A mesterséges intelligencia képes felismerni a hamis rajzokat
Mesterséges intelligencia segítheti a műértők munkáját, miután a gépi intelligencia egyik formája, az emberi agy működését modellezni igyekvő rekurrens neurális hálózat egy tanulmány szerint képes megkülönböztetni a hamisított képet az eredetitől.
A New Jersey-i Rutgers Egyetem és a hágai Atelier for Restoration & Research of Paintings kutatói a Picasso, Matisse, or a Fake? (Picasso, Matisse vagy kamu?) című tanulmányban foglalták össze eredményeiket. amelyek szerint a mesterséges intelligencia képes megállapítani, melyik mű hamis, pusztán a tollvonások elemzésével.
Az összefoglaló szerint a kutatók elsősorban ismeretlen eredetű művek szerzőinek meghatározásához szerették volna segítségül hívni a technikát, ehelyett azonban egy rajzhamisítók elleni csodafegyverre bukkantak.
Ember erre nem képes
Egy mű hitelességének és a szerző kilétének megállapítása mindig is nagy kihívás volt a tudomány számára. A műelemzésnek ez az ága elsősorban a művész stílusjegyei alapján igyekszik meghatározni a mű eredetiségét. Ebben olyan technikai módszerek is segítségére lehetnek, mint a vászon elemzése laboratóriumi módszerekkel: radiometrikus kormeghatározással, infravörös színképelemzéssel, gázkromatográfiával.
A technikai elemzésekből rengeteg adat jön ki, de nem mindig születik egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy a vizsgált mű hamis vagy igazi: azt sok esetben továbbra is az adatokat elemző embernek kell eldöntenie.
Az új tanulmányban a kutatók háromszáz, Pablo Picassótól, Henri Matisse-től, illetve Egon Schielétől származó (és még néhány egyéb) rajzzal kínálták meg a mesterséges intelligenciát, amely a művek elemzésével nyolcvanezer különböző egyedi toll- és ceruzavonást határozott meg, majd megtanulta, hogy melyik vonás melyik művészhez tartozik, illetve hogy milyen eltérések adódhatnak a vonal vastagságában aszerint, hogy mennyire nyomta rá a művész a ceruzát a papírra – foglalta össze a kutatás tanulságait az Artnet.com.
Az eredmény: a mesterséges intelligencia az esetek 80 százalékában képes volt meghatározni egy mű szerzőjét. Ennél is átütőbb eredmény volt azonban, hogy a gép minden egyes hamisítványt felismert, amelyet eléraktak, és ehhez elég volt egyetlen vonást elemezni a műből. „Ember erre nem képes” – mondta Ahmed Elgammal a Rutgers Egyetemről, a tanulmány egyik szerzője.
Olcsó technika, de megvannak a korlátai
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia a tudományos műalkotás-elemzés költségkímélő alternatívája lehet, különösen a kevésbé drága, papírra készült munkák esetében.
Míg egy profi hamisító a megfelelő anyagok használatával viszonylag könnyen becsaphatja a szakértő emberi szemet, a művész kezét nem kérheti kölcsön, így a mesterséges intelligenciát jó eséllyel nem képes megtéveszteni. A tanulmányban a vonalvezetést a művészek akaratlan aláírásaként emlegetik, amelyet akkor is nehéz utánozni, ha kifejezetten ez a hamisító szándéka.
Mivel a mesterséges intelligencia a vonalvezetésre támaszkodik, a módszernek vannak korlátai. A kutatók festményekkel is tesztelni szeretnék a gépi megoldást, de kénytelenek az impresszionistákra és más olyan alkotókra korlátozni a merítést, akiknél az ecsetvonások jól elkülöníthetőek. A látható vonallal nem rendelkező festmények ugyanis egyelőre értelmezhetetlenek a mesterséges intelligencia számára.