Az egyik bitcoinbánya egy óra alatt annyi káros anyagot bocsát ki, mint 203 ezer kilométer autózás

Miközben a bitcoin árfolyama november elején áttörte a 7000 dolláros határt, az egekig nőtt a kriptovaluta előállításához szükséges elektromosáram-fogyasztás is. Világszerte egyre több energiazabáló számítógépet állítanak a bitcoinbányászat szolgálatába.

Az Alex de Vries kriptovaluta-elemző által megalkotott index szerint a mai árak mellett a bitcoinbányászok több mint 25 terawattórányi elektromos áramot fogyaszthatnak el évente úgy, hogy az üzlet még jövedelmező legyen. Ez valamivel több, mint amennyit a 186 millió lakosú Nigéria évente felhasznál.

A bitcoinbányászat azért ilyen energiaigényes, mert a rendszer komoly hardverhátteret követelő számítások árán állítja elő a kriptovalutát. De nem a bitcoin az egyetlen, a techóriások óriási szerverparkjai is falják az energiát. A Global Sustainability Initiative jelentése szerint 2020-ra a technológiai cégek felelnek majd a globális kibocsátás 3 százalékáért, igaz, eközben nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy más iparágakban csökkenjen az emisszió. A Google azt ígéri, 2017-től kizárólag megújuló energiával működteti hatalmas adatközpontjait, amelyek a Föld 15 pontján üzemelnek Észak-Amerikától Délkelet-Ázsiáig. Sőt, tavaly mesterséges intelligenciát vetett be, hogy visszafogja a fogyasztást, amely nemcsak a Föld légterében, hanem a Google főkönyvében is nyomot hagy.

Ettől még tény, hogy a bitcoingyártás pazarlással jár. Mivel naponta kb. 300 ezer tranzakció történik, az előbbi adat alapján minden egyes tranzakció 215 kilowattórányi áramot fal fel, ami bőven elég két Tesla-akkumulátor feltöltéséhez vagy egy energiatakarékos hűtő működtetéshez – egy éven keresztül. Egy átlagos amerikai háztartás 901 kilowattórányi áramot fogyaszt egy hónapban, tehát egyetlen tranzakció a kriptovalutával egy kényelmesen berendezett amerikai családi ház egyheti áramszükségletével ér fel.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a de Vries nevéhez fűződő számítást sokan túlzónak tartják, Marc Bevand kriptovaluta-szakértő például az előbbi érték harmadára, 7,7 terawattórára becsüli a bitcoin éves áramigényét.

A Bitcoin fogyasztása 2015 óta különösen kiugró a hagyományos digitális fizetőeszközökhöz képest. Ennek oka, hogy a bitcoin dollárban mért ára egyenesen arányos azzal az árammennyiséggel, amellyel a valuta még nyereségesen előállítható. Ahogy az ár emelkedik, a bányászok egyre több számítógépet vetnek be.

Lehetetlen kideríteni, pontosan mennyi áramot használ a bitcoinhálózat, de egy gyors számolással megbecsülhető, hogy mekkora lehet a minimális energiaszükséglet, feltéve, hogy a bányászok kizárólag a leghatékonyabb számítógépeket használják, amelyek nem pazarolnak energiát például hőveszteség formájában. Így kalkulálva a teljes bányászati kapacitás kevéssel egy gigawatt fölött lehet, a globális bitcoinipar működtetéséhez szükséges energia pedig 821 940 átlagos amerikai otthon áramigényével ér fel.

Ha nem a cikk elején szereplő, pesszimistább számításból, hanem a minimális energiafelhasználást feltételező módszerből indulunk ki, egyetlen bitcointranzakcióval 77 kilowattóra energia hussan el, amiből egy tehetős és fenntartható hollandiai háztartás közel két hétig elműködik. Még a derűlátóbb becslés mellett is látszik tehát, hogy a bitcoinipar szén-dioxid-kibocsátása komoly problémát jelent.

Egy óra a kínai bitcoinbányában

De Vries egy belső-mongóliai, tehát kínai bitcoinbánya elérhető adataiból kiszámolta, hogy ez az egyetlen termelőegység óránként 24-40 tonna szén-dioxidot kibocsátásáért felelős, bitcoinonként ez a mennyiség 8-13 tonna. Egy átlagos európai autó kilométerenként 0,1181 kilogrammot ereget ki a gázból, tehát a belső-mongóliai bitcoingyár óránként 203 ezer kilométer autózással felérő szén-dioxid-mennyiséget bocsát a levegőbe.

A bitcoin árával természetesen együtt nő az előállításához szükséges áram mennyisége, illetve a károsanyag-kibocsátás is. Annak érdekében, hogy a fizetési rendszer megbízhatóan, decentralizáltan működjön, egyszersmind költségesnek és pazarlónak kell lennie – írta a Vice.

A hálózat energiaéhsége mellett a tranzakciós kapacitása kicsi, bár a beígért fejlesztések, például a SegWit2x (a bitcoin blokklánc-leágazásainak egyike), azzal kecsegtetnek, hogy legalább megkétszerezik a tranzakciós sebességet, és csökkentik a rendszer túlterheltségét. A bitcoinnak ugyanakkor szakértők szerint ennél jóval hatékonyabbá kell válnia ahhoz, hogy felvegye a versenyt a bankkártyarendszerrel.