művészettörténet

Túl jó ahhoz, hogy rossz legyen – 40 éve adták át a nyíregyházi ufót, Bán Ferenc művelődési házát

Az 1981. november 21-re elkészült, japán építészeti hatásokat mutató kultikus épület egyszerre terméke és ellenpontja a Kádár-korszak híresen igénytelen építőiparának. Erőteljes formája az eredeti tervek kényszerű átdolgozása ellenére, a néhány évvel ezelőtti felújítás után is közvetíti tervezője, Bán Ferenc utópikus gesztusát.

Amióta léteznek szobrok, azóta döntögetjük őket

Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.

Munkácsyt minden falra! – Így küzdött a Kádár-korszak kultúrpolitikája a giccs ellen

Az irodalomban, a zeneművészetben, az iparművészetben, a népművészetben és a képzőművészetben évszázadok óta zajlik a giccs elleni küzdelem, ami a Kádár-korszakban nem csupán kultúrtörténeti érdekesség volt, hanem a kultúrpolitikai törekvések, a művészi alkotótevékenység, sőt közvetetten a hamisítás mozgatórugójaként is szolgált.

Hogy került Szent István a templomba?

És azt ismered, hogy Szent István találkozik a historizmussal, az egyházművészettel és a nacionalizmussal? – kezdődhetne egy augusztus 20-i bölcsészvicc. A nagy találkozásra a 19. században került sor, és hatására markáns változás következett be a Szent István-ábrázolásokban, amelynek jelei máig megfigyelhetők.

Légies márványdrapéria és az arcba fröccsenő vér édes íze

Bár valószínűtlen, hogy a barokk két elképesztő hatású mestere, Caravaggio és Bernini még életében találkozott volna egymással, a bécsi Kunsthistorisches Museum évszázadok múltán mégis összehozta őket – ha nem is Rómában, hanem Bécsben, és ha nem is személyesen, hanem műveiken keresztül. A kiállítás mától az amszterdami Rijksmuseumban látható.

A szürrealista zoológus, aki ecsetet adott egy majom kezébe

Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.