A magyarországi utak számozásának rendszerét egy 1934-es rendeletben hirdették ki, és bár az eredeti irat a második világháborúban megsemmisült, térképekből és újságcikkekből rekonstruálható a történet. Hogyan lett a 808-as útból 13-as? És miért hívják 86-osnak az egykori római kereskedelmi útvonalat?
A közép- és kelet-európai térségben Magyarországon 10,3 százalékos inflációt prognosztizál az IMF, a szomszédos országok közül a legmagasabbat, Ausztriában pedig a legalacsonyabbat, 5,6 százalékosat.
A múltbéli eseményeket jellemzően nemzeti történelmünk részeként, szinte kizárólag magyar nézőpontból ismerjük. Ezen a hagyományon változtat a napokban megjelenő Magyarország globális története 1869–2022, amely a neves francia történész, Patrick Boucheron által szerkesztett Histoire mondiale de la France mintájára globális szemszögből mutatja be az ország történelmét.
Mi az a kuhi, hányat tojik a bagoly, és miből van a turul? A kétkötetes, másfél ezer oldalas, frissen megjelent Magyarország ragadozó madarai és baglyai káprázatos természetfotók, térképek és grafikák segítségével mutatja be a nálunk honos 48 fajt.
A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.
Nem tudnak elég jól angolul, nem fontos a témájuk, nincs elég pénzük, de az ingyenmunkájuk jól jön. Így diszkriminálja a globális Észak a globális Dél társadalomkutatóit, köztük a közép- és kelet-európaiakat. A rejtett megkülönböztetésre egy magyar szociálpszichológus, Kende Anna kutatása hívja fel a figyelmet.
A születések száma nemzetközi viszonylatban Magyarországon csökkent a leginkább a járvány miatt. A fertőzés főleg a városok szegényebb területeit sújtotta; a családi kötelékek erősödtek, de a baráti kapcsolatok leépültek, derítette ki a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének felmérése.
Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.
A kiberháborúban egyelőre Ukrajna és a nyugati világ áll nyerésre, de az oroszok okozhatnak még meglepetéseket – hangzott el Krasznay Csaba, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, Nemes Dániel cégvezető és Balogh Turul biztonsági szakértő szerdai beszélgetésén.
Történészek, történelemtanárok segítségével állítottuk össze a magyar történelem 10 legnagyobb hatású királyának listáját, és a Qubit olvasói is szavazhatnak.
Sorozatunk első részében bemutatjuk Kálmánt, akinek nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.
Magyarországon az EUROSTAT adatai szerint 2020 novemberében, a második járványhullám csúcsán 60 százalékkal többen haltak meg, mint a korábbi vírusmentes években.
Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.
A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.
Hogyan alakítják át a modern mezőgazdaságot a precíziós technológiák? Mi a szerepe a csúcstechnológiának a modern gazdálkodásban? Hogyan mérsékelheti a digitalizáció a klímaváltozás vagy a termőtalaj-kizsákmányolás káros hatásait? Aki válaszol: Koen van Ginneken, Hollandia magyarországi nagykövetségének mezőgazdasági tanácsadója.
A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.
A magyarok 51 százaléka nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel sem, így hiába van mindenhol szupergyors internet, egyelőre nem tudjuk hasznosítani. A digitális ügyintézés hagy kívánnivalót maga után, a vállalkozások online jelenléte és digitális integráltsága tekintetében pedig utolsó előttiek vagyunk.
Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.
A nemek közötti egyenlőségi index szerint Magyarország az utolsó előtti helyen áll az Európai Unióban: egyedül Görögországot előzi meg. A nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérte az EIGE nemrég kiadott jelentése.
Az ország lakosainak többsége hisz a tudományban, de nem feltétlenül van tisztában az alapvető tudományos tényekkel. Összeesküvés-elméletekből viszont jelesre vizsgáztunk az uniós polgárok tudását és a tudományhoz való viszonyát vizsgáló Eurobarometer-felmérésben.
Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.
