Hét év és három különböző weboldal kellett hozzá, de mostanra minden eddiginél gazdagabb anyagból válogathatnak a francia művész rajongói: az ingyenes online felületen 50 ezer képet és 18 ezer dokumentumot tettek kutathatóvá a botrányos alkotásairól elhíresült Duchamp életéről és munkásságáról.
Waldemar Januszczak műkritikus szakmájának rajongott vagy utált, de mindenképpen meghatározó fenegyereke, akinek dokumentumfilmjeiben a legszikárabb művészettörténeti adat is színes-szagos élvezetté válik.
Az 1981. november 21-re elkészült, japán építészeti hatásokat mutató kultikus épület egyszerre terméke és ellenpontja a Kádár-korszak híresen igénytelen építőiparának. Erőteljes formája az eredeti tervek kényszerű átdolgozása ellenére, a néhány évvel ezelőtti felújítás után is közvetíti tervezője, Bán Ferenc utópikus gesztusát.
A Google Arts & Culture új szolgáltatásával elég lefotózni egy háziállatot, és az algoritmus egyből megmondja, hogy milyen műalkotásra hasonlít. A mesterséges intelligencia tízezernyi mű közül választja ki a megfelelőt, és felismeri a kutyát, a halat és a nyulat is. Vagy nem.
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.
Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.
Az irodalomban, a zeneművészetben, az iparművészetben, a népművészetben és a képzőművészetben évszázadok óta zajlik a giccs elleni küzdelem, ami a Kádár-korszakban nem csupán kultúrtörténeti érdekesség volt, hanem a kultúrpolitikai törekvések, a művészi alkotótevékenység, sőt közvetetten a hamisítás mozgatórugójaként is szolgált.
És azt ismered, hogy Szent István találkozik a historizmussal, az egyházművészettel és a nacionalizmussal? – kezdődhetne egy augusztus 20-i bölcsészvicc. A nagy találkozásra a 19. században került sor, és hatására markáns változás következett be a Szent István-ábrázolásokban, amelynek jelei máig megfigyelhetők.
Bár valószínűtlen, hogy a barokk két elképesztő hatású mestere, Caravaggio és Bernini még életében találkozott volna egymással, a bécsi Kunsthistorisches Museum évszázadok múltán mégis összehozta őket – ha nem is Rómában, hanem Bécsben, és ha nem is személyesen, hanem műveiken keresztül. A kiállítás mától az amszterdami Rijksmuseumban látható.
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
A mester kék korszakában készült Az öreg gitáros eddig eltakarta Az elveszett nőt.
A bécsi iskola a közép-európai művészet legérdekesebb kérdéskörei közé tartozik. A bölcsészeket máig izgalomban tartó szellemi műhelyről és annak szerteágazó hatásairól nemrég a Cseh Tudományos Akadémián rendeztek konferenciát.
A gép egy vonásból meg tudja állapítani, ki készíthette a művet, illetve hogy az hamis-e vagy eredeti. Ember erre nem képes.