Jóléti index: A környezetterhelés csökkentésében jól fejlődünk, a kormányzás minőségét tekintve viszont Magyarország produkálta az elmúlt tíz év egyik leglátványosabb hanyatlását

Bár a londoni székhelyű Legatum Institute által mért 149 ország jóléti rangsorában két helyet javított Magyarország a 2016-os felméréshez képest, és így a 47. helyről a 45.-re ugrott (Katart és Görögországot sikerült egy év alatt magunk mögé utasítanunk), a konzervatív kötődésű intézet szerint a jólét szempontjából talán legmeghatározóbb összetevőben, a kormányzásban (governance) Magyarország produkálta az egyik legnagyobb zuhanást az elmúlt tíz évben.

A 2007-es indexhez képest Magyarország eredménye 7,8 ponttal csökkent (így a 39. helyről az 56.-ra csúsztunk), és a friss dokumentumban nem is európai országokkal hasonlították össze Magyarországot: Líbiában tíz év alatt 6 pontos, Venezuelában pedig a magyarokénál csak kicsivel nagyobb, 7,9 pontos hanyatlást mértek a kormányzati minőséget vizsgálva. Ezt az összetevőt úgy definiálja a Legatum, mint „egy ország teljesítménye a hatékony kormányzás, a demokrácia, a politikai részvétel és a jogállamiság területén”.

A Legatum Institute-ot az új-zélandi milliárdos, Christopher Chandler által alapított, Dubajban székelő, a Brexithez vezető konzervatív erőfeszítésekben kulcsszerepet játszó befektetési cég, a Legatum szponzorálja.

Magyarországot először ott említi a tanulmány, ahol azt részletezik: a globális jólét 2007 óta nem volt ilyen magas szinten, az európai migrációs válság, a közel-keleti és afrikai terrorista csoportok térnyerése és a populista politikai pártok eredményessége ellenére – utóbbi pontnál Donald Trump megválasztása mellett a német, a holland és a magyar példát emeli ki a Legatum.

Kelet- és Közép-Európa országai közül (a nem uniós balkáni államokat leszámítva) Magyarország csak Romániát (46.) és Bulgáriát (51.) előzi meg – előbbi négy, utóbbi hat helyet javított tavalyhoz képest. Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok rangsorában azonban az utolsó helyet foglalja el Magyarország: Szlovénia a 21., Csehország a 26., Észtország a 27., Lengyelország a 32., Szlovákia a 35., Lettország a 37., Litvánia a 41., Horvátország pedig a 43. a jóléti index szerint.

Van olyan terület ugyanakkor, ahol Magyarország a legjobbak közé tartozik az intézet szerint: a természeti környezet mutatójában Kelet-Európa régiója hajtotta végre a legnagyobb előrelépést az elmúlt tíz évben. Ezt három szegmensre bontja a Legatum: környezeti minőségre (a légszennyezés mértéke, ivóvíz-hozzáférés), környezetvédelmi törekvésekre és környezetterhelésre (fenntartható mezőgazdaság és halászat, a természeti erőforrások kihasználása) – utóbbi területen Magyarország az 5 legjobban fejlődő ország között van világszinten.

A gazdasági minőség szerinti rangsorban az átlaghelyezésnél lejjebb, az 57. helyen áll Magyarország – ezt a gazdaság nyitottsága, a makrogazdasági mutatók, a gazdasági növekedés alapjai, a gazdasági lehetőségek és a pénzügyi szektor hatékonysága határozza meg. Ide tartozik a szegénység és a munkanélküliség mértéke is, és Magyarország annak ellenére rontott öt helyet ezen a területen a 2016-os adatokhoz képest, hogy a kelet-európai régióban összességében nőtt a gazdasági minőség.

Az üzleti környezet terén két helyet rontott Magyarország egy év alatt, és most az 58. helyen áll. Az üzleti környezet pontszámait a vállalkozások lehetőségei, az üzleti infrastruktúra, az innováció korlátai és a munkaerőpiac rugalmassága alapján számolja ki a Legatum. Ezen a területen az összesített rangsorban csak 18. helyet megszerző Egyesült Államok vezet, a 3. helyen pedig a teljes listán 24. Hongkong áll