Bemutatták Magyarország Nemzeti Atlaszának Társadalom című új kötetét, ezzel együtt annak digitális, interaktív változatát, amely többek között olyan népességi adatokat visz az ország térképére, mint a várható élettartam, a daganatos halálozások, az iskolázottság, a munkanélküliség vagy a személyi jövedelem.
A vakcina fordulópontot hozhat a koleszterinszint szabályozásában. Angliai bevezetésével több tízezer szívinfarktust és agyvérzést előzhetnek meg a következő években.
A gazdálkodókból, ökológusokból, környezet- és vízügyi mérnökökből álló társaság szerint az egyre égetőbb vízhiány oka a nem megfelelő vízgazdálkodás, pedig létezik a tradíciók megújításán alapuló korszerű megoldás.
Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.
A dél-afrikai mutáció ellenállóbb a védőoltásokkal szemben. A jelenlétét több uniós tagállamban kimutatták, és bár Magyarországot eddig elkerülte, a Neumann Labs egy tesztben kimutatta a veszélyes variánst.
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján a különbségek mérséklődése volt várható, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint azonban legfeljebb konzerválni sikerült a jövedelmi különbségeket.
Engel Pál húsz évvel ezelőtt CD-ROM-on kiadott adatbázisa számos 21. századi extrával egészült ki. Ráadásul bárki számára elérhető.
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
Felívelőben az aktív koronavírusos esetek száma is, a második hullámot már csak az nem látja, aki nem akarja.
Sem a nyári hőség, sem a hűvösebb idő nem érdekli a vírust. Az ENSZ szakértői megállapították, hogy más betegségektől eltérően nincs összefüggés az évszakok váltakozása és a koronavírus terjedése között.
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
Az EU-átlaghoz képest ez sok, ugyanakkor jelentős javulás is a 2013-as 68 százalékhoz képest. Az Eurostat arra figyelmeztet, hogy 2020-ban alighanem uniószerte növekszik azoknak az aránya, akik anyagi okokból nem járnak nyaralni.
A Duna mentén fellépő aszálykockázatokat elemző DriDanube project egységesítő algoritmusokkal, műholdas régiós térképpel támogatja a megelőzést az utólagos kárenyhítés helyett.
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
Az illegális drogok piaca nem maradt immunis a COVID-19-járványra: a fogyasztók drágulást, minőségromlást, nehezebb hozzáférhetőséget is tapasztalnak. Vannak, akik a bezártság miatt többet drogoznak, és itt is megvannak a felhalmozók. A dealerek egy része pedig ügyel a karanténszabályokra – derült ki a Drogriporter online kérdőíves felméréséből.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.
A World Justice Project friss jogállamiság-indexe szerint Magyarország nyolc kategóriából hétben az utolsó vagy az utolsó előtti helyen áll a közép- és nyugat-európai régióban. A kormányhatalom fékjeit tekintve a 108. helyen állunk a 128 országból, Ugandát és Bangladest követve.
A hivatalos adatok szerint Ausztriában 42-en, Romániában 17-en, Magyarországon 10-en haltak meg a COVID-19 betegség miatt.
A 8 milliós Ausztriában eddig ötször, a 11 milliós Csehországban négyszer, a 2 milliós Szlovéniában háromszor annyi tesztet végeztek, mint Magyarországon, a feleakkora népességű Szlovákiában és az ötödakkora Észtországban pedig nagyjából ugyanannyit. Hogy ez miért baj?
A pénteki 85-höz képest jelentős az emelkedés az esetek számában.
A Magyarországon tanuló két iráni diák a friss hírek szerint jól van, csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk. Rajtuk kívül két fertőzött diáklány és egy idős román férfi is átbuszozott Magyarországon. Világszerte csaknem százezer a fertőzöttek száma.
Két hektáron termeszt kendert a szerbiai Óbecsén Sinkovics Ede és bátyja, Csaba. A kannabiszból a gyógyhatású CBD-olajon kívül pozdorja, kóc, beton és szigetelőanyag is készül.