Csapadékosabb és enyhébb tél jöhet Magyarországon
Az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szolgálata által szombaton közzétett évszakos előrejelzés szerint 80-90 százalék eséllyel a megszokottnál enyhébb lesz a tél Magyarországon.
Az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szolgálata által szombaton közzétett évszakos előrejelzés szerint 80-90 százalék eséllyel a megszokottnál enyhébb lesz a tél Magyarországon.
A díjazottak számát tekintve az USA vezet, de a népesség- és GDP-arányos listákon átalakul a sorrend, és Magyarország az élmezőnybe kerül.
Nemcsak Pakson okozott gondot az extrém aszályos időjárás, hanem Franciaországban, Romániában és Bulgáriában is.
Több mint kétmillió magyar elhízott, több mint egymillió cukorbeteg, hárommillióan küzdenek szív- és érrendszeri problémákkal. Lengyel Csaba belgyógyász-diabetológus szerint ezek nem egymástól független betegségek, hanem egyetlen összetett szindróma megnyilvánulásai, aminek a túlsúly és az elhízás a gyökere.
Hollandiában és Dániában van a legkevesebb ünnepnap, míg a munkavállalóknak Málta a legcsábítóbb, ahol annyival nő az éves szabadságkeret, ahány munkaszüneti nap az év során hétvégére esik. Ledolgozós szombati munkanapok szinte már csak Magyarországon vannak.
Pósfai Gábor, a Tisza-kormány belügyminisztere nemrég a szigor fenntartása mellett tette le a garast. Milyen érvek szólnak a liberalizáció mellett az amerikai, a kanadai és a németországi tapasztalatok alapján?
Az őszibarack latin neve perzsa eredetről árulkodik, mégis kínai. De hogyan jutott el Magyarországra és Amerikába?
Az elmúlt 16 évben Magyarországon csendben leépültek azok a mechanizmusok, amelyek legalább minimálisan rákérdeztek egy-egy törvény értelmére az elfogadása előtt. Mit jelent a versenyszempontú hatásvizsgálat, miért lenne fontos, mi történik, ha tartósan elmarad, és hogyan lehetne ezt a gyakorlatot újra komolyan venni?
A Meteorológiai Világszervezet szerint a következő három hónapban az az El Niño folytatódó erősödésével a Föld nagy részén átlagosnál magasabb hőmérsékletekre, valamint megváltozó csapadékmintázatokra kell készülni.
Miközben a Tisza-kormány szigorít, szakértők szerint itt az ideje, hogy a külföldi munkavállalók kérdését gazdasági és munkaerőpiaci kérdésként kezeljük, ne pedig politikai kommunikációs eszközként.
Európát nem a hőségre tervezték: a kórházak, a lakóépületek, a vasúthálózatok és az atomerőművek sem bírnak az irdatlan meleggel.
Az EU új természet‑helyreállítási rendeletének értelmében Magyarországon 2032‑ig 386 millió euró, azaz 120–150 milliárd forintnyi beruházásra lenne szükség a leromlott élőhelyek mintegy 30 százalékának regenerálásához.
Egy rendszer leváltása mit sem ér, ha nem építünk helyette egy jobbat, igazságosabbat. Ehhez olyan államra van szükségünk, amely nem kibúvókat keres a kötelezettségei alól, hanem azt kérdezi, hogyan tudja biztosítani polgárai alapvető jogait – a lakhatástól a véleménynyilvánítás szabadságáig.
Budapesten húszéves rekord dőlt meg, Spanyolországban 40 fokot várnak a hét végére, Franciaországban heten meghaltak – egy Afrikából érkező és Európa fölé rekedt magasnyomású zóna veri vissza a forróságot a felszínre. És még el sem kezdődött a nyár.
A virológus szerint az új kormánynak a HU-rizont-botrány kivizsgálásával kellene kezdenie a kutatói bizalom helyreállítását. Kiszámíthatóbb finanszírozásra és a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak újjáépítésére is szükség lenne.