Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.
Az irodalomban, a zeneművészetben, az iparművészetben, a népművészetben és a képzőművészetben évszázadok óta zajlik a giccs elleni küzdelem, ami a Kádár-korszakban nem csupán kultúrtörténeti érdekesség volt, hanem a kultúrpolitikai törekvések, a művészi alkotótevékenység, sőt közvetetten a hamisítás mozgatórugójaként is szolgált.
És azt ismered, hogy Szent István találkozik a historizmussal, az egyházművészettel és a nacionalizmussal? – kezdődhetne egy augusztus 20-i bölcsészvicc. A nagy találkozásra a 19. században került sor, és hatására markáns változás következett be a Szent István-ábrázolásokban, amelynek jelei máig megfigyelhetők.
Bár valószínűtlen, hogy a barokk két elképesztő hatású mestere, Caravaggio és Bernini még életében találkozott volna egymással, a bécsi Kunsthistorisches Museum évszázadok múltán mégis összehozta őket – ha nem is Rómában, hanem Bécsben, és ha nem is személyesen, hanem műveiken keresztül. A kiállítás mától az amszterdami Rijksmuseumban látható.
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
A mester kék korszakában készült Az öreg gitáros eddig eltakarta Az elveszett nőt.
A bécsi iskola a közép-európai művészet legérdekesebb kérdéskörei közé tartozik. A bölcsészeket máig izgalomban tartó szellemi műhelyről és annak szerteágazó hatásairól nemrég a Cseh Tudományos Akadémián rendeztek konferenciát.
A gép egy vonásból meg tudja állapítani, ki készíthette a művet, illetve hogy az hamis-e vagy eredeti. Ember erre nem képes.