Az 1923-ban törvényileg elrendelt Alföld-fásítás ötlete a mai kormányzati klímastratégiában is tetten érhető, holott az ökológia jelen állása szerint a rohamosan sivatagosodó Duna-Tisza közén nem az összefüggő rengetegek, hanem az ártéri ligeterdőkkel, mezővédő fasorokkal tarkított mozaikos ökoszisztémák jelenthetnének valódi megoldást.
A tarvágásos erdőgazdálkodást nem most éri először kritika: Kaán Károly, a magyar természetvédelem atyja már 1911-ben is az erdők védelmét szolgáló szálalásos vágást szorgalmazta. Csakhogy a reformoknak, mint azt a Fortepan-archívum 20. századi felvételei tanúsítják, sem a két világháború, sem Trianon, sem a szocialista tervgazdálkodás nem kedvezett.
Hogyan viszonyul a politika a természeti értékek megőrzéséhez? Hányszor és milyen formában szerepelt a környezetvédelem ügye a magyar újságokban a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben? Jankó Ferenc geográfus, az ELTE TTK egyetemi docense megszámolta.