A klímaváltozás és az erdőirtás miatt éheznek a bambuszmakik, már rég ki kellett volna halniuk
Tápanyagszegény diétára kényszerül egy amúgy is súlyosan veszélyeztetett lemurféle, az óriás bambuszmaki (prolemur simus). A fenyegető éhínség egyik kiváltó oka a klímaváltozás.
A Madagaszkáron élő lemurfaj életstílusa tökéletesen illeszkedik a bambusz növekedési ciklusaihoz. A makifélék családjába tartozó óriás bambuszmakik alapjáraton a fehérjében gazdag bambuszleveleket rágcsálják, amíg el nem jön a száraz évszak, amikor rövid időre megelégszenek a növény kemény, tápanyagszegény szárával. A száraz időszak általában augusztustól novemberig tart, utána a bambusz megint kihajt, a makik pedig visszatérhetnek dúsabb étrendjükhöz.
A klímaváltozás következtében azonban az esős évszak később, néha három hónapos késéssel köszönt be, ami erősen kihat a madagaszkári makipopuláció életére – derült ki, miután biológusok másfél éven át tanulmányozták több mint kétezer bambuszmaki táplálkozását. Míg a szélsőségeket jól tűrő bambuszt a szárazság nem veszélyezteti, a lemurokat igen: hónapokkal tovább kénytelenek a kemény szárat rágcsálni, ami nemcsak tápanyaghiányos, de a fogaikat is tönkreteszi. A jelenségnek a meglett és a fiatalabb bambuszmakik is elszenvedői -- olvasható a Current Biology folyóiratban közzétett tanulmányban.
A bambuszmakik fogazata egyébként táplálkozásuk miatt hasonló jegyeket mutat, mint a pandáké. Paleontológiai bizonyítékok vannak arról, hogy a bambuszra specializálódott fajok mindegyike sokkal nagyobb élettérnek örvendhetett korábban, mint manapság.
Az óriás bambuszmakik korábban a hat magyarországnyi méretű sziget nagy részét benépesítették, de ma már Madagaszkár keleti szélére szorultak, ahol rövidebb a száraz évszak. Az intenzív erdőirtás tetézi a bajt, a faj példányai kénytelenek elmenekülni megszokott élőhelyükről. Ha így megy tovább, az óriás bambuszmakiknak befellegzett, nem lesz hová visszahúzódniuk.
Kutatók szerint megoldaná a helyzetet, ha bambuszfolyosókat ültetnének az esőerdőbe, illetve ha öntözőrendszerrel támogatnák meg a vízellátást a száraz évszakban, ami a bambuszmakik mellett az őslakosok életét is megkönnyítené.
Az óriás bambuszmaki a legnagyobb bambuszmaki-faj. 1870-ben fedezték fel, majd nem sokkal később, a 20. században egyszer már azt hitték, kihalt. Ám 1972-ben újra felbukkantak a példányai, amelyek azóta is fenyegetettségben élnek a klímaváltozás és gyorsan zsugorodó életterük miatt. Az óriás bambuszmaki 1996-ban került fel a súlyosan veszélyeztetett fajok listájára. A lemuroknak világnapot is rendeztek október 27-én.