Dirk Oschmann a német egyesítésről szóló könyvében azt írja: nem lehet úgy demokráciát építeni, ha abból a társadalom egy jelentős csoportja teljesen kiszorítva érzi magát. A német szélsőjobb keleti szárnyalása szerinte univerzális problémára mutat rá.
Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina 2030-ra tervezett csatlakozása sok jogos aggodalomra ad okot, de a munkaerőhiánnyal küzdő nyugat-európai országokat a csatlakozási folyamat gyorsítására ösztönözheti a lehetőség, hogy hozzáférhetnek ezen országok munkaerőpiacához.
Ebben a bizonytalan helyzetben Magyarország elköteleződése a kínai gyártók iránt nemcsak gazdaságilag és környezetvédelmileg megkérdőjelezhető lépés, de politikai hazardírozásnak is tűnik.
Olaf Scholz szakított a merkeli örökséggel, amely mindent az exportnak rendelt alá, de a Kínától való függőség felszámolása nem kis feladat: a német autóipar első számú célpiacáról van szó.
Európa gazdaságának tartósan szüksége lesz bevándorlókra, méghozzá nagy számban, de ez még a leginkább nyitott nyugat-európai országokban is komoly társadalmi feszültségekhez vezet.