Magyar kutatónak is köszönhető a felfedezés, miszerint megegyezik a Nap és a világűr átlagos kémiai összetétele

A Nature legutóbbi számában jelent meg az a közlemény, amely a 2016 februárjában pályára állított Hitomi röntgencsillagászati műhold felfedezéséről számolt be. Az obszervatórium fejlett színképelemző berendezésével (Soft X-ray Spectrometer, SXS) a korábbinál jóval részletesebben vizsgálta az égbolt röntgensugárzását. Werner Norbert, az ELTE-MTA Forró Univerzum Kutatócsoportjának asztrofizikusa a Perseus-galaxishalmaz megfigyelésének a megtervezésében vett részt. A 240 millió fényévre lévő Perseus a röntgentartomány legfényesebb galaxishalmaza, amely a nevét adó csillagképben helyezkedik el. Több ezer galaxist tartalmaz, a galaxisok közötti teret pedig ritka, forró gáz tölti ki. Ez az 50 millió fokos intergalaktikus gázanyag a galaxishalmaz röntgenkibocsátásának forrása.

„A Hitomi röntgentávcső egyik legnagyobb erénye valóban a felbontásában, azaz a megfigyelések részletességében rejlett. A műszernek ugyanis harmincszor volt jobb a spektrális felbontása, mint korábban bármelyik másik detektornak. Márpedig ha egy műszer legalább tízszer pontosabban tud mérni a korábbiaknál, a kutatás szinte biztosan új felfedezésekhez vezet” – nyilatkozta Werner az mta.hu-nak.

A Hitomi egyik legfontosabb felfedezése, hogy a szupernóvák által termelt és szétszórt kémiai elemek közül a nikkel, a vas, a króm és a mangán ugyanolyan arányban vannak jelen a Perseus-galaxishalmazt kitöltő gázban, mint a Napban. Ez arra utal, hogy a Napnál sokkal korábban keletkezett Perseus-galaxishalmaz ugyanazon a kémiai evolúción és csillagképződési folyamaton ment keresztül, mint a Naprendszer.