A kísérletben tartósan mozgásképtelen egerek kaptak emberi sejtekből létrehozott implantátumot, és 15-ből 12-en már újra járni tudnak. A kutatók szerint embereken is működhet a módszer, minél hamarabb szeretnék megkezdeni a klinikai vizsgálatokat.
Az eredmények segítséget jelentenek az autoimmun, gyulladásos kórképek diagnosztizálásában, a betegségek lefolyásának és a gyógyszeres kezelések várható hatásának megítélésében, valamint a szövődmények előrejelzésében.
Az angol anya és iraki apa gyermekeként Bagdadban született Jameel Sadik Al-Khalili, az angliai Surrey-i Egyetem elméletifizika-professzora úgy számol le a modern tudományt európai találmánynak tartó évszázados kultúrgőggel, hogy közben bebarangolja az iszlám aranykorának helyszíneit Damaszkusztól Córdobáig.
Egy friss amerikai kutatás szerint az enyhe lefolyású koronavírusfertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló paranoia, a téveszmék és az öngyilkossági gondolatok egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.
Már két hét után drámai javulást értek el egy 35 éves nőbetegnél az elektromos impulzusokat leadó agyi implantátummal. Az egyelőre gyerekcipőben járó módszer azonban tényleg csak azoknál válhat be, akiken már semmi más nem segít.
A díjra sokan Karikó Katalint is esélyesnek tartották, de a magyar kutató még a kémiai Nobel-díjban is reménykedhet, amit szerdán ítélnek oda. Az idei orvosi elismerést David Julius és Ardem Patapoutian kapta megosztva.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
A szakértők korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy valaki képes lehet akarata szerint mozgatni a pupillaméretet szabályozó izmokat. Egy német pszichológushallgató lehet az első, akinek bizonyítottan sikerült.
Egy egészséges nőnek mintegy 2,2 liter, egy férfinek 2,9 liter folyadékra van szüksége naponta, de amikor a külső hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölött van, ennek akár háromszorosát is igényli a szervezet.
A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.
Az orvostudomány legújabb kutatásai algoritmusokkal, nagy tömegű adatok automatikus elemzésével és a mesterséges intelligencia segítségével válaszolhatják meg azokat a kérdéseket, amikre az orvostudomány eddig nem tudta a választ.
Az Európai Bizottság eljárást indít Magyarország ellen, amiért az uniós országok között egyedüliként a kannabisz orvosi célú kutatásának engedélyezése ellen szavazott. De mennyire biztonságos kábítószernek minősített anyagot orvosságként alkalmazni, és etikus-e megtagadni a betegektől bármilyen gyógyító hatású szert?
Egy friss amerikai tanulmány szerint több mint ezer szövetminta vizsgálata alapján állítható, hogy a SARS-CoV-2 nem csak a közvetlen szívkárosodás miatt elhunyt páciensek szívében volt jelen, hanem azoknál is, akiknek kórtörténetében pitvarfibrillációkat, vagy a ritmuszavarokat jegyeztek fel.
A program keretében a következő hetekben körülbelül 160 ezer egypetéjű magyarországi ikerpár kap tájékoztatót a szigorúan önkéntes csatlakozásról.
A 23 órás beavatkozást egy olyan férfin hajtották végre, akinek testét egy autóbaleset után 80 százalékban harmadfokú égési sérülések borították. A műtét után fél évvel úgy tűnik, a szervezete nem áll ellen az új arcnak és kezeknek, így Joe DiMeo újra tud saját kezével enni, vagy éppen mosolyogni.
A teljesen mesterséges szívnek nevezett készülékkel fél évig is elélhetnek azok, akik végzetes szívelégtelenségben szenvednek, de még várniuk kell a szívátültetésre.
Az Illinois-i Egyetem kutatói a csontképződéshez szükséges mineralizációt vizsgálták. Az eredményeiket a csontképződési rendellenességek kezeléséhez is felhasználhatják.
Az ezredforduló óta 54 százalékkal nőtt a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma, és mindenhol egyre nagyobb eséllyel fordulnak elő futótüzek. A Lancet orvosi folyóiratban több mint száz szakértő hívja fel a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátórendszer idén látott leterheltsége mindennapossá válhat, ha nem lépünk fel keményebben a klímaváltozás ellen.
Nemcsak a működésétől, az árától is hiperventillálni fogunk: az aktatáskányi légzőkészülék 15 000 dollárba kerül.
Az Obamacare létrehozásában is központi szerepet betöltő Ezekiel Emanuel még tavaly is azt mondta, hogy az amerikaiak túl sokáig élnek, és életük utolsó éveit nem emberhez méltó állapotban töltik, ezért ő minden antibiotikumot, vakcinát és más, az élettartam meghosszabbítását célzó beavatkozást és gyógyszert megtagad majd, ha egyszer megéri a 75-öt.
A hallucinogén gombákban található pszilocibin terápiás alkalmazása az első eredmények szerint minden más kezelést és gyógyszert ver a depresszió, a szorongás vagy a poszttraumás stressz csökkentésében. A pszichoaktív gombákat két államban dekriminalizálták, és egyre több klinikai vizsgálatban kutatják hatásaikat.
Alig kezdődött el az állatiméreg-kutatás forradalma, a toxinokból készült gyógyszerek máris milliók életét mentik meg évente, és a mérges állatok által okozott százezernyi haláleset sem azért következik be, mert ne lenne ellenszer. Eljutottunk oda, hogy egymás mellett létezik a hipermodern toxinkönyvtárakon alapuló gyógyszerfejlesztés és az archaikus ellenszergyártás.
