Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.
A dél-afrikai mutáció ellenállóbb a védőoltásokkal szemben. A jelenlétét több uniós tagállamban kimutatták, és bár Magyarországot eddig elkerülte, a Neumann Labs egy tesztben kimutatta a veszélyes variánst.
Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.
Az elmúlt tíz év gazdasági növekedése, a kormány családsegítő intézkedései és az Európai Uniós támogatási programok alapján a különbségek mérséklődése volt várható, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzése szerint azonban legfeljebb konzerválni sikerült a jövedelmi különbségeket.
Engel Pál húsz évvel ezelőtt CD-ROM-on kiadott adatbázisa számos 21. századi extrával egészült ki. Ráadásul bárki számára elérhető.
Az Oncompass Medicine rákos daganatokban azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján ajánl személyre szabott terápiát. A Future Unicorn díj azt jelzi, hogy a digitális iparág európai szakmai szervezete látja a potenciált a cégben arra, hogy a jövőben egymilliárd dollárra értékelt techóriássá váljon.
Öntözés helyett nedvességgazdálkodásra, agrárdigitalizáció helyett első lépésben precíz gazdálkodásra van szükség a klímaváltozás következtében egyre nehezebb helyzetbe kerülő magyar mezőgazdaságban – hangzott el kedden a holland nagykövetség és a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület közös rendezvényén.
Az európai országok meg sem közelítik Izrael teljesítményét, ahol mostanra a lakosság több mint 20 százalékát beoltották. A kontinensen legjobban teljesítő Egyesült Királyságban eddig a népesség 4,19 százaléka kapott a koronavírus elleni vakcinák valamelyikéből. Az USA-ban ez az arány 2,82, Magyarországon mindössze 0,81 százalék.
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon egymillió lakosra vetítve 3812-en haltak meg szívkoszorúér-megbetegedésekben 2017-ben, és a helyzet az észak-magyarországi régióban volt a legrosszabb.
A járványhelyzetben a kormányok kivételes hatásköre más országokban is kihívást jelent a demokrácia és az elszámoltathatóság szempontjából, de a hatalom fokozott koncentrációja különösen problematikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a demokratikus visszalépés, a jogállamiság és a parlamenti ellenőrzés figyelmen kívül hagyása a politika normalitás részévé vált.
Felívelőben az aktív koronavírusos esetek száma is, a második hullámot már csak az nem látja, aki nem akarja.
Sem a nyári hőség, sem a hűvösebb idő nem érdekli a vírust. Az ENSZ szakértői megállapították, hogy más betegségektől eltérően nincs összefüggés az évszakok váltakozása és a koronavírus terjedése között.
A természetes vízmegtartásra épülő technikákat alkalmazó községek példát mutatnak a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségekre való felkészülésben.
Az EU-átlaghoz képest ez sok, ugyanakkor jelentős javulás is a 2013-as 68 százalékhoz képest. Az Eurostat arra figyelmeztet, hogy 2020-ban alighanem uniószerte növekszik azoknak az aránya, akik anyagi okokból nem járnak nyaralni.
A Duna mentén fellépő aszálykockázatokat elemző DriDanube project egységesítő algoritmusokkal, műholdas régiós térképpel támogatja a megelőzést az utólagos kárenyhítés helyett.
A mobiltelefonos helyadatok alapján az látszik, hogy több budapesti maradt otthon, és kevesebb vásárolt vagy ment be a munkahelyére, mint vidéken — de Magyarország nem volt elővigyázatosabb, mint a szomszédos országok, az érintett nagyvárosok vagy az illiberális mintaországok.
Az illegális drogok piaca nem maradt immunis a COVID-19-járványra: a fogyasztók drágulást, minőségromlást, nehezebb hozzáférhetőséget is tapasztalnak. Vannak, akik a bezártság miatt többet drogoznak, és itt is megvannak a felhalmozók. A dealerek egy része pedig ügyel a karanténszabályokra – derült ki a Drogriporter online kérdőíves felméréséből.
A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.
A World Justice Project friss jogállamiság-indexe szerint Magyarország nyolc kategóriából hétben az utolsó vagy az utolsó előtti helyen áll a közép- és nyugat-európai régióban. A kormányhatalom fékjeit tekintve a 108. helyen állunk a 128 országból, Ugandát és Bangladest követve.
A hivatalos adatok szerint Ausztriában 42-en, Romániában 17-en, Magyarországon 10-en haltak meg a COVID-19 betegség miatt.
A 8 milliós Ausztriában eddig ötször, a 11 milliós Csehországban négyszer, a 2 milliós Szlovéniában háromszor annyi tesztet végeztek, mint Magyarországon, a feleakkora népességű Szlovákiában és az ötödakkora Észtországban pedig nagyjából ugyanannyit. Hogy ez miért baj?
