Több tízezer tanulmány elemzése után kijelenthető, hogy a barlangkutatók zsargonját nagyjából annyira értik a civilek, mint az Altamira-barlangot kipingáló ősemberek nyelvét. Pedig a tudományos eredmények fontosságának megértetésében nagy szerepet játszik a kommunikáció is.
Hogy milyen hatása lesz ennek a születendő és fejlődő gyerekekre, azt senki sem tudja, de a szakértők szerint riasztó, hogy a 10 mikron nagyságú mikroműanyag-részecskék a méhlepény minden zugába bekerülhettek.
A Sheffieldi Egyetem kutatóinak nyelvfeldolgozó algoritmusa 79,7 százalékos pontossággal mondta meg a Twitter-felhasználókról, hogy fognak-e dezinformációt terjeszteni, vagy sem.
A Nature-csoport egyik legnevesebb lapjában, a Scientific Reportsban évekkel ezelőtt megjelent tanulmányban egyértelműen, szó szerint emeltek át részeket a BME kutatója, Molontay Roland BSc szakdolgozatából. A plágiumügy 2016 óta húzódik, a folyóirat 2020 áprilisában vonta vissza a kínai tanulmányt.
Alig befolyásolja valami jobban egy tanulmány megjelenését, mint a statisztikai szignifikancia, amit viszont ki lehet játszani. Így sok bulvárkutatás megy át a rostán, miközben fontos felfedezések maradnak a fiókban. A statisztikusok most fellázadtak.
A Georgia Tech professzora, Ted Hill egy Darwin-tételből kiinduló tanulmányát úgy megfúrták a szexizmus vádját hangoztató aktivisták, hogy szerzőtársa levetette róla a nevét, és volt olyan kiadvány, ahonnan példátlan módon, már a megjelenés után törölték a cikket.
Egy amerikai társkereső oldal 186 000 felhasználójának üzeneteit vizsgálva arra is rájöttek a szociológusok, hogy a fehér férfiak és az ázsiai nők a legkívánatosabbak.
Egy angol pszichológus tesztelte, tényleg bármi átmegy-e a pénzhajhász áltudományos lapok szűrőjén. Tényleg bármi átmegy.
Egy 26 fős nemzetközi kutatócsoport bemutatta, milyen módszerekkel használhatják fel szándékosan az AI-t az emberiség ellen.
A zsírszegény étrend korai halálhoz vezethet, eltűnnek a repülő rovarok a Földről, a PhD-hallgatók pedig belehülyülnek a tanulásba. Ezek a cikkek érdekelték a médiát 2017-ben.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó országok közül az utolsó, a teljes listán Trinidad és Tobago valamint Románia között, a 45. helyen áll Magyarország a londoni Legatum Institute legfrissebb jóléti indexén.
Több mint 600 különböző, az emberre is veszélyes baktériumfajt találtak 116 légy testrészeiből kivont DNS-ek elemzése során – a legtöbbet a lábaikon és a szárnyaikon, ami arra utal, hogy szinte fuvaroztatják magukat a kórokozók.
A nagyívű felmérésben közel 30 ezer, 18-34 éves fiatal felnőttnél vizsgálták, hogy milyen érzelmeket társítanak a borhoz, a sörhöz vagy a röviditalokhoz.