkanéven már a briteknél is kapható könnymentes hagyma nem génmódosítással készült, hanem több mint 30 év alatt tökéletesítették kevésbé csípős hagymafajták keresztezésével.
A nyálban és a keresztesvirágú zöldségek sejtjeiben megtalálható egy közös enzim, amely szúrós szagú molekulává bont egy vegyületet. A keserű ízek kerülése evolúciós vívmány – a felnőttek csak megtanulják tolerálni őket.
Nem kell többé tudatlanul ennünk: francia kutatók megállapították, mitől olyan szép és különleges a karfiol. A zöldség fraktálalakzatait az a genetikai „hiba” okozza, amelynek köszönhetően az osztódó sejtek nem tudnak virággá alakulni, mégis újra és újra próbálkoznak.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
Április 19-én van a fokhagyma világnapja, a növényé, ami nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes. Fokhagyma nélkül Odüsszeusz disznóvá változott volna, a piramisok talán meg sem épülnek, szegényebbek lennénk egy Drakulával, Olaszország talán sosem jön létre, és még rendes kolbászunk se lenne.
A helyi, szezonális gyümölcsök és zöldségek fogyasztása egészségesebb és környezetbarátabb is, hiszen a vitamin- és ásványianyag-tartalmukat hamar elvesztik, szállításuk pedig a klímaváltozást hajtja. Most egy térképre helyezték, hogy az egyes országokban melyik hónapban minek van szezonja.
Ádáz küzdelem folyik a Dél-kínai-tenger szigeteinek ellenőrzéséért, amelyekre Kína mellett több környékbeli országnak is fáj a a foga. Ha ugyanis egy szigetről kiderül, hogy képes eltartani saját lakóit, az alapjaiban rajzolhatja át a térség hatalmi erőviszonyait. De működik-e a homokból termőföldet varázsló csodapaszta?
Május közepétől a ceglédi, a tolnai, a máriapócsi és a gyöngyösi fajták palántái korlátozott mennyiségben elérhetők országszerte és négy budapesti átvételi ponton is.
Vannak dolgok, amiket észre sem veszünk, annyira hétköznapinak tűnnek: ide tartozik a káposzta is. A kínaiak, a görögök és a kelták is ették, orvosságként is használták, de még a reneszánsz mestert, Rabelais-t is megihlették a káposztafejek. Nagyjából mindenki evett káposztát, de nem mindenki ugyanolyat, így nem is csoda, hogy számtalan babona és népszokás kötődik hozzá.