Az Európai Unióban 2015-2016 között minden harmadik szexuálisan kizsákmányolt gyerek magyar volt, és azóta csak annyit javult a helyzet, hogy több áldozatot sikerül azonosítani. De hogyan lehetne kimenekíteni őket ebből a brutálisan bántalmazó helyzetükből?
A dajkaterhesség és béranyaság globális jelensége a fizetőképes elitnek nyújtott biológiai szolgáltatás vagy az emberkereskedelem szülőkorban lévő fiatal nőkre korlátozott verziója? Erre a kérdésre kereste a választ Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének csütörtöki pódiumbeszélgetése.
A modern kori rabszolgatartás átszövi a mindennapjainkat: ott van a telefonban, a laptopban, a ruhákban, sőt az ételben is, amit megeszünk. De mit tehet az átlagvásárló azért, hogy ne finanszírozzon visszataszító, korrupt rendszereket?