A kultikus sorozat sikere annak is betudható, hogy történetei nem szakadtak el túlságosan a történelmi valóságtól. Megnéztük hát, hogy alakult a legendás ereklyék sorsa igazából.
A ma száz éve véget ért első világháborút mindjárt egy nagy stratégiai hibával kezdte a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia. A monarchia 1,8 milliós serege rövid idő alatt csaknem egymillió embert veszített halál vagy sebesülés miatt. A magyar huszárok azért megtették az oroszok ellen, amit csak tudtak: a limanovai csatáért a lengyelek a mai napig hálásak.
1918 őszén a magyarság több évszázados vágyát teljesítette be, ám az ország új vezetői lehetetlen feladatra kaptak felhatalmazást. Magyarországnak úgy kellett volna függetlenül boldogulnia, hogy külföldön nem voltak barátai, és a társadalom is végletesen megosztott volt.
Úgy tekintettek az ország egy-egy részére, mint saját birtokukra. Gazdasági és politikai felemelkedésük érdekében bárkivel hajlandók voltak összefogni, és nagy hatékonysággal szigetelték el az Árpád-ház utolsó királyait.
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.
A szigorú önmegtartóztatásban élő katharok hittek a nemek egyenlőségében, nem ettek húst, nem harcoltak, és nem is házasodtak. A 13. század elején a pápa uszítására dicstelen szent háborút folytattak a szekta ellen, ami kapóra jött a Franciaországot egyesíteni akaró királyoknak.
A háborúzás és a káosz kora esett egybe a nindzsák fénykorával Japánban. A nindzsák nagy tudással járó mestersége apáról fiúra szállt, feladatukat sokszor nem is harccal, hanem ármánykodással teljesítették. A szamurájokkal szemben nekik az eredmény volt a legfontosabb, eszük ágában sem volt feláldozni magukat holmi szent célért.
A legendás étvágyú Nagy Katalin cárnő, II. Henrik húsz évvel idősebb „dajkája”, és Theodora, akiért a bizánci császár jó pár tabut ledöntött. Na meg Lola Montez, az első vérbeli celeb.
Miféle törvény fölött őrködött Wyatt Earp, aki személyesen tanította be John Wayne-t? Mi mindent tett meg a szerelméért egy magyar prostituált? Mennyit ivott valójában Sam Houston, és hajlandó volt-e felnőni saját legendájához Davy Crockett? Volt egyszer egy vadnyugat, de tényleg.
Kik lehettek a sötétebb bőrű „fekete magyarok”, akiket István legyőzött, és a varégok, akiket letelepített? Ki volt az utolsó törzsfő, aki szembement István király keresztény államiságával? Hogy kaparintotta meg István Bécset a német-római császártól?
Éhínségekhez, háborúkhoz, népvándorlásokhoz, teljes civilizációk felvirágzásához és eltűnéséhez is vezetett az elmúlt évezredekben az éghajlat változása a Földön. Mi jöhet még?
Már a 7. században elhangzott, hogy Allah akbar!, amikor az új hitüktől felvillanyozott arabok történelmük során először léptek fel egységesen, és egymás után hódították meg a perzsák, illetve Bizánc kezében lévő területeket. Hódításaikat csak Konstantinápoly volt képes megállítani.
Bizánc a 7. század elején élte át története egyik legnagyobb válságát. Két világ csapott össze: az egyik oldalon a keresztény Bizánc, a másik oldalon a perzsa Szászánida állam a zoroasztrizmus misztikus világával. Hogyan segítette mindez Mohamed eljövetelét?
Amputált lábú diplomatából lett kém; vadítóan szép színésznő, aki az első filmes meztelenkedés mellett egy haditechnikai újítást jegyez; a francia ellenállók oldalán harcoló új-zélandi jövevény; és az idegenlégió egyetlen női tagja, aki a Bir Hakeim-i kitörést vezette.
Óriási erőforrások mozgósításával épültek a történelem legnagyobb határvédelmi rendszerei, de csak egy ideig voltak képesek feltartóztatni az ellenséget. Magyarországon nem volt rabszolgatömeg, hogy falat építsen, de a természet segített.
Az 1200-as évek menekültjei, a kunok együttélése a magyarokkal eleinte véres konfliktusokkal járt, de századok teltek el, és a háborúkban jeleskedő jövevények végül beolvadtak, pedig egyszer még el is adták a földjüket.
Az első búvárhajó az 1600-as években merült a Temze mélyére, de a tengeralattjárók fejlesztését a 20. század háborús ambíciói pörgették fel igazán. Gáláns osztrák-magyar tisztek, 9000 elsüllyesztett német civil, napokig tartó cápahorror a tengeralattjárók történetében.
50 évvel ezelőtt belülről próbálták megreformálni a szocializmust Csehszlovákiában. Bár Kádár eleinte megpróbált közvetíteni Dubcek és Brezsnyev között, nem járt sikerrel: a vértelen ellenállást kemény megtorlás követte. Prágai tavasz magyar szemmel.
Ki mindenki írta be nevét a magyarok közül az űrkutatás történetébe, mielőtt Farkas Bertalan és Magyari Béla kalandja elkezdődött? Miért Farkas Bercit választották, és milyen kajákat vitt az űrbe? Van-e élet a Masat-1 után?
Negyvenezer halottja volt a budapesti harcoknak a második világháborúban, az épületek harmada elpusztult, a nők 5-6 százalékát megerőszakolhatták. A lakosság hónapokig tartó fagyoskodás, éhezés és bujkálás után még hosszú ideig híján volt az élelemnek, a közlekedés szinte lehetetlenné vált. Hogyan élte túl ezt a főváros, és hogyan kezdődött az újjáépítés?
Messzebb juthattak az ókori hajózó népek, mint korábban gondoltuk. Amerikában találtak nehezen magyarázható föníciai leleteket, ókori görög felfedezők pedig Észak-Európában kalandoztak. Az inkább szárazföldön hódító rómaiak a Nílus forrását keresték Afrikában, néhányan közülük pedig eljuthattak Kínába is.
A tudomány számon tart a történelem előtti időkben komolynak mondható özönvizeket, de olyanra, ami az egész emberiséget megsemmisítette volna, nem találni nyomokat. Több lokális katasztrófa azonban történhetett, amelyeket megdöbbentően hasonló legendák formájában őriz a kollektív emlékezet.
Március 15-e kevésbé ismert arcai: a rab, akit Táncsics börtönében felejtettek, illetve a valószínűleg élete egyik legkínosabb pillanatát átélő Jókai Mór. Bónusz: Petőfi magánéletére is pezsdítőleg hathatott a forradalom!
Az Assassin’s Creedben megörökített legendás síita szekta tagjait Európában évszázadokig mindenre elszánt, drogos orgyilkosoknak tartották. Holott a valóságban igen taktikus vallási és politikai küzdelmet folytattak Perzsiában és Szíriában. Az igaz viszont, hogy eszközük a gyilkosság volt.
A zűrös alakok mihaszna gyülekezetének indult légió ma ütőképes, modern hadsereg, amely 24 órán belül a világ bármely pontján bevethető. Fennállása óta bármilyen származású, nemzetiségű, vallású embert befogad. A légióban a kezdetek óta 600 ezer ember fordult meg, köztük 4000 magyar.
A luddita mozgalom alapvető célja a bérekkel kapcsolatos engedmények kikényszerítése volt, amiben a géprombolás inkább eszközszerepet töltött be. A ludditák sehol nem fogalmaztak meg távolabbra mutató politikai célokat. Kik lehetnek a géprombolók mai követői?