magyarország

Hová tűnt a 735-ös út?

A magyarországi utak számozásának rendszerét egy 1934-es rendeletben hirdették ki, és bár az eredeti irat a második világháborúban megsemmisült, térképekből és újságcikkekből rekonstruálható a történet. Hogyan lett a 808-as útból 13-as? És miért hívják 86-osnak az egykori római kereskedelmi útvonalat?

Egyedülálló kötet mutatja be Magyarország globális történetét az elmúlt másfél évszázadban

A múltbéli eseményeket jellemzően nemzeti történelmünk részeként, szinte kizárólag magyar nézőpontból ismerjük. Ezen a hagyományon változtat a napokban megjelenő Magyarország globális története 1869–2022, amely a neves francia történész, Patrick Boucheron által szerkesztett Histoire mondiale de la France mintájára globális szemszögből mutatja be az ország történelmét.

Magyar szakértők: Nem volt sikeres a hazai járványkezelés, és továbbra sem vagyunk felkészülve az újabb hullámra

A halálozási adatokat tekintve iszonyatosan nagy a különbség a sikeresen védekező országok és Magyarország között. A magyar kormány nem kommunikált világosan és érthetően a járványról, és a vakcinák sem jutottak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rájuk – hangzott el szerdán a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői (KEKSZ) konferenciáján.

A közép- és kelet-európai társadalomkutatóknak fájdalmasan nehéz áttörni a nemzetközi tudományos világ üvegplafonját

Nem tudnak elég jól angolul, nem fontos a témájuk, nincs elég pénzük, de az ingyenmunkájuk jól jön. Így diszkriminálja a globális Észak a globális Dél társadalomkutatóit, köztük a közép- és kelet-európaiakat. A rejtett megkülönböztetésre egy magyar szociálpszichológus, Kende Anna kutatása hívja fel a figyelmet.

Ki a legnagyobb király? A 9. helyen: Luxemburgi Zsigmond

Az első királyunk, akit német-római császárrá is koronáztak, egy királygyilkosság után került a magyar trónra, 19 évesen. Miután kiépíttette az oszmán nyomást 120 évig visszaverő déli végvárrendszert, felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást, és Európa legtekintélyesebb uralkodójává vált. De azért a bort és a nők társaságát sem vetette meg.

Ki a legnagyobb király? A 10. helyen: Könyves Kálmán

Sorozatunk első részében bemutatjuk Kálmánt, akinek nevéhez saját fivére és unokaöccse megvakíttatása, valamint a híres boszorkánytörvény mellett számos dicső tett is fűződik: kiváló hadvezér volt, megvédte az országot az átvonuló keresztesektől, és ő volt az első magyar király, akinek udvarában élénk szellemi és irodalmi élet bontakozott ki – így lett belőle Könyves.

Bürokraták helyett már algoritmusok is intézhetnék az egyszerűbb hivatali ügyeket, de Magyarország még nagyon nem Dubaj

Miért érdekli ennyire a magyarokat a mesterséges intelligencia? Tilesch György, a kalifornia PHI Institute elnöke, a Mesterség és Intelligencia című sikerkönyv szerzője szerint a magyar társadalom alapvetően szeret a jövőről ábrándozni, mert a jelen nem annyira rózsaszín. Az ország AI-stratégiájából viszont még hiányoznak a robusztus, gyors akciók.

A sajtófotó mint teljes értékű történelmi forrás: a Beatrice-rajongó szocialista ifjúságtól a taxisblokádon mélázó fiatal Orbán Viktorig

A történettudományban és az antropológiában a sajtófotók újabban kiemelt eszközei a társadalmi jelenségek leírásának, magyarázatának. Az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar fotóriportere, Szalay Zoltán idén megjelent fotóalbuma tudományosan is értékes látlelete a közelmúlt Magyarországának.

A neuromarketing az agyműködés alapján mutatja meg, hogy szívesebben veszünk gyulai kolbászt, mint cabanossit

A fogyasztói neurotudomány olyan, tudatosan nem artikulált folyamatokat igyekszik vizsgálni, amiket kérdőíves kutatással nem feltétlenül lehet azonosítani. A Varga Ákos, a Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense által vezetett egyedülálló magyar kutatás például azt találta, hogy a hazai tesztalanyok tudat alatt előnyben részesítik a magyar termékeket a külföldiekkel szemben.

Megjelent a nagy klímaatlasz, Magyarországon főleg a szúnyogok által terjesztett vírusoktól lehet tartani

Az éghajlatváltozás G20-országokra mért hatásait bemutató elemzés szerint lényegesen gyakoribb és elhúzódóbb hőhullámokkal kell számolni a fejlett országokban és az EU-ban. A szúnyogok által terjesztett betegségek világszerte egyre több embert érintenek, az itthoni helyzetet azonban nem elsősorban a felmelegedés mértéke, hanem a csapadékmennyiség ingadozása határozza majd meg.

Összeomlanak vagy megújulnak? Az oktatási rendszerek dilemmái kerülnek terítékre a CEU Határtalan tudás sorozatának péntek esti vitáján

Széles körű, tudásalapú közműveltség vagy kompetencia-alapú képzés? Esetleg a kettő kombinációja? Milyen a nyerő oktatáspolitika, és léteznek-e modellországok? Követhető-e Magyarország számára Finnország vagy éppen Kína? Kende Ágnes és Dr. Setényi János oktatáskutatók és Kiss László középiskolai történelemtanár vitatják meg a lehetőségeket.

A megújuló energiaforrások vetnek véget a földgáz geopolitikai főszerepének Európában

Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.

Az öntözéssel párhuzamosan művelt precíziós mezőgazdálkodás orvosolhatja a klímaváltozás negatív hatásait

Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.

Koronavírus: miért tűnik úgy, hogy a közép- és kelet-európai országok kifogynak a szerencséből?

A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.

A magyar drogpiacon érezhetők már a járvány hatásai, de összeomlásról nincs szó

Az illegális drogok piaca nem maradt immunis a COVID-19-járványra: a fogyasztók drágulást, minőségromlást, nehezebb hozzáférhetőséget is tapasztalnak. Vannak, akik a bezártság miatt többet drogoznak, és itt is megvannak a felhalmozók. A dealerek egy része pedig ügyel a karanténszabályokra – derült ki a Drogriporter online kérdőíves felméréséből.