Kanada egyes tartományainak lakói negyedévente csinos összeget kapnak az államtól, amit arra költenek, amire akarják. De hogyan segít az adóújraosztás az emisszió visszafogásában, és mi kellene ahhoz, hogy Magyarországon is bevezessék a rendszert?
A tengerfenéken évszázadok óta nyugvó karbonkészletek felkavarása nem tűnik túl jó ötletnek, egy friss kutatásból pedig most kiderült, hogy pontosan mennyire nem az.
Ha minden jól megy, jövőre csökken a kibocsátás. A klímakutatók szerint fontos mérföldkőről van szó.
Gianluca Grimaldának a Kieli Világgazdasági Intézet három napot adott, hogy megjelenjen a munkahelyén, csak a kutató éppen Pápua Új-Guineában van, innen pedig teherhajóval kívánt eljutni Németországba.
Az északi ország épületeit a tanyaházaktól a legmodernebb építészeti csodákig egy fontos szempont köti össze: hagyományosan alacsony a klímaköltségük, és nagyszerűen illeszkednek a tájba. Ezt egyszerre magyarázza a norvégok természetszeretete és a klímaváltozás miatti aggodalom.
Egy londoni cég szerint az I-6 F2 szatelit karbonköltségét többek között egy ruandai napelemfarm és egy ghánai közösségi faültetés támogatásával dolgozták le, a műholdat a SpaceX hordozórakétája, a Falcon 9 juttatta el az űrbe.
Egy emisszófigyelésre szakosodott kanadai cég műholdja rögzítette a marhacsordák metánkibocsátását, a felvételektől hosszabb távon azt várják, hogy segítik az iparág károsanyag-kibocsátásának csökkentését.
Egyre nagyobb az igény a tiszta energiára, 2021-ben először fordult elő, hogy az áramfogyasztás 10 százalékát nap- vagy szélerőművek állították elő. A felhasznált áram 38 százaléka származik tiszta forrásból, ha a trendek folytatódnak, akár még a másfél fokos klímacél is összejöhet.
A világ legnagyobb autógyártója 70 milliárd dollárt szán az elektromos autók fejlesztésére, de a cég vezérigazgatója szerint 2030-ra csupán a Toyota eladásainak harmadát teszik majd ki ezek a járművek. A vállalat igazgatója a hibridekben és a hidrogénmeghajtású autókban látja a jövőt.
17 grammal kevesebb vörös húst esznek az angolok naponta, mint tíz évvel ezelőtt, de a csirke és a hal jobban fogy, mint korábban. Megnőtt a vegetariánusok száma is, de ahhoz, hogy érdemben csökkenteni lehessen az üvegházhatású gázok kibocsátását, még ennél is kevesebb húsnak kell fogynia.
Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a perm-triász kihalási eseményt követően megindult az algavirágzás, ezzel együtt pedig olyan ördögi kör vette kezdetét, amiből a nagy kihalási esemény által megnyirbált ökoszisztémák 3 millió éven keresztül nem tértek magukhoz. Most is vannak arra utaló jelek, hogy egy ilyen időszak küszöbén áll a bolygó.
Csökkenthették volna a dízeljárművek által kibocsátott szennyezést, de összebeszéltek, és nem tették. A Mercedest gyártó Daimler is benne volt a kartellben, de megúszta a bírságot.
Az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszínnek akarja minősíteni a Nagy-korallzátonyt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter szerint viszont ez a világ legjobban óvott zátonya, amire a kormány rengeteg pénzt költött. Valószínű, hogy ez sem lesz elég.
A klímaváltozásról szóló kötelező oktatás bevezetését szorgalmazza az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Ha elfogadják a javaslatot, a diákok 2025-től már mindenhol tanulnának a témáról, szakértők szerint ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon a zéró emissziós célkitűzés.
Egy nemrégiben megjelent kutatás szerint a vonóhálós halászatnak nagyjából ugyanakkora a széndioxid-kibocsátása, mint a légiközlekedésnek. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a túlhalászat kerülése a tengeri élővilágnak, a bolygónak, hosszabb távon pedig a fogásnak is jót tenne.