Az elérhető legjobb COVID-19 elleni kezelést kapta Donald Trump, a világ vezető szuperhatalmának elnöke. Mire jó az antivirális koktél, a remdesivir, a famotidin és a dexametazon? És ha ennyire hatásosak, miért Trump az egyetlen a világon, aki ezt a kezelést kapja?
Évszázadokkal az egysejtű mikroorganizmusok felfedezése után derült ki, hogy a legtöbb baktérium olyan komplex kommunikációs rendszerrel bír, amivel a saját fajtáján kívül a jóval fejlettebbnek számító eukariótákkal és az emberrel is információt cserél. Az univerzális kémiai nyelv megismerése révén lehetővé válik a baktériumok által inspirált technológiák kifejlesztése, és az ember túlléphet a fenyegető antibiotikum-rezisztencia problémáján.
Az amerikai alváskutatók társasága szerint az évi kétszeri óraátállítás miatt nő a szívproblémák, a sztrók és a közlekedési balesetek kockázata, és több az orvosi hiba is, ezért a nyári időszámítást el kell törölni.
Holland kutatók szerint az LSD mikrodózisokban adagolva káros mellékhatások nélkül fejt ki fájdalomcsillapító hatást, így jobban beválhat, mint a komoly függőséget okozó opioid szerek.
Amerikai kutatók kísérlete mutatta ki, hogy a placebo még akkor is nyugtató hatással van az érzelmi stresszt átélőkre, ha tudják, hogy nem igazi gyógyszert vettek be. A változás az agyi elektromos aktivitásban is megmutatkozott.
Az egyre szívósabb baktériumok számlájára hamarosan több millió halálesetet lehet írni évente, de egy középkori angol piócáskönyvben talált recept megoldhatja a szuperbaktériumok problémáját: csak egy kis hagyma, fokhagyma, bor és marhaepe kell hozzá.
Június végén három olyan tudományos vizsgálat eredménye jelent meg egyszerre, amelyek először vizsgálták humán embriók génszerkesztésének ártalmatlansági és hatékonysági mutatóit. A kutatók szerint megjósolhatatlan, hogy milyen módosítást végez az immár klasszikusnak számító technológia, a CRISPR–Cas9 a petesejtből és hímivarsejtből éppen összeálló embrión.
Orvostörténeti jelentősége vitathatatlan, de azt a mai napig nem tudni pontosan, hogyan és miért halt meg alig 47 éves korában a gyermekágyi láz felszámolásának magyar apostola.
Mivel a COVID-19 áldozatainak jelentős része nem közvetlenül a koronavírus miatt, hanem másodlagos bakteriális fertőzésekben hal meg, tömegesen vetnek be antibiotikumokat, amivel párhuzamosan nő a baktériumok ellenálló képessége is.
A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.
A brit Wellcome Trust Sanger Intézet Rák-Genom Projektjének kutatói organoidok, azaz mesterségesen növesztett daganatkezdemények segítségével fejtették meg, hogyan lépnek kapcsolatba egymással a rákos sejtek.
A műtéteket segítő robotok egyelőre nem bizonyultak jobbnak az embernél, de a milliméter alatti tartományban is működtethető MUSA áttörést hozhat a robotsebészetben.
Majmokon már sikeresen tesztelték a mély agyi stimuláció módszerét az altatásból való felébresztéshez, és a makákók agyában, úgy tűnik, sikerült megtalálni a tudatosságért felelős régiót.
A cég mesterséges intelligenciája lenyomta a radiológusokat a mellrák diagnosztizálásában, így a jövőben nagy terhet vehet le az egyre fogyó szakorvosok válláról.
A titkos projekt elvileg egy olyan adatbázis felállításához kell, ami az orvosok dolgát könnyítené meg, de az orvosokat és a betegeket erről nem kérdezték meg. A hirdetési bizniszt viszont az ilyen adatok hajtják csak igazán.
Az Egyesült Államokban már több mint 200 ezer halálesetet okozó opioidválság elleni harcban most a mély agyi stimuláció módszerét vetik be.
Az orvosi képalkotó berendezések információit hatékonyabban értékeli ki a mélytanulással operáló mesterséges intelligencia, mint a szakorvosok. Az algoritmusok a diagnózis felállításában is jobbak pár százalékkal, derül ki egy átfogó brit kutatásból.
Az orvosok szerint a fiúnak, aki Pringles-diétáját néha egy kis sonkával és kolbásszal is kiegészítette, vitamin- és ásványianyag-hiány miatt romlott súlyosan a látása.
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Bár készítője a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használta fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
Nemcsak, hogy együtt jobban hatnak a gyógyszerek, de sokkal könnyebb is betartani a terápiát, ha 4-5 helyett egyetlen tablettát kell bevenni.
A profi sportolók hiába ügyelnek jobban az átlagnál a szájhigiéniára, a sportitalok és az energiaszeletek mértéktelen fogyasztása miatt nem csak a fogaik romlanak, de a teljesítményük is.
Az eddigieknél sokkal tökéletesebben imitálja a valódi látószervet a Pennsylvania Egyetem biomérnökei által kidolgozott műszem.
Kínában titokban már zajlanak azok a kísérletek, amelyek során emberi sejteket ültetnek majomembriókba. A cél, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket állítsanak elő transzplantációkhoz.
Ma a páciens általában akkor jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, ha már kialakult a betegsége, és utána próbálják az orvosok kezelni a problémát gyógyszerekkel vagy különböző beavatkozásokkal. Létezik alternatíva?
Az orvosprofesszorok 1192 eset vizsgálata után jutottak arra a konklúzióra, hogy a műtétek akár kisebb péniszt vagy merevedési zavart is eredményezhetnek, ráadásul sok a sarlatán.
Egy tajvani nő egyszerű fertőzésgyanúval ment kórházba a bedagadt szemével, helyette négy karcsúméhet távolítottak el a könnycsatornájából.
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.