Egy optikai illúzió miatt tűnik érettebbnek a hálós narancs
A szupermarketek és a gyümölcsmaffia egy optikai illúziót használnak ki, hogy érettebbnek tűnjön az áru.
A szupermarketek és a gyümölcsmaffia egy optikai illúziót használnak ki, hogy érettebbnek tűnjön az áru.
A kereskedelmi célú málna- és szedertermesztés mára gyakorlatilag megszűnt, de a korábban európai szinten is jelentős alma, körte és őszibarack mennyisége is több mint a felére csökkent. De vajon miért?
Egy friss jelentés szerint 2021-ben az összes magyar termesztésű gyümölcsminta 22 százaléka, a vizsgált őszibarackok és cseresznyék közel fele volt szennyezett a növényvédő szerek adalékanyagaként az élelmiszerekbe kerülő káros PFAS-vegyületekkel.
A bélbaktériumok diverzitása összefügg a mentális egészséggel, a memóriával és a személyiség alakulásával is, és mindezt a gyümölcs- és zöldségbevitel is befolyásolja.
Lehet hinni az őstermelőnek vagy a címkének, hogy a megvásárolt alma, tej vagy méz tényleg bio? Egyáltalán mit jelent ez, és miért fontos? A Glossza podcast új adása kertészmérnök és etnobotanikus szakértőkkel járja körül a témát.
A növekvő kereslet miatt egyre több növényvédő szer fogy, és ennek megfelelően egyre több ilyen vegyszer is jut az ember szervezetébe: míg 2011-ben csak a vizsgált kivik 4 százalékán talátak maradványokat, 2019-ben már a 32 százalékukon akadt ilyesmi.
A lila héjú és húsú paradicsom tízszer többet tartalmaz az áfonyában is megtalálható, antocián nevű antioxidáns pigmentekből, mint a hagyományos paradicsomfélék. Az egészségesebb és tartósabb lila paradicsomot elsőként az USA-ban engedélyezhetik.
Számtalan változatban ismerik és kedvelik világszerte a szilvát, a csodás gyümölcsöt, amely a japán hagyomány szerint a kert északkeleti csücskébe ültetve megóv a gonosztól, ráadásul Kínában paraziták és fekélyek ellen is hatásosnak tartják. A pálinkától eltekintve a magyarok nem rajonganak érte.
A somfából régen gereblyét, baltanyelet és pásztorbotot faragtak, sőt egy legenda szerint Krisztus keresztje is ebből készült. A nyári erdőszél fanyar gyümölcse kétszer annyi aszkorbinsavat tartalmaz, mint a narancs, a belőle nyert lében pedig tízszer annyi kalcium található, mint más gyümölcslevekben. Pálinkának és lekvárnak is kiváló.
Magyarország egyik legkedveltebb zöldségének Indiában ringatták a bölcsőjét, ahonnan aztán az egész világon elterjedt. A görögök és a rómaiak rajongtak érte, Ur városában úgy uborkáztak, mintha nem lenne holnap, sőt, az uborkát még a Biblia is említi. Népszerűsége azóta is töretlen a hamburger kötelező uborkaszeletétől a magyar nyári ablakpárkányok kötelező eleméig, a kovászos uborkás üvegig.
A helyi, szezonális gyümölcsök és zöldségek fogyasztása egészségesebb és környezetbarátabb is, hiszen a vitamin- és ásványianyag-tartalmukat hamar elvesztik, szállításuk pedig a klímaváltozást hajtja. Most egy térképre helyezték, hogy az egyes országokban melyik hónapban minek van szezonja.
Kevés megosztóbb gyümölcs létezik a naspolyánál: a rómaiak imádták, a 17. századi holland festészet az erkölcsi romlás és a prostitúció szimbólumaként használta, a franciáknak és az angoloknak pedig, élükön Shakespeare-rel, a kutya ánusza jutott róla az eszébe. Itt a november, itt a szezon!
A városvezetők szeretnék, ha a helyiek úgy éreznék, hogy a város közös tulajdon, amit bárkit szabadon használhat.
Európa régóta rajong az eperért, de sokáig csak az apró erdei szamóca állt rendelkezésünkre – ez a szerény növény viszont már a középkorban is Szűz Mária társaságában bukkant fel a korabeli képeken. Egy francia kém kellett ahhoz, hogy a gyümölcs az európai kertekben is elterjedhessen, no meg az, hogy XIV. Lajosnak éppen ez legyen a kedvenc gyümölcse.
Helyes táplálkozással minden ötödik idő előtti haláleset megelőzhető lenne, állítja egy új kutatás. Ehhez elegendő lenne, ha a népegészségügyi kampányok a só- és a cukorbevitel korlátozása helyett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére helyeznék a hangsúlyt.