A 2022-esnél is durvább aszállyal fenyeget a tartós csapadékhiány
Már az ország területének csaknem 90 százalékát érinti a súlyos szárazság.
aszálykár
Az ország szinte teljes kiszáradása kellett ahhoz, hogy az agrárkormányzat szóba álljon az évek óta paradigmaváltást sürgető vízválasztókkal
A képviselőházban rendezett Vízválasztó III. Konferencián újra a tájba integrált vízvisszatartási rendszer megvalósításának lehetőségei kerültek terítékre. Ezúttal a kormányzat is képviseltette magát.
Az állami sikerpropaganda nem billenti helyre a deficites magyar vízmérleget
Ágazatokon átívelő komplex stratégia nélkül az ad hoc állami beavatkozások és a kis léptékű, „háztáji” vízmegtartási megoldások legfeljebb helyi szinten enyhítik a problémát.
„Éveken át fotóztam a pusztulatot”
Balázs Zsolt szabadúszó fotográfus kötetbe rendezte a viharos sebességgel kiszáradó magyar Alföldön élőkről készült felvételeit, amelyekből az is kiderül, hogy közösségi összefogással meg lehet fékezni az ökológiai katasztrófát.
1952-ben Sztálin mutatta az utat, ma Orbán Viktor diktálja az aszály elleni védekezés szabályait
A 20. század lesúlyosabb aszálya idején megszületett a megoldás a szárazságra: a féktelen öntözés. Bár a tudósok azóta szüntelenül figyelmeztetnek arra, hogy a vízvisszatartás fontosabb, a magyar kormány még mindig az elavult, legfeljebb rövid távon hasznos öntözést erőlteti.
Nagy István agrárminiszter elmeorvosi vizsgálatát és gondnokság alá helyezését kezdeményezik a Zöld Gerillák
A Mosonmagyaróvári Járási Gyámhivatalhoz benyújtott kérelem szerint Nagy István cselekvésképtelensége, vagyis a folyamatos aszálykárok megfelelő elhárításának hiánya közvetlenül érinti a gazdálkodók megélhetését és az élelmezésbiztonságot.
Egy hektárnyi föld öntözése négy-öt hektárt szárít ki, így Magyarországon a művelhető terület 93 százalékán sivatag lenne
Az egyre égetőbbé váló aszályhelyzet megoldásának kulcsa egyértelműen a tájhasználat-váltás, állítja a Vízválasztó Mozgalom.
A víz hiánya összehozta, visszatérte pedig közösséggé kovácsolta a Homokhátság elszánt vízőrzőit
Balázs Zsolt legújabb fotóriportjában azt dokumentálta, miként fogott össze 2024 decemberében egy maroknyi kétségbeesett helyi gazdálkodó, hogy véghez vigye a lehetetlennek tűnő vállalkozást, és vizet fakasszon a kiszáradó Homokhátságon.
2,3 milliárd ember él a Föld kiszáradó vagy már kiszáradt régióiban az ENSZ elsivatagosodási jelentése szerint
A december 9-én publikált dokumentum több, mint 150 oldalon szembesíti az emberiség szerencsésebb részét a valósággal, ami paradigmaváltás nélkül gyorsulva durvul már rövid távon is.
A változó csapadékeloszlás a jelenlegi vízgazdálkodással párosulva brutálisan kiszárítja Magyarországot
A felszíni és felszín alatti vízkészletek megcsapolása helyett a természetes ökoszisztéma-szolgáltatásokra és a vízmegtartás biológiai módszereire építve megoldható volna a károk enyhítése, de még a hosszabb távú alkalmazkodás is.