A vegyszerezett zöldségekre, gyümölcsökre vagy a cukorra érdemes odafigyelni, de rettegni még tőlük sem kell. Agrármérnök és dietetikusok mondják el, hogy néz ki a legjobb daganatmegelőző étrend, és mi a helyzet a bio-, a tartósított és a feldolgozott ételekkel.
El tudsz helyezni az asztalon négy banánt és négy almát úgy, hogy minden gyümölcs érintse az összes többi másik fajtát? Ha máshogy is tudod, mint ahogy mi, Mobee játékot nyerhetsz!
A szupermarketek és a gyümölcsmaffia egy optikai illúziót használnak ki, hogy érettebbnek tűnjön az áru.
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?
Egy friss jelentés szerint 2021-ben az összes magyar termesztésű gyümölcsminta 22 százaléka, a vizsgált őszibarackok és cseresznyék közel fele volt szennyezett a növényvédő szerek adalékanyagaként az élelmiszerekbe kerülő káros PFAS-vegyületekkel.
A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
Lehet hinni az őstermelőnek vagy a címkének, hogy a megvásárolt alma, tej vagy méz tényleg bio? Egyáltalán mit jelent ez, és miért fontos? A Glossza podcast új adása kertészmérnök és etnobotanikus szakértőkkel járja körül a témát.
A növekvő kereslet miatt egyre több növényvédő szer fogy, és ennek megfelelően egyre több ilyen vegyszer is jut az ember szervezetébe: míg 2011-ben csak a vizsgált kivik 4 százalékán talátak maradványokat, 2019-ben már a 32 százalékukon akadt ilyesmi.
A lila héjú és húsú paradicsom tízszer többet tartalmaz az áfonyában is megtalálható, antocián nevű antioxidáns pigmentekből, mint a hagyományos paradicsomfélék. Az egészségesebb és tartósabb lila paradicsomot elsőként az USA-ban engedélyezhetik.
Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.
A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
A helyi, szezonális gyümölcsök és zöldségek fogyasztása egészségesebb és környezetbarátabb is, hiszen a vitamin- és ásványianyag-tartalmukat hamar elvesztik, szállításuk pedig a klímaváltozást hajtja. Most egy térképre helyezték, hogy az egyes országokban melyik hónapban minek van szezonja.
Kevés megosztóbb gyümölcs létezik a naspolyánál: a rómaiak imádták, a 17. századi holland festészet az erkölcsi romlás és a prostitúció szimbólumaként használta, a franciáknak és az angoloknak pedig, élükön Shakespeare-rel, a kutya ánusza jutott róla az eszébe. Itt a november, itt a szezon!
A városvezetők szeretnék, ha a helyiek úgy éreznék, hogy a város közös tulajdon, amit bárkit szabadon használhat.