Egy hírhedt kínai sebész Moszkvában végrehajtotta a világ első gerincvelő-átültetését
Moszkvában elvégezték a világ első emberi gerincvelő-átültetését: a sebészek eltávolították egy beteg sérült gerincvelő-szakaszát, és egy agyhalott donor gerincvelőjének egy darabjával pótolták, írja a New Scientist. A 12 órás műtétet a moszkvai Szklifoszovszkij Sürgősségi Orvostudományi Intézetben végezték, és október 16-án jelentette be Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester. Szerinte a betegnek a beavatkozás révén esélye nyílt a mozgásképesség visszanyerésére, és jól van.
A műtétet a kínai Zsen Hsziao-ping vezette, aki elmondta, hogy a beteg egy olyan felnőtt, akinek három évvel korábban egy külső sérülés miatt teljesen átszakadt a gerincvelője. Az ilyen sérülés jellemzően bénulással és az érzékelés elvesztésével jár a sérülés alatti testrészekben. Hogy a gerincvelő melyik szakasza sérült, egyelőre nem tudni, ahogy a műtét részleteit sem hozták nyilvánosságra – Zsen szerint ezeket az orosz orvosi csapat később közli.
A beavatkozás során a donor gerincvelőszakaszának két végét mikrosebészeti technikával és polietilén-glikollal (PEG), egyfajta biológiai ragasztóval illesztették a beteg saját gerincvelőjéhez. A módszer azon a feltevésen alapul, hogy a frissen elvágott idegrostok egy része a ragasztó segítségével összeforrhat, az agy és a gerincvelő pedig idővel alkalmazkodik az új kapcsolatokhoz; egereknél, kutyáknál és sertéseknél állítólag sikerült ezzel részben visszaállítani a mozgásképességet. Egy frissen átvágott gerincvelő összeillesztése azonban egészen más, mint egy évekkel korábbi sérülés helyreállítása vagy egy idegen szövetdarab beépítése, ugyanis a sérült gerincvelő sejtjei nem osztódnak és nem nőnek újra, a károsodott terület pedig az idő múlásával tovább romlik.
Zsen egyébként az olasz idegsebésszel, Sergio Canaveróval együtt évek óta azon dolgozik, hogy fejátültetést hajtsanak végre embereken – miután már több ezer egéren tesztelték –, és ezt a tervüket a tudományos közösség jelentős része elutasítóan fogadta. Canavero most az űrkorszakot elindító szovjet műholdra utalva Szputnyik-pillanatnak nevezte a moszkvai műtétet.
Mások jóval kritikusabbak. Melissa Andrews, a Southamptoni Egyetem kutatója szerint a beteg valószínűleg sokkal rosszabb állapotba kerül, mert egy nagy műtétből kell felépülnie, miközben a beavatkozás alig hoz hasznot, a fertőzés kockázata pedig magas. Úgy véli, a donor szövet beépüléséhez és az idegek újranövéséhez egy sor további hatóanyagra lenne szükség, de a funkciók helyreállásának esélye még így is gyakorlatilag nulla. Andrews az állatkísérleteket sem tartja elég alaposnak.
Andrew Jackson, a Newcastle-i Egyetem kutatója óvatosabban fogalmaz, szerinte vannak adatok arra, hogy a PEG segítheti az elvágott idegek összeforrását, és a beültetett szövet akár növekedési faktorokat is biztosíthat. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy két felnőtt idegrendszeri szövetdarabot működőképesen összekapcsolni nagyon nehéz, ezért a kutatók erre általában őssejteket használnak. Jackson szerint a gerincvelő-sérüléssel élők világszerte átláthatóságot és őszinte tájékoztatást érdemelnek minden új kezelés esélyeiről, ezért mielőbb független szakértőknek is ellenőrizniük kellene a műtét eredményeit.
Kapcsolódó cikkek:
Kína engedélyezte a világ első, bénulás kezelésére alkalmas agyi implantátum klinikai használatát
A technológia segítségével a gerincvelő-sérültek képesek újra kézmozdulatokat végezni.
Az agy és a gerincvelő sérült kapcsolatát hidalja át a svájci orvosok által fejlesztett digitális híd
A balesete óta kereste a módját annak, hogy rácáfoljon orvosaira és újra lábra tudjon állni. Úgy néz ki, sikerült, mert a sérült idegpályákat kikerülő eszközzel már gyalogol is.
Lebénult egerek járását adták vissza izraeli kutatók gerincvelő-implantátumok beültetésével
A kísérletben tartósan mozgásképtelen egerek kaptak emberi sejtekből létrehozott implantátumot, és 15-ből 12-en már újra járni tudnak. A kutatók szerint embereken is működhet a módszer, minél hamarabb szeretnék megkezdeni a klinikai vizsgálatokat.