A pénteki 85-höz képest jelentős az emelkedés az esetek számában.
A Magyarországon tanuló két iráni diák a friss hírek szerint jól van, csak enyhe tünetek jelentkeztek náluk. Rajtuk kívül két fertőzött diáklány és egy idős román férfi is átbuszozott Magyarországon. Világszerte csaknem százezer a fertőzöttek száma.
Két hektáron termeszt kendert a szerbiai Óbecsén Sinkovics Ede és bátyja, Csaba. A kannabiszból a gyógyhatású CBD-olajon kívül pozdorja, kóc, beton és szigetelőanyag is készül.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései alapján a 2019-es nyár nem csupán forró, de a szokásosnál szárazabb is volt.
A jövőben is a búza lesz a magyar kenyérgabona, és a mai szántóföldi növények sem tűnnek el, legalábbis akkor, ha a növénytermesztés technológiája alkalmazkodik a megváltozó éghajlati és ökológiai viszonyokhoz. Mivel az évtizedes klímajelentések prognózisai sorra beigazolódtak, már csak neki kellene kezdeni a tudományosan alátámasztott cselekvési tervek megvalósításának.
A Nyugat-Európát megperzselő, Magyarországot sem kímélő hőhullámok egyre sűrűbben csapnak le a mérsékelt égöv alatti területekre. Az elsősorban a városlakók egészségét károsító jelenség egyértelműen a klímaváltozás velejárója.
A 20. század felé közeledve a japán és a magyar nép egymás iránti kölcsönös érdeklődése igazi őrületbe csapott át: továbbgondolták a hun-magyar sztorit, és közös múltat, sőt nyelvrokonságot fabrikáltak maguknak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia kereskedelmi céllal érkezett Japánba 1869-ben, a japánok ugyanekkor az ismeretlen új technológiát csodálva indítottak missziókat Európába. Aztán Széchenyi István fia első magyarként, a feleségét gyászolva mászta meg a Fudzsit, derül ki Tóth Gergely japanológus nagyszerű kötetéből.
A Google csapata április harmadikán érkezett Magyarországra, hogy frissítse a Street Viewban megtekinthető képeket. Autó is lesz, de akinek igazán nagy szerencséje van, a Trekkerrel is találkozhat!
A franciák jogi eszközökkel sikerrel kezelték az alkoholfüggést, amely a WHO statisztikái szerint a magyar lakosság tizedét érinti. Az alkoholos italok épp annyira részei a francia konyhai kultúrának, mint a magyarnak. Nekik sikerült, nekünk nem. Miért?
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
A Világbank emberitőke-indexén ugyan a 38. helyet szerezte meg Magyarország, de ez Európában, pláne az EU-n belül még mindig szerény eredmény. A jelentés szerint a magyar oktatási rendszer több mint két évet elpazarol a gyerekek életéből, és gazdasági erejéhez képest az ország alulteljesít.
A WHO által közölt adatok szerint nem valószínű, hogy jó egészségben ünnepelhetjük a hetvenedik születésnapunkat. A szomszédok közül már megint az osztrákok jártak jól.
2004-ben hétezerről kezdtük, ma 98 ezer magyar él a brit országokban, közülük 55 ezer nő és 43 ezer férfi. Szinte folyamatos a növekedés, a tízezres nagyságrendű kivándorlás mellé csak egy olyan év jutott, amikor valamivel csökkent a kinti magyarok száma.
Hiába a világtalálkozóra kitalált marketingduma, ha a vízhatalmilag releváns adatokat nézzük, az éllovasok helyett a sereghajtók közt vagyunk Európában, miközben az egekig magasztalt vízközmű-rendszereink szabályosan haldokolnak.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó országok közül az utolsó, a teljes listán Trinidad és Tobago valamint Románia között, a 45. helyen áll Magyarország a londoni Legatum Institute legfrissebb jóléti indexén.
Bár egy év alatt 10 százalékkal nőtt a vásárlóerő Magyarországon, ez még mindig csak a 30. helyre elég az európai listán. A legvastagabb pénztárcájuk a liechtensteinieknek van, ők tízszer annyit költenek, mint mi.
Indiában a havi bruttó átlagkereset 925 százalékába kerül az iPhone X, ezen a listán Magyarország csak az ötödik.
A magyar NB1 csapatai átlagosan 3,5 millió eurót, vagyis nagyjából 1,1 milliárd forintot költöttek 2015-ben bérekre – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég megjelent kiadványából. Ezzel a klubok teljes bevételének több mint 60%-a megy el erre a célra, de bármilyen meglepő, ez nem számít kirívóan magasnak Európában.