A franciák jogi eszközökkel sikerrel kezelték az alkoholfüggést, amely a WHO statisztikái szerint a magyar lakosság tizedét érinti. Az alkoholos italok épp annyira részei a francia konyhai kultúrának, mint a magyarnak. Nekik sikerült, nekünk nem. Miért?
A rossz emlékű békeszerződés a közhiedelemmel szemben nem törte meg az előző évtizedekben jellemző növekedési ütemet, bizonyítja az MTA Lendület kutatócsoportjának frissen megjelent tanulmánykötete.
A Világbank emberitőke-indexén ugyan a 38. helyet szerezte meg Magyarország, de ez Európában, pláne az EU-n belül még mindig szerény eredmény. A jelentés szerint a magyar oktatási rendszer több mint két évet elpazarol a gyerekek életéből, és gazdasági erejéhez képest az ország alulteljesít.
A WHO által közölt adatok szerint nem valószínű, hogy jó egészségben ünnepelhetjük a hetvenedik születésnapunkat. A szomszédok közül már megint az osztrákok jártak jól.
2004-ben hétezerről kezdtük, ma 98 ezer magyar él a brit országokban, közülük 55 ezer nő és 43 ezer férfi. Szinte folyamatos a növekedés, a tízezres nagyságrendű kivándorlás mellé csak egy olyan év jutott, amikor valamivel csökkent a kinti magyarok száma.
Hiába a világtalálkozóra kitalált marketingduma, ha a vízhatalmilag releváns adatokat nézzük, az éllovasok helyett a sereghajtók közt vagyunk Európában, miközben az egekig magasztalt vízközmű-rendszereink szabályosan haldokolnak.
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozó országok közül az utolsó, a teljes listán Trinidad és Tobago valamint Románia között, a 45. helyen áll Magyarország a londoni Legatum Institute legfrissebb jóléti indexén.
Bár egy év alatt 10 százalékkal nőtt a vásárlóerő Magyarországon, ez még mindig csak a 30. helyre elég az európai listán. A legvastagabb pénztárcájuk a liechtensteinieknek van, ők tízszer annyit költenek, mint mi.
Indiában a havi bruttó átlagkereset 925 százalékába kerül az iPhone X, ezen a listán Magyarország csak az ötödik.
A magyar NB1 csapatai átlagosan 3,5 millió eurót, vagyis nagyjából 1,1 milliárd forintot költöttek 2015-ben bérekre – derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég megjelent kiadványából. Ezzel a klubok teljes bevételének több mint 60%-a megy el erre a célra, de bármilyen meglepő, ez nem számít kirívóan magasnak Európában.