A koronavírus-járvány megfékezését célzó, sokak mindennapi életét felforgató intézkedések különböző reakciókat váltanak ki: vannak, akik szerint aránytalanul túlreagáljuk a járványt, és korábbi esetekhez vagy a szezonális influenzához hasonlítják a koronavírus-fertőzést. A számok azt mutatják, hogy most sokkal nagyobb a baj.
A brit Wellcome Trust Sanger Intézet Rák-Genom Projektjének kutatói organoidok, azaz mesterségesen növesztett daganatkezdemények segítségével fejtették meg, hogyan lépnek kapcsolatba egymással a rákos sejtek.
A műtéteket segítő robotok egyelőre nem bizonyultak jobbnak az embernél, de a milliméter alatti tartományban is működtethető MUSA áttörést hozhat a robotsebészetben.
Majmokon már sikeresen tesztelték a mély agyi stimuláció módszerét az altatásból való felébresztéshez, és a makákók agyában, úgy tűnik, sikerült megtalálni a tudatosságért felelős régiót.
A cég mesterséges intelligenciája lenyomta a radiológusokat a mellrák diagnosztizálásában, így a jövőben nagy terhet vehet le az egyre fogyó szakorvosok válláról.
A titkos projekt elvileg egy olyan adatbázis felállításához kell, ami az orvosok dolgát könnyítené meg, de az orvosokat és a betegeket erről nem kérdezték meg. A hirdetési bizniszt viszont az ilyen adatok hajtják csak igazán.
Az Egyesült Államokban már több mint 200 ezer halálesetet okozó opioidválság elleni harcban most a mély agyi stimuláció módszerét vetik be.
Az orvosi képalkotó berendezések információit hatékonyabban értékeli ki a mélytanulással operáló mesterséges intelligencia, mint a szakorvosok. Az algoritmusok a diagnózis felállításában is jobbak pár százalékkal, derül ki egy átfogó brit kutatásból.
Az orvosok szerint a fiúnak, aki Pringles-diétáját néha egy kis sonkával és kolbásszal is kiegészítette, vitamin- és ásványianyag-hiány miatt romlott súlyosan a látása.
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
Művészi igényű és megdöbbentően részletes anatómiai ábrákat tartalmaz a 20. század közepén keletkezett Pernkopf-atlasz. Bár készítője a Harmadik Birodalom kivégzett ellenségeinek holttestét használta fel, a könyv annyira pontos és hiánypótló, hogy idegsebészek a mai napig forgatják.
Nemcsak, hogy együtt jobban hatnak a gyógyszerek, de sokkal könnyebb is betartani a terápiát, ha 4-5 helyett egyetlen tablettát kell bevenni.
A profi sportolók hiába ügyelnek jobban az átlagnál a szájhigiéniára, a sportitalok és az energiaszeletek mértéktelen fogyasztása miatt nem csak a fogaik romlanak, de a teljesítményük is.
Az eddigieknél sokkal tökéletesebben imitálja a valódi látószervet a Pennsylvania Egyetem biomérnökei által kidolgozott műszem.
Kínában titokban már zajlanak azok a kísérletek, amelyek során emberi sejteket ültetnek majomembriókba. A cél, hogy emberi sejtekből álló emberi szerveket állítsanak elő transzplantációkhoz.
Ma a páciens általában akkor jelenik meg az egészségügyi ellátórendszerben, ha már kialakult a betegsége, és utána próbálják az orvosok kezelni a problémát gyógyszerekkel vagy különböző beavatkozásokkal. Létezik alternatíva?
Az orvosprofesszorok 1192 eset vizsgálata után jutottak arra a konklúzióra, hogy a műtétek akár kisebb péniszt vagy merevedési zavart is eredményezhetnek, ráadásul sok a sarlatán.
Egy tajvani nő egyszerű fertőzésgyanúval ment kórházba a bedagadt szemével, helyette négy karcsúméhet távolítottak el a könnycsatornájából.
A londoni betegnek egy HIV-rezisztens donortól származó őssejteket ültettek be. A tizenegy éve történt első sikeres HIV-kezelésről így már kijelenthető, hogy nem anomália volt.
A társadalom ijesztő mértékben öregszik, és közel az a pont, hogy nem lesz elég emberi munkaerő az idősek ellátására. Drajkó Zsombor, a Semmelweis Egyetem klinikai szakorvosa szerint a robotok egyre elterjedtebbek az egészségügyben, de sok feladatot nem tudnak megoldani, és gyakran az ember is ellenérzéssel viseltetik irántuk.
A RAAS-gátlók a vérnyomás csökkentése nélkül is képesek a vesefunkciók javítására, és a kötőszöveti átalakulás folyamatába is képesek beavatkozni, mutatta be Molnár Ágnes a Budapest Science Meetup-on kutatásaik eredményeit.
Szalay Kristóf a vizionárius kategóriában jutott be a legjobbak közé az MIT Technology Review európai listáján. Találmánya az emberi sejtekben zajló folyamatok számítógépes szimuláció útján történő megértéséhez visz közelebb.
Élő donor esetében már korábban is születtek gyerekek méhátültetés után, de a most bejelentett brazil műtét volt az első alkalom, hogy egy halott nőből átültetett méhet sikerült megtermékenyíteni.
Egyszerű plágiumkereső szoftverekkel kiszűrhető volna a cikkek 63 százalékában tetten érhető szerzői jogsértés – állítják a jelenséget feltáró orvosetikusok.
Több száz betegen segített már az agyműtét előtti fMR vizsgálat. Kozák Lajos Rudolf a szeptemberi Budapest Science Meetupon elmagyarázta, hogyan működik ez a diagnosztikai eljárás, és a klinikai tapasztalatokról is beszélt.
Nemrég derült ki, hogy a szinapszisok működését nemcsak a genetika, hanem a gondolatok és az emlékezet is befolyásolja. Hogy ez miként történik, azt kutathatja Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársa.
A filmet idéző kísérletből kiindulva sikerülhet összekötni egymással az agy olyan részeit, amelyek már nem kommunikálnak egymással, és ez a stroke-osokon is segíthet.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.
Minden 125. brit állampolgár egy biobanknak adományozta egészségügyi adatait, hogy a kutatók egyenlő feltételek mellett használják fel őket a betegségek mechanizmusának megértése érdekében. Jöhet a gyógyszerforradalom?