Bár Habsburg uralkodóként az egész birodalomért felelt, Mária Teréziát nem véletlenül tartották a magyarok királynőjének – a hazai nemesség az „Életünket és vérünket!” kiáltással állt mellé. Tanügyi és vámrendelete alapvetően határozta meg Magyarország sorsát, de férjével és 16 gyermekével is bensőségesebb kapcsolatot ápolt annál, amit a korszellem diktált.
Mitől vált az ünnep nemzetivé? Kiket tudott megszólítani a Szent István-kultusz, és kiket nem? Milyen nemzeti szentekkel versengett az államalapító király a 19. századi többnemzetiségű Magyar Királyságban?
A bécsi iskola a közép-európai művészet legérdekesebb kérdéskörei közé tartozik. A bölcsészeket máig izgalomban tartó szellemi műhelyről és annak szerteágazó hatásairól nemrég a Cseh Tudományos Akadémián rendeztek konferenciát.
1918 őszén a magyarság több évszázados vágyát teljesítette be, ám az ország új vezetői lehetetlen feladatra kaptak felhatalmazást. Magyarországnak úgy kellett volna függetlenül boldogulnia, hogy külföldön nem voltak barátai, és a társadalom is végletesen megosztott volt.